140304. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás villamos üvegolvasztó kemencéhez

Megjelent 1951. évi március hó 16-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LElRÁS 140304 SZÁM 21h 20—25 OSZTÁLY J-4714 ALAPSZÁM — (Vl/i) Uzemeljárás villamos üvegolvasztó kemencéhez Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság, Újpest A bejelentés napja: 1943 december 17. A találmány eljárás villamos üvegolvasztó kemencéhez, amelynél az üvegbe az áramot grafitelektródákon át vezetjük be és az üveget egészben vagy részben a rajta áthaladó áram Jouleféle melege hevíti. Az ilyen kemencéknél ismeretes jelenség, hogy az elektródák felülete mentén gázbuborékok jelentkeznek. A fejlődő gázok az elektródák feletti üvegolvadékon át buborékok formájában tudtak csak távozni, amely jelenség több szempontból károsnak bizonyult. Elsősorban az üvegbe jutó gázbuborékok, éspedig különösen abban az esetben, ha azok az olvasztási folyamatok végén a már kifinomított üvegbe kerültek, az üveg minőségét erősen lerontották. Ennek elkerülésére folytonos üzemű kemence esetén a finomítási folyamatot gyakran a kemence oly övére kellett szorítani, amelyben elektródák nem voltak és így az itt lévő üveg csak konvekció vagy hővezetés, illetőleg sugárzás útján kapott meleget, ha pedig ez nem volt elegendő, akkor a kemencének a finomításra való övét külön járulékos fűtéssel kellett ellátni. Szakaszos üzemű kemence esetén pedig a finomítási" időszak alatt az elektródákat rendszerint nem volt szabad árammal táplálni. További hátrányos jelenség az volt, hogy a fejlődő buborékok az elektróda és az üveg közötti áramátmenetet időszakonként helyileg meggátolták és ezáltal az elektróda többi részén, ahol az üveg a grafittal érintkezett, a helyi áramsűrűséget megnövelték* és így a grafit helyi túlhevülését idézték elő. A túlhevült grafit tapasztalásunk szerint az üveget erősen elszínezte, úgyhogy az ilyen módon üzemben tartott kemencéből csak silányabb mfnőségű, sárga, illetőleg zöldes színű üveget lehetett kitermelni. E hátrányok kiküszöbölésére ismeretes egy olyan villamos üvegolvasztó kemence, melynél a grafitelekíródában az elektródának a fürdőben helyetfoglaló végén zárt, tengelyirányú furatként kialakított üreg van, amelyet az elektródának a szabadba kinyúló végén az atmoszférikusnál alacsonyabb nyomású térrel »kötve össze, a fejlődő gázokat az elektróda likacsos (porózus) anyagú falán át az elektróda üregébe szívták be és innen eltávolították, vagy az elektróda furatának nyitott végét a szabad légtérrel kötötték össze, s így a gázokat ezen át a szabadba engedték ki, vagy pedig a furatba neutráfi's gázt fúvattak be. Ez a kemence azonban a gyakorlatban számos ok miatt hátrányosnak mutatkozott. így, ha a furatok a szabad levegőre nyíltak, az elektródák üregébe belejutó oxigén az elektróda grafitanyagát megtámadta, ha semleges gázt fúvattak túlnyomás alatt az üregbe, a bevezetett gázok által létesített buborékok az elektródán helyileg áramsűrűségnövekedéseket okoztak, továbbá fejlődésük közben az áramátmenetet a grafit és az üveg között helyileg megszakították, ha pedig az elektródák üregében csökkentett nyomást tartottak fenn, akkor az üveg az elektródákba beszívódott és így azok porozitását csökkentette, a csökkentett nyomás fenntartására szükséges vákuumvezeték és egyéb segédberendezések drága és körülményes voltáról nem is beszélve-Ezzel szemben a hátrányokat a találmány szerint üreges elektródák és segédberendezéseik alkalmazásának szükségessége nélkül azzal küszöböljük ki, hogy legalább egy elektróda, célszerűen az összes elektródák anyagát, elhelyezését és méreteit úgy választjuk meg, hogy a grafitelektródára az üvegfürdő által kifejtett hidrosztatikai nyomás hatása alatt a grafitelektróda felületén fejlődő gázok a likacsos anyagú elektróda testén teljes mennyiségükben átnyomódnak és az-, elektródának a kemencéből kinyúló részein át a szabadba távoznak, anélkül, hogy ehhez a likacsos anyagú elektródának üregesre való készítésére, azaz keresztmetszetének ezzel való gyengítésére és fentemlített segédberendezések alkalmazására volna szükség. Ezt az tette lehetővé, hogy módot találtunk az elektródákon, főleg az átfolyó áram elektrolitikus hatása által, keletkező gázok mennyiségének meghatározására, a gázok eltávozását lehe-