140388. lajstromszámú szabadalom • Electron-kisütőszerkezet
/ # Megjelent 1950e évi december hő 15-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS *• 140388 ®&á& 21 g, 1-16 o-sstály E--Ö161 alapszám /YII.e j»/ Blektrpn-kisütőszerkezet. Telefonaktiebolagat L M Ericsson cég, Stockholm, Eint &£'fégi Hannes Cloi Gosta Djurshola-i /Svédország/ és Romanns Harald Anton Reinhold stockholmi lakosok Jogutódja,,. A bejelentés napja; 1947« február 25« Svédországi elsőbbsége? 1946« február 25* . . A találmány az elektron-kisütőszerkesetek körébe tartozik* A találmány célja olyan elektroncsövek létesitése, e~ melyek önműködő távbeszélőrendszerekben választókként használhatók« Már korábban is ajánlották e célra különböző fajtájú Jetitódsugáresövek alkalmasását, melyeknél az elektronsugarat akként lehet eltéríteni, hogy az elektronsugár kapcsolómezőben elrendezett különböző elektródákba ütközik» Ezeknek a csöveknek nagy hátránya azonban az, hogy azokat a katódsugár összetartására és a kellő helyre irányítására bonyolult berendezésekkel kell felszerelni, és hogy nagy feszültségek alkalmasása ellenére ennek a sugárnak áramerőssége a távbeszélés követelményei szempontjából nem kielégítő« I katódsugárcső ezenkivül a kapcsolómező felülé.téhez viszonyitva nagy helyet igéryel* A találmány szerinti csőnél nincs szükség sem elefctrongyőrsitóra, sem elektro-optikai eszközre a kapcsolást előidéző elektronáramlás létesitése céljából és ez a cső kisebb feszültségekkel dolgozhatik, mint a katódsugárcső, amellett, hogy sokszorosan nagyobb áramerősséget ad* Az uj cső továbbá mindössze csekély törtrészét foglalja el annak a helynek, amelyet a katódsugárcső igényel* A legfontosabb különbség a katódsugárcső és a találmány szerinti cső között azonban az, hogy az elektronok az előbbinek katodsugarában, nagy sebességgel, egyenesvonalu vagy gyengén körivalaku vagy parabolikus pályákat irnak le, amivel szemben a -találmány szerinti csőnél az elektronok az elektronáramlásban cikloisszerü vagy csavarvonalalku mozgásokat végeznek,. Kitűnt, hogy az ilyen elektronáramlás hajlékonyabb és, hogy annak bonyolultabb mértani alakokat lehet adni, mint a katödsugár esetében* vagyis &z el«ktronáramlást ugy befolyásolhatjuk, ahogyan az a katódsugárcsoveknél nem lehet-