140294. lajstromszámú szabadalom • Kisnyománsú villamos kisütőszerkezet

140294 és ionizáló potenciálja alatt van. Ezek az elektronok azonban a higanygőzt a következő sugárzásra képesek gerjeszteni: 4. 22 watt 2537 angstrőmös sugárzás, mely a fluoreszkáló anyagot a látható sugárzás létesítésére gerjeszti. 5. 2 watt 1847 angstrőmös sugárzás. 5. Kb. 1 watt közvetlen látható sugárzás. Megjegyzendő, hogy fluoreszkáló lámpákban a 24 watt ibolyántúli sugárzást — lásd (4) és (5) — a fluoreszkáló anyag 50%-nál kisebb hatásfokkal alakítja át látható fénnyé. Az argonnal töltött lámpákon kívül több javaslatot tettek már kisnyomású kisütőlámpákban, ibolyántúli fényt fejlesztő lámpákban és csíraölő lámpákban kriptonnak, mint töltőgáznak alkalmazására argon helyett, e próbálkozások azonban nem jártak sikerrel vagy a gyakorlatban nem váltak be. Ezek a korábbi kísérletek nem járhattak eredménnyel, mert minden esetben valamely adott méretű szerkezetet ugyanakkora fogyasztás mellett akartak megvalósítani, mint argon esetén. A kisnyomású kisütőszerkezetek sugárzóteljesítménye, ill. a kisnyomású fluoreszkáló lámpák fényteljesítménye azonban nem arányosan nő az árammal, hanem ennek növelésekor egy telítődést értékhez közeledik. Ha az indítógázként argont tartalmazó lámpák fogyasztását egyedül az áram növelésével akarjuk elérni, akkor a fény- (lumen-) nyereség a fény és az áram közti, nem-lineáris viszony folytán jelentéktelen. A találmány szerint a kisnyomású, pozitív oszlopú villamos kisütőszerkezetekben gyökeres javítást érhetünk el, ha az ívkisülést hordozó, ionizálható közeg higany és a kriptonból, xenonból vagy ezek elegyeiből álló csoport egyik közömbös gáza, amikoris a sugárzás mennyisége a lámpaáram függvénye és a legnagyobb, ill. legjobb sugárzás-mennyiséget úgy kapjuk, hogy a burkolat faltöltését a közömbös indítógáz nyomásával hozzuk viszonyba. A szerkezet üzemi hőfokát és az ionizálható közeg nyomását tehát úgy szabályozzuk, hogy a szerkezet a sugárzóteljesítmény — burkolathőmérséklet karakterisztika olyan körzetén belül dolgozzék, amelyben a sugárzóteljesítmény az utóbbi karakté-, risztika legnagyobb értékéhez viszonyítva 5%-nál többel nem változik. Pontosabban kifejezve, azt találtuk, hogy olyan kisnyomású, pozitív oszlopú villamos kisütőszerkezeteknél, amelyek a bemenő energiához, vagyis a szerkezet kapcsaiba, vezetett feszültséghez és áramhoz viszonyítva bizonyos adott villamos tényezőkkel dolgoznak, olyan szerkezetet tudunk megvalósítani, amely ugyanakkora (adott) átmérőjű, de 50% -kai hosszabb burkolattal hosszegységenkint gyakorlatilag ugyanakkora mennyiségű sugárzást ad és így a hatásfok lényegesen női. A találmány más változatánál adott feszültségű és áramfogyasztása, kisnyomású villamos kisütőszerkezetet az alapul vett szerkezettel azonos hosszúságúra, de kisebb átmérőjűre készíthetünk, ugyanakkora sugárzás-menynyiség mellett. Ilymódon tehát a búra nagyságának, ill. átmérőjének csökkentésével járó kisebb költség ellenére ugyanakkora, sőt nagyobb sugárzóteljesítményű szerkezeteket- készíthetünk. A találmány szerint továbbá olyan kisnyomású, pozitív oszlopú villamos kisütőszerkezeteket szerkeszthetünk, amelyeknél a lámpa meghatározott feszültség és áram mellett nagyobb hatásfokká! dolgozik. Valamennyi ismertetett változatnál a kívánt eredményt úgy érjük el, hogy a kriptonnak, xenonnak, vagy elegyeiknek nyomását viszonyba hozzuk a burkolat felületének faltöltésével. így pl. a fent közölt tökéletesibítéseket érjük el, ha a közömbös gáztöltet nyomása nem halad meg 12 higanymillimétert, és ha a burkolat felületének faltöltése cnf-enkint 7—21 milliwatt. A találmány jobb megértetésére a mellékelt rajz példaképen egy megoldást tüntet fel, míg a találmány terjedelmét az igénypontok írják körül. ; Az 1. ábra a találmány szerint kialakított kisnyomású, pozitív oszlopú fluoreszkáló lámpát szemléltet. A 2. ábrán feltüntetett görbék a találmány szerint megvalósított fluoreszkáló lámpa sugárzóteljesítmény — lámpaélettartam karakterisztikái a töltőgázként alkalmazott kripton különböző nyomásai mellett. A 3. ábra e lámpa sugárzóteljesítmény — bura- ill. burkolathőmérséklet karakterisztikáját mutatja. A 4. ábra a sugárzóteljesítmény — áram karakterisztikát, nevezetesen a sugárzó-, ill. lumenteljesítmény és az áram közti viszonyt mutatja a higany-gőznyomás különböző állandó értékeinél. Az 1. ábra szerinti kisnyomású, pozitív oszlopú fluoreszkáló lámpa egyik fajtája azoknak a szerkezeteknek, amelyekre a találmány alkalmazható. A lámpa —1— burkolata a kibocsátandó sugárzást áteresztő üvegből, kvarcból vagy egyéb anyagból készül és a 2, 3 elektródákat tartalmazza, amelyek ebben a példában izzó-, ill. szálelektródák, ámbár a találmány nincs ilyenekre korlátozva, mert bármilyen fajtájú vagy alakú, melegen vagy hidegen működtetett aktívált vagy aktíválatlan elektródát alkalmazhatunk. A feltüntetett 2, 3. elektródák hőálló fémből, pl. wolframból vannak és alkáliföldfémből, nevezetesen ezek oxidjából vagy karbonátjából álló, aktiváló bevonatot hordanak. A —2, 3— elektródákat —4, 5—, ill. —6, 7— árambevezető huzalok tartják, melyek egyúttal villamos kapcsolatot alkotnak a —8, 9— foglalatokkal hordott, kívülről hozzáférhető —10, 11—, ill. —12, 13— érintkezőpeckektől az elektródákhoz. A lámpa végein a két-két pecek természetesen csak példa, mert a szerkezet e része az alkalmazott elektródák fajtájától függ. Az —1— burkolatban ionizálható közegként a —14— cséppel ábrázolt higany, valamint egy töltő-, ill. indítógáz, így kriptonból, xenonból vagy ezek elegyéből álló közömbös gáz foglal helyet. A higany mennyisége valamivel mégha-