140281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier aminoalkoholok előállítására
2 140281 n-hexil etilbutil etil etil etil etil etil etil etil etil etil . etil etil etil etil etil etil metil etil etil n-bütil fenil fenil fenil fenil fenil p-tolil p-brómfenil p-klórfenil o-klórfenil p-hidroxifenil 2, 4-dihidroxifenil 3, 4-dimetil fenil 2. 5-dimetilfenil 2, 4-dimetoxifenil 2. 5-dimetoxi fenil 4-metoxifenil 4-etoxifenil naftil naftil tienil fenil 1 -piperidil 1-piperidil 2- (1,2,3, 4-tetrahidroizokinolil) 4-morfolil 1- (4-metil piperazil) 1-piperidil 1-piperidil 1 -piperidil 1 -piperidil 1 -piperidil 1-piperidil 1-piperidil 1 -piperidil 1-piperidil - 1-piperidil 1-piperidil izö-amil fenil 1-pjperidil 1 -piperidil 1-piperidil 1 -piperidil 2-(1,2, 3, 4-tetrahidro izokinolfl 2-(1,2, 3, 4-tetrahidro izokinolil 4-morfolil 4-morfolil 1-piperidil 1 -piperidil 1-píperidÍl 1 -piperidil 1 -piperidil 1-piperidil . j tíázikus tercier alkotöbbnyire krisátlyos szilárd testek, renélesen meghatározott olvadásponttal, habár egynémelyikük az olvadáspont alatt gyengén zsugorodásra hajlamos. Mások oly nehezen kristályosodnak, hogy olajnak tarthatnék, némelyik pedig valóban olajszerű. A kristályos vegyületek tiszta állapotban szintélenek. Legtöbbjük vízben úgyszólván oldhatatlan, de könnyen oldható éterben és alkoholos éterben. n-hexil izo-amil szek.-butil n-amil n-heptil lauril etil etil A holok desen fenil fenH fenil fenil fenil fenil 3-piridil furil találmány •szerinti A találmány szerinti alkoholok könnyen alkotnak kristályos addíciós sókat, pl. kloridokat, nitrátokat, vagy cifrátokat, ha az alkoholt oldatban a kívánt savval hozzuk össze. A kloridok különösen könnyen -képződnek és vízben oldhatók, sőt^gyakran1 annyira higroszkoposak, hogy óvatosan kezelendők. Vizes oldatban hoszszú ideig állandók, úgyhogy gyógyászati kísérletekre igen alkalmasak. Meglepő, hogy a találmány szerinti bázikus tercieralkoholok a bevezetésben említett esztercsoport hiánya dacára görcsoldóként hatnak, holott a hasonló szerkezetű szekunderalkoholoknak, pl. a 3-(1-piperidil) 1-fenil-1-propanolnak és hasonló vegyületeknek nincs görcsoldó hatásuk. A találmány szerinti tercieralkoholok mind a közvetlen, mind különösen a neurotropikus görcsök ellen hatásosak, nagy részük az atropinnál vagy trazentinnél is hatásosabb, nagy részüknek pedig csekély a mérgező hatása. Ha a hatásosság és mérgező hatás szorzatát gyógyászati jellemzőnek tekintjük, úgy e vegyü- ' letek túlnyomó része az atropinnál vagy trazentinnél előnyösebb. A vegyületek a hatás megkezdése és tartama szempontjából, eltérőleg viselkednek. Némelyikük még érzéstelenítő hatású is. Ennélfogva a sorozatból majdnem mindenféle görcsoldó célra, esetleg érzéstelenítéssé való tekintettel is, a megfelelőt választhatjuk ki és így tág alkalmazási területük van akár felületen, akár bőr alatt, akár pedig izomokba adagolva. A szekunder alkoholokat, pl. a fentemlítetteket, eddig a megfelelő ketonok katalitikus hidrogénezésévíel állítottáik elő. De a találmány szerinti új bázikus tercier alkoholok egészen eltérő természetűek és így nem állíthatók elő .hasonló szintézissel. Azt találtuk azonban, hogy a reaktansok kellő megválasztásival a találmány szerinti vegyületeket is szintetikusan állíthatják elő. A legalkalmasabbnak bizonyult megfelelő Grignard-reagenst adni a megfelelő bázikus ketonhoz, mindkettőre közös oldószer jelenlétében. A keveréket a reakció lefolyásáig melegíteni, majd pedig hidrolizálni kell. A reakció az alábbi képlet szerint folyik le: OMgBr RÍ—COCH2 CH 2 —Am R2MgBr Rj. R» \C— CH2 — CH2 —Am Rlx R, OH C—CH0 —Am H2 0 Minthogy ezen reakció első fokozatát oly fel• tételek között kell végrehajtani, hogy hidrolízis ne jöhessen létre, oldószerként dialkilétert, pl. dietil- vagy dibutilétert használunk. A legkedvezőbb eredményeket az alábbi rendszabályok figyelembevételével érjük el. Minthogy a Grignard-reagens hozzáadását hfdrolizist elkerülő körülmények között kell végezni,
