140346. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
Megjelent 1951. évi március hó 16-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNÍI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140346 SZÁM 21g 1—26 OSZTÁLY P-10701 ALAPSZÁM — (VII/á) „Villamos kisütŐcső." N. V. Philips' Gioéilampnfabriekeit cég, Eindhoven, (Hémetalföld) A bejelentés napja: Í943 május 20. Németalföld elsőbbsége: 1942 május 2. Villamos kisütocsővekriél régóta az a probléma, hogy a csövön ; belül levő i dxidkatőda (azaz olyan katóda, melynek emittáló rétegét az alkali- vagy földalkálifémek egy vagy több oxidja alkotja, melyeket általában a karbonát vagy hidroxid felvitelével és szétbontásával létesítenek) emisszióját a lehetőség szerint jóvátegyék és az üzem közben is a lehetőség szerint jónak tartsák; ismeretes ezeknél a csöveknél gázkötő anyagok vagy getterek alkalmazása, melyek az üzem közben vagy az előállítás utolsó állapotában a csőben fejlődő, ártalmas gázokat vagy gőzöket (felveszik. A különféle gázoknak vagy gőzöknek a csövekben való jelenlétével és ezeknek a katódára kifejtett befolyásával kapcsolatosan kiterjedt kutatást végeztük, mikoiris kitűnt, hogy a legártalmasabb alkatrészek egyikét a klór alkotja és hogy ez az elem önmagában vagy kötött állapotban észrevehető mennyiségben a csőben fejlődik és azt a getter nem veszi fel vagy legalábbis nem veszi fel elégséges mértékben. Különféle kísérletek alapján kitűnt, hogy nem valószínűtlen az, hogy e klór forrását klórvegyületeknek, kiváltképen kloridoknak a csőfalban való jelenlétében kell keresnünk és hogy az ártalmas működébe már a cső előállítása során lép fel. Ez a klór ugyanis a Ifal hevítésekor, pl. a k; gázosítás során a következőképen alakulhat át: Si 02 -f H„ 0 + 2 NaCl Na2 Si0 3 -f-2 HCl; emellett a sósav a falból kigőzölög és a bontatlan báriumkarbonáttal, mely már a katódán van, 2 HCl í-f- BaCO, BaCl2 + H 2 0 + C0 2 -t alkot. A képződött báriumklorid a karbonát szétbontásakor a katódából kigőzölög és az anódára jut. A katóda formálásakor a báriumkloridot elektronbombázás bontja szét, emellett a klór a katódán lévő hatékony báriummal érintkezik, úgy.,.hogy ismét báriumklorid keletkezik, amely iámét ,az anódára gőzölöghet, és ígv tovább; ez a folyamat a katódát elmérgézi. Efképzelhetnők mármost, hogy ezek a jelenségek nem zavarhatnának, ha a csőben klórt vagy sósavat kötő anyagok volnának; ez esetben pl. a csőben határozott Helyén ez anyagok sfcáfnára géttert ál' kalmazihatnánk, amely a búráfalból fejlődő sósavat leköthetné. Krtűnt azonlban, hogy ezeknek az eszközöknek nincsen hatásuk vagy legalábbis nincsen elégséges hatásuk és hogy azok alkalmazásával nem háríthatjuk el a sósav és báriumkarbonát között fellépő, említett reakciót, ami annak a következménye, hogy a karbonát maga sósavgetterként működik. Ezeket a hátrányokat a találmány szerinti kisütőcső alkalmazásával háríthatjuk el. Ennél a csőnél, melynek legalább részben üvegből álló fala van és ameíy oxidkatódával ellátott elektródarendszert tartalmaz, az üvegfal belső oldalán klórt és klórvegyületeket kötő anyag van. E rendszabály sajátossága abban van, hogy a cső belsejében elhárítjuk klórt tartalmazó vegyületek keletkezését, mivel ezeket a vegyületeket közvetlenül azon a helyen kötjük le, melyen azok keletkeznek; önként értetődik, hogy a felvitt anyagot akként kell választanunk, hogy a katóda emissziója számára ártalmas, egyéb anyagok ne keletkezzenek. I ' • E célból a falon olyan anyagokat alkalmazunk, hogy, ha ezekből a klórtartalmú vegyületekkel való reakciókor illanó termékek szabadulnának fel, ezek a termékek ne gyakorolhassanak a katóda emissziójára ártalmas hatást, kiválíképen pedig ne reagálhassanak a bontatlan földalkálisóval, amely már a búra kigázosításakor a katódán van. Ez esetben illanó termékeken a kigázosításkor rendesen fejlődő és szivattyúzással eltávolítandó gázok és gőzök, mint vízgőz, szénsav, hidrogén és szénmonoxid értendők. Az ismertetett célra.a falra felvihető anyagok és anyagcsoportok számára pl. lúgos oxidok, mint a kalciumoxid, cinkoxidok és effélék, hidroxidok, pl. kálium- vagy nátriumhidroxid, sók, kiváltképen karbonátok és bizonyos férnek, mint a cink, ólom, stb. jönnek tekintetbe. Különösen jó eredmények adódtak kálium- Vagy nátriumhidroxid vékony rétegének alkalmazásával. Mivel emellett szükséges, hogy az üvegfal minden részéből felszabaduló klórtartalmú anya-
