140444. lajstromszámú szabadalom • Központosított forgásrészarányos optikai rendszer
- 140444 -A három elemnek a tengellyel párhuzamosan beeső fénnyel szembeni összhatására vonatkozó követelmény célja, hogy gondoskodjunk arról, hogy a rendszer a két elem beiktatása ellenére is gömbi eltéréstől legalábbis közelítően mentes maradjon. Az elemek kölcsönös távolsága folytán csekély gömbi eltérés még felléphet, ezt azonban a kiigazítóelem vas tagháglef oldásának gyakorlatilag elhanyagolható megváltoztatásával kiküszöbölhetjük. A találmány szerinti, központosított, forgásrészarányos optikai rendszer előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a tengelytől való mindegyik távolságban a két elem vastagsága közötti viszony fordítottan arányos az elemeknek a kiigazítősiemtől vett távolságai közötti viszony négyzetével,továbbá hogy a vastagság sugárirányú lefolyása mindkét elem számára ellentétes előjelű a kiigazltóelem szuperponált vastagságának sugárirányú lefolyásához képest o A találmány szerinti optikai rendszerek különösen előnyösen alkalmazhatók olyan optikai kamarákban, amelyek objektívként szférikus tükröt .tartalmaznak és melyeknél az eredeti kiigazltóelem e tükör görbületi középpontjában van elhelyezve « Az ilyen, komától és harmadrendi asztigmatizmustól mentes kamarákban ugyanis nagy nyílás és mérsékelt képező esetén a legfontosabb fellépő hiba a ferde gömbi eltérés» A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg? Az l.ábra Ismert kamarának az 0 optikai tengely szerint vett keresztmetszete« A 2« ábra olyan~bptikai kamarának az 0 optikai tengely szerint vett keresztmetszete, mely a találmány”szérinti, forgásrészarányos optikai rendszert tartalmazza > A 3. ábra a vastagság lefolyását mutatja az 1, és a 2O ábrán lévő elemek a tengelytől vett távolságának függvényében. Az 1« ábra szerinti kamara a szférikus, konkáv S tükörből és a gömbi eltérés kiigazítására való A elemből áll, mely az említett tükör M görbületi középpont1ában~v&n elhelyezve» A 3» ábra az A elem~vastagságának lefolyását mutatja az 0 optikai tengely irányában a tengelytől vett r távolság függvényében. A 2c ábra szerint a konkáv S gömbtükör M görbületi középpontjában a B kiigazitóelemet rendezzük el, melynek a ábrán feltüntetett vastagság-lefolyása úgy jött létre/hogy az eredeti A kiigazltóelem vastagságára olyan vastagságot szuperponáltunk, , mely ennek az elemnek tetszőleges helyén e hely a tengelytől vett távolságának 2-nél nagyobb, páros hatványaival arányos. A B kiigazítóelem mindkét oldalán ettől az elemtől azonos távolságban vannak elhelyezve a C elemek, melyeknek a 3« áb rán feltüntetett vastagság-lefolyása^egymással egyenlő és mindkettőnél sugárirányban a B kiigazltóelem vastagságának sugárirányú lefolyásával arányos,"azonban a C elemek legalábbis egyikén ezzel a lefolyással ellentétes előjelű. A 2® ábra szerinti három elem együttes hatása a tengellyel párhuzamosan beeső fénnyel szemben legalábbis közelítően egyenlő az 1» ábra szerinti A kiigazitóelemnek a tengellyel párhuzamosan beeső fénnyel szembeni hatásával*
