140254. lajstromszámú szabadalom • Rostély

Megjelent 1951. évi január hó 15-én. OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 1.40254 SZÁM 24f OSZTÁLY g. 19831 ALAPSZÁM — (11/c) Rostély Stein & Roubaix Société Anonyme cég, Paris A bejelentés napja: 1944 január 27. Franciaországi elsőbbsége: 1943 február 15. A találmány tüzelőszerkezetek rostélyainak, különösen olyan ismert fajtájú rostélyoknak szerkezeti tökéletesítésére irányul, amelyek párhuzamosan elhelyezett mozgó vagy rögzített rudakból állanak, amelyek mindegyikét bizonyos számú, tartóra felfűzött kis rúd vagy fúvóka alkotja. A találmány különösen az ilyen fajtájú fúvókák kialakítása és tartóra való szerelése, amely fúvókák összessége egyetlen mozgó vagy rögzített rudat alkot. A fúvókát úgy terveztük, hogy az a tüzelőanyaggal érintkező levegő jó eloszlását és a szén gyors elégését biztosítsa, a rostély könnyű karbantartását lehetővé tegye, továbbá annak alakja alkalmas legyen kis önköltségű, magok nélküli, öntödei tömeggyártásra. Az ismert fuvókáknak általában hosszirányú Szimmetriasíkjuk van tömör középrésszel és így vastagsági irányban egymás után következő fémtömegeket tartalmaznak, amelyek között levegőcsatornák vannak, úgyhogy a darabok formázásánál magok szükségesek. Ezzel szemben az új fúvóka, lényegileg, egyszerű, megfelelő alakú fémfalból áll, amelynek az egyik felülettől a másikig menő levegőátbocsátó nyílásai, továbbá mindkét oldalon különböző sík cSatlakozófelületei vannak, mimellett két-két egymás után következő, azonos fúvóka fordított elrendezésű. Ha az ilyenfajta fúvókákat, akár egymással érintkezésben, akár egymástól elválasztva, tartóra szereljük, olyan rostélyrudat kapunk, amely a legkülönbözőbb szenek felhasználásával kapcsolatban valamennyi tüzelési feltételnek megfelel. A fúvókák tartójukra egymással érintkezve szerelhetők fel, vagy pedig azokat betétek egymástól bizonyos távolságra tarthatják, amely betétek, ha szükséges, bizonyos esetekben az elégési levegő egy részének függőleges áthaladását teszik lehetővé. A találmányt a rajzon bemutatott foganatosítási példák kapcsán az alábbiakban részletezzük. A rajzon: az 1. és 2. ábrák ismert fajtájú fúvókát mutatnak hosszirányú szimmetriasíkkal és tömör középső résszel, mimellett a 2. ábra két egymás mellé helyezett fúvóka keresztmetszete; a 3., 4. és 5. ábrák a találmány szerinti fúvókát mutatják az 1. és 2. ábrák szerkezetén alkalmazott új tökéletesítésekkel, mimellett a 4. ábra egymás mellé helyezett fúvókák keresztmetszete éS az 5. ábra felülnézet; a 6. és 7. ábrák azt a tartót mutatják oldal- és elölnézetben, amelyre a 3. és 4. ábrák szerinti fúvókákat felszereljük; a 8. ábra a fúvókák között alkalmazott távolságtartó betétet szemlélteti; a 9. és 10. ábrák az egymással nem érintkező fúvókákkal felszerelt mozgó rudat ábrázolják. Az 1. és 2. ábrán, és különösen a 2. ábra szerinti keresztmetszeten látható, hogy az ismert esetben mindegyik fúvókának központi fala és ennek két oldalán oldalsó fémtömegei vannak, amelyek a sík csatlakozófelületeket hordják, mimellett a központi fal és az oldalsó tömegek között légcsatornák vannak; ebből következik, hogy ezeknek a daraboknak a formázása, magok alkalmazását teszi szükségessé. A találmány szerinti fúvóka ezzel szemben egyszerű fémfalból, áll, amelyben az egyik felü: lettől a másikig menő levegőnyílások vannak. A fúvókának 10 hornya van, amellyel az a 11 tartóra erősíthető. A tüzelőanyaggal a fúvóka 12 felső része érintkezik, amely rész egyenes vagy domború lehet. A fúvóka egyik függőleges 13 felülete a szomszédos fúvókával a 14 cSatlakozófelület teljes hossza mentén érintkezik; a fúvóka másik 15 felülete a következő fúvókával csak a központi 16 felület és a felső 17 csatlakozófelület mentén érintkezik. A tüzelőszer'kezetbe bevezetett levegő így a két egymás mellé helyezett, azonos, de fordított elhelyezésű fúvóka közötti 18 térbe és innen a 19 csatornákon át a tüzelőtérbe jut, amely csatornák ugyanannál a fuvókánál egymáshoz képest különböző alakúak