140333. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hullámok, kiváltképpen igen rövid hullámok hosszának átalakítására

2 140333 mértékben, — elkülönített diódák alkalmazásá­nak esetére i's. Ez esetben a: katódot a. lehető­leg rövid vezeték útján kell egymással össze­kötni. Az is nyilvánvaló, hogy sem a közbenső frekvenciájú részbe, sem a nagyfrekvenciás rész­be, mint ilyenekbe, rezgések a keltett helyirez­gések frekvenciájával nem hatolhatnak át, emel­lett a segédrezgéseknek a vett rezgések által való továbbvitelének („Mitziehen") veszélye még akkor sem fenyeget, ha frekvenciáik egymással igen közel szomszédosak, minthogy a berende­zésbe a keltett helyi rezgéseket egyenütemben, a nagyfrekvenciás ' rezgéseket pedig ellenütemben vezetjük. Ennélfogva előnyös, ha a 10 kört teljesen rész­arányosán alakítjuk ki a 9 Lecher-huzalrendsze; -hez viszonyítva. Emellett a 12 és 13 érintkezőhe­lyeket a 10 kör 14 csévéjének egymáshoz képest részarányos elhelyezésű lecsapolásaival is össze­köthetjük. Ezzel azt a további előnyt is elérjük, hogy a közbenső frekvenciájú kör impedanciáját jobban lehet a diódákhoz igazítani, minthogy a 12 és 13 érintkezések helyén a nagyfrekvenciás rezgések számára Ifeszültségcsomója jön létre, úgy. hogy a közbenső frekvenciájú 10 körbe nagy­frekvenciás rezgések nem hatolhatnak. A >2. ábra vázlatosan mutat olyan további fo­ganatosítási alakot, melyben a nagyfrekvenciás és közbenső frekvenciás körök egymást nem be­folyásolják. Az 1. ábrán látható alkatelemeknek megfelelő alkatelemeket a 2. ábrán azonos hivat­kozási számok jelölik. A nagyfrekvenciás kör itt nem Lecher-rendszer, hanem hangolt kör, mely 15 kondenzátorból és két azonos nagyságú 16 és 16' csévefélből áll, melveket egymással 17 kondenzátor köt össze. A közbenső frekvenciás kör 14 csévéből és két, azonos nagyságú 11' és 11" kondenzátorból áll, amelyek a 17 kondenzá­tor egy-egy fegyverzetéhez vannak összekötve. A közbenső frekvenciás kör tehát mintegy a nagyfrekvenciás kör lecsapolásával van össze­kötve és a 17 kondenzátort, melynek a vett rez­gések frekvenciái szamára k'csinv impedanciá­jának kell lennie, úgy választhatjuk, hogy a köz­benső frekvenciájú kör a lehető legjobban iga­zodjék a diódához. A3, ábrán vázlatosan még további foganato­sítási alakot mutat. Az 1. ábrán látható alkatele­fneknek megfelelő aikatelemeket a 3. ábrán is azonos hivatkozási számok jelölik. A 9 Lecher­rendszerből álló 'nagyfrekvenciás kör a két 3 és 4 dióda-anóddal 19 és 20 kondenzátorokon áí van összekötve, melyek a frekvencia beállítása cél­jából esetleg szabályozhatók lehetnek és a köz­benső frekvenciájú rezgések számára nagy impe­danciát, a nagyfrekvenciás rezgések számára azonban kis impedanciát jelentenek. A közbenső kör két vége á két 3 és 4 egyenirányítóanóddal 21 és 22 fojtócsévéken keresztül van összekötve, mely csévék a nagyfrekvenciás rezgések számára fíágy impedanciát, a közbenső frekvenciájú rez­gések számára pedig kis impedanciát jelentenek. Nyilvánvaló, hogy ennél a kapcsolásnál, akárcsak á 2. ábra szerintinél, a nagyfrekvenciás kör és a közbenső frekvenciájú kör áramai egymást nem befolyásolhatják, úgy hogy a közbenső frekven­ciájú részbe nagyfrekvenciás rezgések, a nagy­frekvenciás részbe pedig közbenső frekvenciájú rezgések nem hatolhatnak. Lecher-rendszerként a nagyfrekvenciás rezgé­sek számára esetleg a 24 és 25 vezetőket is ki­alakíthatjuk, mely esetben a 19 és 20 kondenzá­torokat a találmány szerint előnyösen úgy han­golhatjuk be, hogy a 10 kört a 21 és 22 fojtó­csévéken át a 24 és 25 vezetők egyik feszültség­csomója köti össze. A 4. ábra, melyen az előbbiekkel azonos alkat­elemeket azonos hivatkozási számok jelölik, a találmány szerinti kapcsolás olyan foganatosítási alakját tünteti fel, mely nagyjából az .előzőnek felel meg, de szerkezete attól eltérő. A 10 köz­benső frekvenciájú kört itt két, egymáshoz ké­pest koncentrikus, hengeralakú vezető alkotja. A nagyfrekvenciás rezgéseket első 9 Lecher­rendszeren, 19 és 20 kondenzátorokon és máso­dik 24 és 25 Lecher-rendszeren át vezetjük a 3 és 4 dióda-anódokra. A 24, 24 Lecher-rendszer 26 és 27 pontok útján van a közbenső frekven­ciájú körrel összekötve. A 24 és 25 Lecher-rend­szernél a 26 iés 27 pontokat úgy választjuk, hogy a nagyfrekvenciás rezgések feszültségcso­mójávsil egybeessenek. A 10 körönJped: g a 26 és 27 pontokat úgy választjuk, hogy a 10 körnek a 26 és 27 pontok közötti része a nagyfrekvenciás rezgések számára a lehető legnagyobb impe­danciájú. Ekként igen kicsiny csillapítású közbenső frek­venciájú kör alkalmazásával elérjük azt, hogy a közbenső frekvenciás és a nagyfrekvenciás rez­géseket igen hatásosan tarthatjuk egymástól el­különítve . Szabadalmi igénypontok: 1. Hullámok, különösen ultrarövid hullámok hosszának átalakítására alkalmas berendezés, mely két egyenlő egyenirányítórendszert és egy oszcillátorrendszert tartalmaz és melynél a két egyenirányítórendszerbe a vett nagyfrekvenciás rezgéseket ellenütemben vezetjük, a közbenső frekvenciás rezgéseket pedig a két egyenirányító rendszerből ellenütemben vételezzük el, azzal jel­lemezve, hogy a három rendszer katódja egy­mással nagyfrekvenciásán, állandó potenciálú ponttal pedig olyan kapcsolóelemek útján \ van összekötve, amelyek, legalábbis a frekvenciaát­alakításhoz használt segédrezgés számára, nagy impedanciájúak. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés fogana­tosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az egy­mással nagyfrekvenciásán összekötött katódák a.z állandó potenciálú ponttal induktivitásán keresz­tül vannak összekötve. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti berende­zés foganatosjtási alakja, azzal jellemezve, hogy az egyenirányítókat két, közös katódájú dióda alkotja. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés fogana­tosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a diódák és a segédrezgés keltésére való trióda közös cső­ben vannak egyesítve, emellett a két dióda ka­tódája a csövön belül a trióda katódájával van összekötve.

Next

/
Thumbnails
Contents