140275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózarostok fehérítésére

*•-140275 e^yszef már használt, bizonyos mennyiségű disaiponibilis Mórt 3Jiég tartalmazó folyadékot használunk második fürdőként mindaddig, amíg a klór nincs teljesen elhasználva, majd új hiipokloritmennyiséget adunk hozzá. Mind a két említett mozzanat, nevezetesén a folyamat meggyorsítása és a diszponibilis klór teljes felhasználása, lehetővé teszik, hogy az eljárást kisebb klórtöménységgel kezdjük, mint az eddig szokásos volt, aminek az az előnye, hogy a rostok szakítószilárdságát a fürdő kevésbé veszélyezteti. A rendszerint kívánt, nagymértékű 'kifehérítés egyetlen műveletben érhető el. Ily módon, figyelemmel az említett gyorsulásra, a vegyi folyamathoz szükséges idő az eddig e célból szükséges időnek kb. a felére csökken. Az eljárás a fürdő lúgosságával szemiben kevésbé érzékeny és hátrány nélkül pH = 10—11 kezdeti értékből indulhatunk ki. Ez megkönnyíti az eljárást, mert egyrészt nincs szükség arra, hogy a rostokra tapadó alkáliát gondosan eltávolítsuk, mielőtt a rostok az előkészítő kezelésből a fehérítő kádba jutnak, másrészt pedig a fürdőnek oly nagy kezdeti lúgossága lehet, hogy a pH érték fokozatos csökkenése ellenére, a fürdő reakciója kielégítően lúgos marad. Az eljárásnak a iúgossággal szemben e nagyobb mértékű érzéketlensége lehetővé teszi, hogy a reakció gondos megfigyelésétől és szabályozásától eltekintsünk. A fürdő bromidtartalma előnyösen 0.5% brómion, a fehérítendő anyag súlyára számítva, vagy 0.25 g brómion, a fehérítő fürdő literére számítva. A bróm adagolása fürdőhöz, illetőleg bromi.dnak a fürdőben való előállítása a fehérítő eljár,és kezdetekor foganatosítható. Ebben az esetben a diszponibilis klór nagy része azonnal elhasználódik, kb. az első negyedóra alatt és ekkor célszerűen további hipokloritmennyiséget adagolunk a fürdőbe, hogy a diszponibilis klór kezdeti töménységét helyreállítsuk. A diszponibilis klór kezdeti töménysége kisebb, mint az ismert eljárásnál, pl. üterenkint 0.7 g lehet. Másrészről a fehérítő folyamat egymagában hiipoklorittal is megindítható és a bromid későbben- adagolható, vagy állítható elő, pl. amikor a kezdetben disziponiibilis klór mennyiségének fele, vagy kétharmada már elhasználódott. 1. példa. 100 kg pamutszövetet oly fehérítőgépben lévő 2000 1 íürdőben fehérítünk, amelynek szokásos módon kialakított hengerei vannak. A szövet, végnélküli szalag módjára, a hengereken fut és egy szakasza a fürdőn halad keresztül. A fürdőbe vizes natrium-hipoklorit annyi tömény oldatát adagoljuk, hogy a fürdőben a rendelkezésre álló klór töménysége literenként 0.7—0.8 g. ezenkívül a fürdőben, a fehérítő művelet megkezdése előtt, 750 g káliumibromidot oldunk fel. A fehérítő művelet első 15 percében fokozatosan több nátriumhipokloridot, összesen 800 g diszponibilis klórnak megfelelő mennyiségben adagolunk. Ez a mennyiség megfelel az első 15 perc alatt elfogyasztott klór mennyiségének, úgy hogy a kezdeti klórtöménységet lényegileg helyreállítottuk. A következő első óra alatt a klór töménysége kb. 0.4—0.5 g/l-re süllyed, ami a folyamat végét jelenti. Ezután a szövetet a fehérítő fürdőből kiveszszük, a szokásos módon biszulfitban és szappanoldatban való mosással utókezeljük és vízben kifacsarjuk. A szövet teljesen fehér és utólagos > fehérítésre nem szorul. Ha ugyanezt a szövetet a szokásos módon csupán hipoklorittal 'fehérítenők, a kezdeti klórtöménységnek 1.0—1.5 g/l nagyságrendűnek kellene lennie, a folyamat legalább két órát igényelne és annak végén a klórtösnénység kb. 0.5—0.9 g/l volna. A szokásos utókezelés után utófehérítő folyamatra volna szükség, mert "az anyag fehérsége az első fehérítő folyamat után nem kielégítő. 2. példa. • Ugyanazt a szövetet, mint az 1. példában, 2000 1 oly fehérítő fürdő-be visszük, amely literenként 1—1.2 g diszponibilis klórt tartalmaz., 30—45 perc múlva a klórtartalom literenként 0.7—0.8 grammra csökkent. Ekkor a fürdőben 750 g káliumbromidot oldunk. A fehérítő eljárás ily módon való foganatosításához 90—100 perc szükséges. 3. példa. 100 kg pamutszövetet oly fehérítő kádban fehérítünk, amelyben a szövetet a fürdőben elrendezett hengerek vezetik. A 200 1 térfogatú fehérítő fürdő oly mennyiségű nátriumhipokíoritot tartalmaz, amely literenkint 5—6 g klórtöménységnek felel meg. Kb. félóra múlva a klór töménysége a kezdeti érték egyharmadára csökkent. Ekkor a fürdőhöz 600 g káliumbromidot adunk. Teljes kifehérítést a folyamat kezdetétől számítva kb. másfél óra után érünk el, amikor a diszponibilis klór gyakorlatilag teljesen elfogyott. 4. példa. Ä fehérítést az 1. példában iekt módon foganatosítjuk, azzal a különbséggel, hogy káliurnbromid helyett 250 g NaOH tömény vizes oldatát és 600 g ibrómot tartalmazó brómvizet külön adunk a fürdőhöz. 5. példa. Brómvíz és nátriumhidroxid-oldat ily külön adagolása helyett először nátriumhipobromitbromid-oldatot készítünk 500 g brómot tartalmazó brómvíznek 250 g NaOH-ot tartalmazó tömény vizes oldathoz való hozzáadásával és ezt a keveréket adjuk a fürdőhöz.