140266. lajstromszámú szabadalom • Gáz- vagy vízvezetékberendezés épületekhez és hozzávaló csőösszekötő

2 140266 főcsöveknek és a meghosszabbítócsöveknek beépítésre kész hosszakban való előállítása és szállítása, minek következtében feleslegessé válik a csöveknek az építés helyén való időtrabló lemérése és levágása. Minthogy ezenfelül a fűtőtestek, árnyékszékek, gáztűzhelyek és vízvezetékcsapok elrendezését is szabványosítani lehet, az elágazócsöveket is beépítésre kész hosszakban lehet előállítani és szállítani. A találmány párhuzamos felszállóvezetékek harántösszeköttetéseit is egyszerűsíti, mert az összes elágazások egyvonalba kerülnek úgy, hogy az épület gáz-és vízvezetékberendezésének teljes csőhálózata derékszögű koordinátarendszert alkot, amelynek oldalihosszai az „A" alapinérték egészszánm többszörösével egyenlők. A találmányt természetesen alkalmazni lehet akár belső csavarmenetes, akár külső csavarmenetes csőösszekötőkre. A találmányt a rajzok nyomán ismertetjük részletesebben. Az 1—4. ábrák a találmány szerint kialakított csőösszekötő különféle kiviteli példáit szemlélteti, az 5. és 6. ábrák pedig a találmány szerinti gáz- vagy vízvezetékberendezés felszálló vezetékének kiviteli oéldáit mutatják. Az 1. ábrán olyan keresztidomot látunk, amely négy egyforma, kisebb átmérőjű' pl. l"-es cső összekötésére való. A csőösszekötő ennek megfelelően négy csőtoldattal rendelkezik, amelyek közül a —6— csőtoldat á főcső bekötésére való, a két —2— csőtoldat két elágazócső bekötésére hivatott, az —5— csőtoldathoz pedig a felszállóvezetéket továbbvezető meghosszabbítócső csatlakoztatható. Mindegyik csőtoldatnak belső —1— csavarmenete van. Az összes csőtoldatok tengelyei a csőösszekötő —P— középpontjában metszik egymást, amelynek távolsága mindegyik csőtoldat ama —-S—, — G—, illetőleg — F— pontjától, amelyben az illető csőtoldathoz csatlakozó cső végződik, az —A— a lapmértekké' egyenlő. Ebben az esetben tehát az n-A mértékben n=l. A —6— csőtoldat R=A sugarú ívben megy át a két —2— csőtoldatba. A csőösszekötő tehát a —2— csőtoldatokhoz csatlakozó elágazócsövek tengelyét a PS=A mértékkel tolja el a —6— csőtoldathoz csatlakozó főcső felső vége fölé és az elágazócsövek belső végét ugyanevvel a PG=A mértékkel tolja el jobbra és balra a főcső tengelyétől, mimellett a főcső felső vége és a meghosszabítócső alsó vége közötti SF távolság nagysága 2A. A csőösgzekötő ennélfogva a hozzá csatlakozó csövek mindegyikét ugyanavval az —A— -mértékkel hosszabbítja meg. Ugyanez a méretezési szabály érvényes természetesen a csak a —6— csőtoldatból és a —2— csőtoldatok egyikéből összetett ívidomra, amelyet a szaggatott —3— vonal jelez, valamint a —6— csőtoldatból és a két —2— csőtoldatból összetett T-idomr'a, amelynek alakját a szaggatott —4— vonal adja meg. Megjegyezzük, hogy az 1. .ábra szerinti keresztidomhoz hasonló, teljesen részarányos olyan keresztidomok ismeretesek már, amelyek főcsőnek vele egyforma átmérőjű meghosszabbftócsőyel és két elágazócsővel való összekötésére alkalmasak: A gáz- és vízvezetékberendezések elkészítésének a bevezetésben említett hátrányai ennek ellenére nem voltak elkerülhetők a következő okokból; először is még azok a részarányos keresztidomok is különböző méretűek, amelyek adott átmérőjű főcső bekötésére valók, mert mindegyik gyár más és más alakban készíti őket. Másodszor az ismert kereszt idomokban minden egyes csőátmérőhöz más és más —A— mérték tartozik. Harmadszor, az ismert keresztidomokban az összes csőtoldatok részére közös —A—- alapmérték egyáltalán nem található fel akkor, ha ez a keresztidom főcsőnek nállánál* ki1 sebb átmérőjű meghosszabbító- és elágazócsővekkel való összekötésére hivatott, negyedszer pedig mindegyik berendezésben nemcsak keresztidomokat, hanem T-idomokat és ívidomokat is használnak, amelyeknek belső méretei jelenleg teljesen eltérnek a keresztidomok méreteitől, még pedig akkor is, ha ugyanolyan átmérőjű főcsövek bekötésére valók. A 2. ábra olyan keresztidomot szemléltet, amely négy egyforma, de nagyobb átmérőjű cső bekötésére való, mint az 1. ábra szerinti keresztidom. A 2. ábra szerinti keresztidomhoz csatlakozó csövek átmérője pl. 2" lehet. Ebben az esetben a csőtengelyek közös metszőpontja és a —6— és —2— csőtoldatokhoz csatlakozó csövek belső vége közötti PS, illetőleg PG távolság 2A, az említett metszőpont és az —5— csőtoldathoz csatlakozó meghosszabbítócső belső vége közötti PF távolság pedig —A—. Ift tehát az n-A mértékben n=2 a főcsőhöz tartozó —6— csőtoldat, valamint az elágazócsővekhez tartozó —2— csőtoldatok részére és n=l a meghosszabítócső —5— csőtoldata részére. A szaggatott —3— vonal itt is a megfelelő R=2A sugarú ívidom alakját jelzi, a —7— eredményvonal pedig a megfelelő T-idorn alakját adja meg. Még nagyobb átmérőjű főcsövek bekötésére való csőösszekötők esetében a főcsőhöz és az elágazócsövekhez tartozó csőtoldatok részére n=3, sőt n=4 is lehet, a meghosszabbító csőtoldat részére ellenben n=l marad, sőt n=0 is lehet. A 3. ábra főcsőnek nálánál kisebb átmérőjű két elágazócsővel és egy meghosszabítócsővel való összekötésére hivatott keresztidomot szemléltet, amelyben a íőcső bekötésére való —6— csőtoldat és az elágazócsövek bekötésére való —2— csőtoldatok részére ni=l, a meghosszabítócsőhöz tartozó —5— csőtoldat részére pedig n—0. Ez esetben tehát mindegyik csőösszekötő csak az —A— mértékkel hosszabbítja meg a fölszálló vezetéket, minek folytán a szükséges csőhosszak kiszámítása rnég egyszerűbbé válik. A 4. ábrában, amely mégegyszer szemlélteti a. 3. ábra szerinti csőösszekötőt, a szaggatott —3— vonal az ábrázolt keresztidomnak megfelelő kialakítású ívi-domot jelzi, a ---7— eredményvonal pedig T-idom megfelelő alapját mutatja. Az 5. ábra gáz- vagy vízvezetékberendezés kiszámításának a találmánnyal elért egyszerűsítését szemlélteti. A 2"-es —8, 12— csövekből és az (l'/V'-es) —16— csőből összetett felszállóveze-