140305. lajstromszámú szabadalom • Kombinált hőkicserélő

'Megjelenít 11951. július hó 15-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍBÁS 140305 SZÁM 17f OSZTÁLY 1.4894 ALAPSZÁM — (XVIII/c, U/h) Kombinált hőkícserélő Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság, Újpest Bejelentés napja: 1946 november 30. Az iparban hőkicserélési feladatok megoldására általában kélt főtípusú szerkezet használatos: úgymint folyitönosüzemű hőkicserélő és szakaszosüzemű hőtároló. Mindkét típusnak vannak bizonyos előnyei és hátrányai. Míg a szakaszosüzemű hőkicserélők egyszerű kivitelűek, kisebb súrlódási veszteségeik miatt általában előnyben részesülnek, addig a folytonosüzemű hőtárolók, bár kisebb hőfokkülönbségek mellett tarthatók üzemben és átváltási veszteségeik gyakorlatilag nincsenek vagy elenyészőek, drágább szerkezetűek és nagyobb súrlódási ellenállásuk miatt nagyobb egységek alkalmazása esetében másodrangú szerepet játszanak. Oly gázok hőkicserélési feladatainál, amelyeknél a beáramló gázokból, bizonyos hőfokoknál, kondenzációs termékek válnak ki, pld. víz, hő vagy jég, esetleg olaj, fontos, hogy szakaszosüzemű hőkicserélők esetében az átváltás után a lerakodások a kiáramlási periódusban kiszub'imálódjanak. Ennek feltétele, hogy a szakaszosüzemű hőkicserélők egyes pontjaiban a lerakodási zónákban a hőfokok a beáraml'ási és kiáramlási periódusokban lehetőleg azonosak legyenek. A gyakorlatban ez a feltétel szakaszosüzemű hőkicserélőknél a véges hőkicserélő tömegek és váltási idők miatt nem teljesül. A szublimálás biztosítására ismeretes a gyakorlatban ofyan eljárás, mely a beáramlási periódus alatt nagyobb nyomást tart' fenn, mint a kiáramlás alatt. A nyomáskülönbség okozta parciális nyomáscsökkenés elősegíti a szublimálást a kiáramlási periódusban, Ez a nyomáskülönbség a gázok mozgatásához szükséges energiához képest energiatöbbletet jelent, mely az egész hőkicserélő folyamat túlnyomó részét teszi ki. Jelen találmány tárgya oly hőkicserélő szerkezet, mely a szakaszosüzemű hőkicserélők szublimálását segíti elő azáltal, hogy a szakaszosüzemű hőkicserélőkbe a szublimálási zónákba oly hőkicserélő elemeket épít be, melyek ezekben a zónákban a hőfokkülönbséget csökkentik. Ha például, mint a mellékelt ábra mutatja, az m, jó hővezető, pld. fémből való töltőanyaggal töltött szakaszosüzemű hőkicserélöket (A és B) a hőfokesés irányában egy vagy több < válaszfallal elválasztjuk, és a szublimálási hőfokok helyén (például tsl és tsz, valamint ts3 és ts4 közt) a válaszfalra jó fémből, tehát hővezető anyagból, például célszerűen réz, aluminium, vasból, hővezető elemeket erősítünk, melyek a hőkicserélési a be- és kiáramló periódus alatt a válaszfalra merőlegesen biztosítják, akkor a hőfokküKnbségek a szublimálási zónákba a be- és kiáramló periódusok alatt csökkennek- Átváltás után, midőn a gázok a szaggatott vonal értelmében áramlanak, a hőfokkülönbségek ellenkező előjelűek lesznek, a csökkenés ugyanígy érvényesül, mint az előbbi váltási periódusban. C-vel egy hőfelhasználó berendezést jelöltünk, amely például egy, a mélyhűtőtechnikából ismert levegőbontó berendezés lehet. A szublimálási nyomás csökkenése energiamegtakarítást jelent. Fenti szerkezet ilymódon egyesíti a folytonosüzemű hőkicserélők előnyeit, az aránylag kis helyszükségletet és az olcsóbb kivitelt, a szakaszosüzemű hőtárolók azon előnyével, mely a kisebb hőfokkülőnbségekben, valamint a hosszabb^váltási időkben mutatkozik. A szublimálási zónákban alkalmazandó 1 hőkicserélő és vezető bordák célszerűen vékony, hasogatott lemezek, melyek a gázokkal szemben jó hőátadó tényezőkkel kell, hogy bírjanak. Ezen lemezek a folytonosüzemű hőtárolók töltőanyagával váltakozva is elhelyezhetők.