140273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acél előállítására forgó kemencében, vasércekből kiindulva

Megjelent 1951. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS .140273 SZÁM 18a 18—19 OSZTÁLY B-16567 ALAPSZÁM — (XH/d) . V _ Eljárás és berendezés acél előállítására forgó kemencében, vasércekből kiindulva. Société de Metallurgie Basset cég, Paris A bejelentés napja: 1946 június 27. Franciaországi elsőbbsége: 1944 március 8. (620/1940. M. E. sz. rend. alapján.) Ismeretes, hogy forgó kemencékben acél előállítását vasércekből kiindulva eddigelé olykép valósították meg, hogy szürkeöntést állítottak elő kicsi sziliciuimtartalorBmal olykép, hogy ez az öntött anyag nagyon tiszta volt és azt folyékony alakban ki folyatással távolították el a kemencéből erősén bázikus salak egyidejű előállítása melletet. Ez a salak portlandcement vagy hidraulikus mész előállítására volt alkalmas .Ismeretesek továbbá más eljárások, amelyekkel csekély vastartalmú érceket forgó kemencében kezeltek, de ezeknél a készített acélt nem lehet megolvasztani, hanem az darabos alakban marad a szilárd salakban és olyan kombinált anyagot alkot, amely csak mint adalék használható a Martin-kemencében és amely előnyösen a nagyolvasztóban használható fel újólag szénnel való kezelés mellett. Több kísérlet volt már a finomított acél közvetlen előállítására egyetlen fázisban forgó kemencében, de mindezek a kísérletek nehézségekbe ütköztek a fém, illetve ötvözet egyenletes sége szempontjából, továbbá azért, mert a kemence bélése nem bizonyult tartósnak. A találmány célja a vasércek redukálásának és a fém megolvasztásának műveletét megvalósítani forgó kemencében, igen gazdaságos feltételek mellett é$ olykép, hogy bárminő ércet használhatunk, tehát fémben igen szegény érceket is, emellett pedig az acélt ' folyós állapotban kapjuk. A találmány szerint a gazdaságos "gyártást olykép tesszük lehetővé, hogy a metallurgiai eljárást savas környezetben valósítjuk meg, egy olyan szén-érc keverékkel, mely amennyire csak lehetséges, mentes a mésztől és egyéb olvadó anyagoktól, tehát tisztán vasércből és redukáló széniből áll, emellett pedig olyan összetételű, hogy savas salakot ad, amely nem olvad meg az eljárás hőfokán és a fém olvadási pontján. Ebből a salakból, amelynek mennyisége igen kicsi, a megolvadt fém eltávolítható. Az eljárás lényeges jellemzői a következők: 1. A vasércet és a redukáló szenet úgy választjuk meg, hogy az olvadó anyagok, tehát mész, magnéziumoxid, lúgok, stb. a lehető legkisebb mennyiségben legyenek jelen és a sziliciumoxid viszonya az aktminiumoxidhoz a legkedvezőbb legyen. 2. A beadagolt anyaghoz, tehát a szén és érc keverékéhez nem adunk meszet. 3 .Szükség esetén az anyaghoz szilíciumos homokot adagolunk vagy ennek megfelelő anyagot, amely a salak tűzállóképességét fokozza. 4. A kemencét redukáló lánggal hevítjük, amelyet finoman porított szénnel táplálunk és ez a szén előnyösen kb. 12% illó anyagot tartalmaz, befuvatására pedig előmelegített levegőt használunk. 5. A megolvasztott fémet, amelyet bárminő megfelelő eszközzel gyűjtünk össze a kemence kilépő nyílásánál, melegítjük, hogy azt folyékony állapotban tartsuk és miután ezt a fémet magábanvéve jól ismert nátriumos eljárással kéntartalmától megfosztottuk, egy második fázisban kezeljük, amelyet finomításnak és átalakításnak nevezhetünk. A csatolt rajz a találmány szerinti forgókemencét példaképpen, vázlatos hosszmetszetben mutatja. Ez a kemence a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas. Mutatja még a rajz a kemencéhez tartozó konvertert is. Az eljárást az —1— forgókemencében valósítjuk meg, amely elegendő hosszú és kis mértékben ferde elhelyezésű. A kemence a —2— görgőkön forog. A forgókemencének két bélése van, melyek közül az egyik, amelyet a rajzon —3:—mai jelöltünk, szilícium- és alumíniumtartalma, egymás mellé helyezett téglákból áll és a közvetett redukálás a—b zónájában, valamint a közvetlen redukálás b—c zónájában foglal helyet. A (másik savas hatású —4— bélés előnyösen az acéliparban használt sziliciumoxid-