140301. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gyújtó

Megjelent 1951. évi március hó 16-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140301 SZÁM 4d, 12—17 OSZTÁLY H-12526 ALAPSZÁM — (Vili,) S'^Ch ;' Elektromos gyújtó /TN / i í H. Arányi Árpád oki. vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1948 április 27. ! I I Gázzal üzemben tartott készülékek régf problé­mája a gáz ismételt meggyújtásával járó gyufa­pazarlás, gyufa hiányában az ismeretes tűzköves gyújtók szokásos hátrányai, mint tűzkő-csere, tűzkő időszakos hiánya, a kő rögzítésének körül­ményes volta, stb-A találmány szerinti villamos gyújtó, mely a lakásokban rendelkezésre álló villanyárammal működik, egyszerű módon minden veszély nél­kül lehetővé teszi a fenti kényelmetlenségek és hiányok kiküszöbölését mérhetetlenül csekély áram felhasználásával. A találmány lényege, hogy szigetelő testben lévő elektromos ellenállás, mely dugaszoló útján a rendelkezésre álló áramforráshoz kapcsolódik, a szigetelőn belül elhelyezett, rugóval felszerelt, egyenes pályán haladó, csúcsban végződő vezető darabbal csak akkor létesít elektromos áramkört, ha a szigetelő testen kívülről elhelyezett kapcsoló-. val tervszerűen áramvezetést akarunk létesíteni. A kapcsoló működésbe hozatalával a csúcsban végződő vezetődarab a szigetelőből kiugrik, és csúcsával a gáz kiömlő nyílásához közeíeső fém­részhez érintve, azzal elektromos szikrát létesít, mely a kiömlő gázt azonnal meggyújtja. A találmány szerinti villamos gyújtót a rajz ábrái kapcsán részletesen ismertetjük, mely áb­rák a készüléknek egy igen egyszerű kiviteli alak­ját mutatják vázlatosan. Az 1. ábra a találmány szerinti gyújtó hossz­metszete, a 2. ábra a hátsó zárótest oldalnézete, a 3. ábra a zárófejrész oldalnézete, a 4. ábra a hátsó zárótest nézete, az 5. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszet, a 6. ábra a zárófejrész nézete, a 7. ábra az ellenállási tekercs tartóhengere, a 8. ábra a készülék felülnézete-A találmány szerinti készülék -a- szigetelő teste tetszés szerinti szigetelő anyagból készül­het. A -b- ellenállás az erre a célra ismert bár­melyik anyag lehet, mely a szigetelő anyagból készült -bi- tekercstartóra van tekercselve. Az ellenállás az egyik végéver a -c- zsinórvezeték út­ján -d- dugaszoló közvetítésével az áramforrás­hoz, másik végével pedig a -Cj- vezeték útján a vörösrézből készült csúcsban végződő -f- vezető darabhoz kapcsolódik. Az -e- kapcsolónak az -a­szigetelő test külső részén elhelyezett nyomókarja szigetelve van. A nyomókar lenyomásakor, a kapcsoló lengőkarja a nyomást az -f- csúcsos vezeték -fa- tárcsaszerűen kiszélesített részére közvetíti, amikor is a -g- rúgó összenyomódik és az -f- csúcsos vezeték az -fr helyzetbe kiugrik. Minthogy az -f- csúcsos vezeték az áramkörbe való bekapcsolás után ebben a helyzetben elek­tromos feszültség alatt áll, a csúcsot bármely,le­földelt elektromos vezetőhöz érintve, elektromos szikra keletkezik. Mivel a gáz kiömlő nyílások rendszerint fémből készültek, tehát ezzel érint­keztetve a csúcsot, á keletkező szikra a kiömlő gázt meggyújtja. Ha az -e- kapcsolóra gyakorolt nyomást megszüntetjük, az összenyomott -g- rúgó feszítő ereje az -f- csúcsos vezetőt eredeti hely­zetébe visszanyomja, amikor is az a tárcsaszerűen kiszélesített részével a ház -a^ falára támasz­kodva, ismét nyugalmi helyzetbe kerül. A -h- és -hj- zárótestek szigetelőanyagból készült alkat­részek. Minthogy a készülék kívül teljesen szige­telt, kezelése még esetleges rövidzárlat esetén sem okoz veszélyt, kezelhetősége igen egyszerű, áramfogyasztása szinte le sem mérhető. A ké­szülék a különböző feszültségeknek megfelelő ki­vitelben készíthető. A rajzban ábrázolt példaképpeni kiviteltől el­térően a kapcsolás módja, a csúcsos vezetőnek nyugalmi helyzetbe való visszaállítása, s.tb. más módokon is megoldható- A kapcsolás történhetik a gombnyomással is. A nyugalmi helyzet elérése önműködő is lehet, amit úgy érhetünk el, hogy pl. a nyomógomb szára egy horonyban kényszer­pályán mozog, miközben a hornyolt darab ki­nyomja a csúcsos vezetőt. A kapcsolószár vége

Next

/
Thumbnails
Contents