140388. lajstromszámú szabadalom • Electron-kisütőszerkezet

- 21 -Emiatt a feszültség a 9 elektródánál csökken, ami elegendő ahhoz, hogy az elektronáram nagyobb része most a 9 elektróda másik oldalán tovább haladjon. Ez az elektróda azután az elektronáranmak önműködően azt a részét abszorbeálja, amely az elektróda alacsony potenciáljának fenntartásához szükséges, mig az elektronáram megmaradt része a 9 és 8a elektródák között továbbfolyik. Ha az elektrbnáramot egy pillanatra a 8a vezérlő elektródával hasonló módon hozzuk érintkezésbe, akkor ez az elektróda veszi fel az elektronáram egy részét és- a Zfi kapcsolócsoportban végbemenő feszültségesés folytán megfelelő potenciált kap, mely az elektronáram megmaradt részét arra készteti, hogy a 8a és 7a elektródák között haladjon további Ha Zy impedancián át nem vezetünk be impulzust a 7-7a elektródákba, úgyhogy az elektronáram a 7a elektródával sohasem kerül érintkezésbe,akkor ennek az elektródának a nagy potenciála megmarad és az elektronáram az elektródától balra a 7a *lektrőa és a már kisebb potenciálra hozott 8a elektróda közé halad tovább. Az elektronáram ezután a 6a vezérlőelektródával kerül érintkezésbe, mely annak egy részét szintén felveszi és eközben kisebb potenciált kap. Az elektronáram maradéka végül az 5a kontaktelektródára kerül, mely a 6a és 7a elektródák közötti szakaszban van» Ugyanezt a kapcsolásfajtát a 14. ábra szerinti tijDUSu csőben is alkalmazhatjuk, ha minden 7 csoport-vezérlőelektródát és minden vízszintes b egység-vezérlőelektróda-sorozat külön fojtótekercsek utján a feszültségforrás pozitiv sarkához kötünk. Ha valamely csoport-vezérlőelektródának, pl. a 7a elektródának feszültségét, valamint az egység-vezérlőelektródák egyik sorozatának* pl.a 6a elektródát tartalmazó sorozatnak feszültségét rövid ideig csökkentjük, az elektronáram ezekfél az elektródákkal érintkezésbe jut. Az elektronáram egy része ekkor abszorbeálódik és a vele sorbakapcsolt fojtótekercsekben feszültségesést okoz, úgyhogy a feszültségesés megmarad. Az elektronáram maradéka ily módon a keress -teződési helyen levő 5a kontaktushoz jut. * Ha az elektronáram potenciálmagassága nagyobb, mint az elektronárammal talált elektróda rendes feszültsége, akkor a kancsolócsoportnak, gerjesztésekor, a feszültséget növelni kell. Ez\ ugy érhetjük el, hogy pl. reléként vagy negativ látszólafos ellenállásként működő kapcsolóelemeket alkalmazunk. A 37. és 8. ábra ilyen kapcsolócsopqrt két kiviteli példát tünteti fel. A 37. ábrán Z-, és Zp fojtótekercsek, 40 a gázkisütőcső és 5 a kapcsolócsoporttal összekötött elektróda. Ha az 5 elektródához elektronáram jut, akkor a Z-, fojtótekercsben a feszültségesés növekszikj mig a gáztöltésű kisütőlámpa gyujtófeszültségét @1 nem értük. Amikor a lámpa meggyulladt, a feszültség a Z-, fojtótekercsben a lámjaa rendes üzemi feszültségre csökken,aminek eredménye az 5 elektróda potenciáljának növekedése. A 38. ábra Z,»Z^ potenciámétért és 4 pentódavákuumc§övet szemléltet. Ha az 5 elektródánál levő elektronáram következtében az áramerősség ä Z2 potenciálméterben növekszik, akkor a» eső szivórácsfeszültsége Is nő, úgyhogy az ernyőrácsáram csökken, ami a Z-, fojtótekercsben a feszültségesését csökkenti és emellett az 5 elektróda feszültségét növeli.