140278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-aminopirimidin előállítására

2 140278 lehűtjük, ,a megmaradt cinkport leszűrjük és lehetőleg kevés vízzel mossuk. A »zurietet 10 C° alá hűtjük és 127.5 s. r. pelyhes nátrium hidroxiddal kezeljük, mialatt a hőmérsékletet külső hűtéssel 25 C° alatt tartjuk. Az ezen alkálikoncentráció mellett oldhatatlan 2—aminopirimidin lecsapódik és ezt leszűrjük. Ugy a szűrSpogácsát, mint a szűrletet meleg toluellal kivonjuk, amelynek elpárologtatása után világos színű tűk maradnak vissza. A hozam az izocitozinra vonatkoztatva 55.5%. 2. példa 80 C°-ra hevített vízhez 63 s. r. tririátriumfoszfátot, 50 s. r. cinkport és 5 s. r. 28%-as ammoniákos vizet adunk. A keveréket forrásig hevítjük és fél óra alatt 150 s, r. cinkporral együtt 505 s. r. nedves 2—amino—4—klórpirimidinpogácsát adunk hozzá, amely 65 s. r. klórpirimidinvegyületet tartalmaz. Félóra hosszáig tartó hevítés után a redukció befejeződik. A keveréket még további félóra hosszáig hevítjük, majd pedig 25 C°-ra lehűtjük, leszűrjük és a visszamaradt cinket lehetőleg kevés vízzel mossuk. A szűrtetet 10 C°-ra lehűtjük és 250 s. r. nátronlúgot adunk hozzá, mialatt a hőmérsékletet 20 C° alatt tartjuk. A 2—aminopirimidin sűrű pép alakjában válik le. Ezt leszűrjük és a nedves szűrőpogácsát kevert amilatkoholokban oldjuk. A csekély vizes réteget az anyalúg többi részével egyesítjük. Ezt háromszor, a térfogat harmadrészének megfelelő mennyiségű kevert amilalkoholokkal kivonjuk. Az összeöntött amilalkohololdatokat 36%-os sósavval pH 3.5-re megsavanyítjuk és a kicsapódó 2—amino>—klór—pirimidinréteget 50%-os nátronlúggal pH 8-ra semlegesítjük. A hideg pépből a 2—aminopirimidint leszűrjük és megszárítjuk. Az anyalúgból amilalkohollal még egy kevés terméket vonhatunk ki. A hozam az izocitozinra vonatkoztatva az elméletinek 68%-a. 3. példa 467 s. r. vizet 60 C° -ra hevítünk és 42.0 s. r. vízmentes trinátriurhfoszfátot, 4.6 s. r. ámmoniumfoszíátot és 1.5 s. r. ammoniumhidroxidot adunk hozzá. Ha a hőmérséklet 90 C°-ra emelkedett, 50 s. r. cinkport és ha a 100 C°-ot elérte, további 100 s. r. cinkport adunk hozzá. A lombik tartalmának forrásakor 46.7 s. r. 2—amino—4— klórpirimidint adunk hozzá, erős keverés közben és oly mértékben, amint az anyag a folyadékból eltűnik. Ha a 2—amino—4—klórpirimidin negyedrészét hozzáadtuk, további 37 s. r. cinkport keverünk be. A 2—amino—4—klórpirimidin teljes mennyiségének hozzáadása után, a lombik tartalmát egy órától másfél óráig terjedő időtartamon át forrásban tartjuk. A redukció befejezése után a folyadékot lehűtjük, a cinket leszűrjük és a 2—aminopirimidint annyi nátronlúg hozzáadásával, hogy 15—18%-os oldat keletkezzék, lecsapjuk. A hozam a 2—amino—4—klórpirimidinre vonatkoztatva 87.5% tiszta 2—aminopirimidin, 4. példa Vizet 80 C°-ra hevítünk és 63 s. r. trinátriumfoszfátot, 50 s. r. cinkport és 5 s. r. 28%-os ammoniákos vizet adunk hozzá. A keveréket forráspontig hevítjük és állandó kavarás közben, 10 percre elosztva, 150 s. r. cinkporral együtt 505 s. r. nedves 2—amino—4—klórpirimidin szűrőpogácsát adunk hozzá, amely mintegy 65 s. r. aminoklórpirimidint tartalmaz. Félórai hevítés alatt a redukció befejeződik. A keveréket további félóra hosszáig hevítjük, majd pedig 25 C°-ra lehűtjük, megszűrjük és a cinkport lehetőleg kevés vízzel mossuk. A szűrletet 10 C°-ra lehűtjük és 250 s. r. marónátront adunk hozzá, mialatt a hőmérsékletet20 C° alatt tartjuk. A 2—aminopirimidin sűrű pép alakjában lecsapódik és ezt leszűrjük. Az erősen lúgos szűrletet, az oldatban levő bázis kivonása végett, 400 s. r. benzollal kirázzuk. A szűrőpogácsát forró benzollal kivonjuk. Az oldat lehűtésekor tiszta fehér 2—aminopirimidin kristályosodik ki, arhelyet leszűrünk. A hozam 38.5 s. r., a nyers 2—amino—4—klórpirimidin készítéséhez használt izocitozinra vonatkoztatva, ami megfelel az elméleti hozam 68 % -ának. 5. példa Az 5 s. r. 2—amino—4—klórpirimidin, 15 s. r. cinkpor, 40 s. r. víz és 6 s, r. ammoniumkarbonát keverékét 90—95 C°-ra hevítjük. 70—90 C°-nál erős habzás áll be. 5 percnyi hevítés alatt a klórvegyület teljesen feloldódik és további 25 percen belül a redukció befejeződik. A keveréket 30 C°ra lehűtjük, a cinkpépet leszűrjük és a színtelen szűrletet 5 s. r. nátriumhidroxiddal kezeljük, majd pedig négy, egyenként 100 s. r. éteradaggal kivonjuk. Az éter elpárologtatása után 3.1 s. r. színtelen 2—aminopirimidin marad vissza, ami megfelel az elméleti hozam 85 % -ának. 6. példa 350 s. r. víz és 50 s. r. nátriumbikarbonát keverékét kavarás közben 60 C°-ra hevítjük, majd pedig 165 s. r. cinkport és 5 s. r. 28%-os ammoniákot adunk hozzá és a keveréket 85—95 C°-ra hevítjük. Ezután, 20 percre elosztva, 180 s. r. nedves szűrőpogácsát adunk hozzá, amely 55 s. r. nyers 2—amino—4—klórpirimidint és 125 s. r. vizet tartalmaz, miközben a hőmérsékletet 90— 95 C°-on tartjuk. Az összes anyagok hozzáadása után a keveréket 30 percen át 95—100 C°-on tartjuk, majd pedig 30 C°-ra hevítjük és a cinkpépet leszűrjük. Mintegy 550 s. r., majdnem színtelen szűrletet kapunk. Ebből 100 s. r.-t 12 s. r. nátriumhidroxiddal kezelünk és az oldatot négy, egyenként 100 s. r.-nyi izopropilacetátadaggal kilúgozzuk. Az izopropilacetát elpárologtatása után 61 s. r., majdnem színtelen 2—aminopirimidin marad vissza. Ez megfelel az elméleti hozam 83%-ának. 7. példa 2000 s. r. vizet, 260 s. r." 2—amino—4—klórpirimidint, 180 s. r. 28%-os ammoniákos vizet és 780 s. r. cinkport autoklávban összekeverünk és az autokláv lezárása után 90 C°-ra hevítünk,