140442. lajstromszámú szabadalom • Homorú szférikus tükörből és helyesbítőelemből álló optikai rendszer
Megjelent 1951 s évi január hó 28 én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140442 szám . ' 42h 1-6 osztály P-107C8 alapszám /VII/a; VII/d/ M Homorú szférikus tükörből és helyesbitőelemből álló optikai rendszer?’ N.V. Philips’ Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven -ban /Németalföld/ Bejelentés napja: 1943.május 27» Németalföldi elsőbbsége: 1942.május 30. Ismeretes olyan optikai rendszer, amely homorú szférikus tükörből és helyesbitőelemből áll, emellett a helyesbitőelem optikai közepe a szférikus tükör görbületi középpontjában van. A helyesbitőelem a szférikus tükör használatával kapcsolatos eltérések kiigazítására való. Ilyen optikai rendszer példája a Schmidt-féle optikai rendszer, melyet Danjou és Couder "Lunettes et Télescopes’® cimü könyvének 254. oldala ismertet. Ennél a rendszernél a helyesbitőelemnek legalább egy aszférikus határolófelülete van. Mint már korábban találtuk es javasoltuk, határozott esetekben a helvesbitőelemet szférikus zelületekkel is készíthetjük anélkül, hogy az ezzel bevezetett hibák túlságosan nagyok volnának. Az efféle optikai rendszerek előnye, hogy aránylag egyszerű eszközökkel igen fényerős tükörobjektivet kaphatunk, melyet pl. felvevőkamerában alkalmazhatunk. Ho^T ilyen kamaránál gyakorlatilag korlátlan mezőt alkalmazhassunk, a helyesbitőelem optikai közepének a szférikus tükör görbületi középpontjában kell lennie. A találmány célja olyan eszközök megadása, melyek segélyével nafyon egyszerű módon állapíthatjuk meg. hogy az épen említett ajtáju objektívnál a helyesbitőelem tényleg a helyes helyen van-e és ha nem, hogy a tükör és helyesbitőelem egymáshoz képest való elmozdításakor indikációt kapjunk, ha a jó beállítást elértük. E célból a találmány szerint a helyesbítőelemen a helyesbitőelem közepét megadó vagy ezzel a középpel központosán vagy részarányosán fekvő jelt alkalmazunk akként, ho^y a tükör és a helyesbitőelem helyes kölcsönös helyzetét azzal állapíthatjuk meg, hogy a jelt a tükörrel létesített tükörképével egybe hagyjuk esni, illetve a jellel e tükörképpel szemben előre meghatározott helyzetet vétetünk fel.
