140248. lajstromszámú szabadalom • Elektroakusztikai készülék kónusz-membránnal, pl. hangszóró, mikrofon vagy hasonló

2 - 140248 adó tekercsben folyó áramok hatása alatti eltolódásánál a —13— rész alakja megváltozik, minthogy azonban a huzalok egymáson szabadon elcsúszhatnak, a hozzá csatlakozó résznek nem következik be rugalmas alakváltozása, úgyhogy a környezetnek való energialeadás lényegében súrlódással történik, amennyiben a csatlakozó rész mindenféle kónusz-mozgást lehetővé tesz. Az ezáltal megállapított határok .könnyen kívül feküdhetnek a maximális kónusz-amplitudókon, melyek annak az akusztikai visszaadási körzetnek végigpásztázásához szükségesek, melyekre a hangszóró szerkesztve van. Kónusz-hangszóróknál szokásos a kónuszt a csúcsnál rögzített központosító résszel ellátni. Avégett, hogy a találmány szerinti kónusznak és az azt körülvevő résznek fent ismertetett tulajdonságait teljesen kihasználjuk, kívánatos a Központosító szerv megfelelő kialakítása is. A rajz szerinti szerkezetben a központosító rész egyetlen egy üvegtextilszövetdarabból készült, mely valamely anyaggal van kezelve lényegesen keményebb, illetve merevebb központi — 16—rész elérése végett, mely kemény vagy merev —17— nyakkal a —9— tekercsmagot körülveszi. A merev vagy kemény központi —16— rész lényegében lapos tárcsa és küllős kerék alakja lehet, mint a szokásos központosító rész konstrukcióknál. A találmány szerint a merev, vagy kemény központi —16— részt meghajlított, kezeletlen — J8— rész veszi körül, amely ugyanarra a célra való, mint a kónuszhoz csatlakozó rész gyűrűfelület-alakú —13— része. A kezeletlen — 18— részhez —19— szegélyrész csatlakozik, amely ugyancsak merevítő- vagy keményítőszerrel van kezelve és az —1— váz belső kerülete mentén elhelyezkedő, gyíírűalakü —20— csatornában van megerősítve. A kiviteli példa szerinti hangszóró előállításánál először a kónuszt és a központosító szervet külön állítjuk elő és az elkülönített részeket kezeljük. Az előzetesen kialakított kónuszt és az előzetesen kialakított központosító részt ezután egymással és a hangvisszaadó tekerccsel egységgé egyesítjük, melyet a vázban rendezünk el, miméllett úgy a kónuszt, mint a központosító szerv külső szegélyeit a vázcsatornákban megszilárduló anyagba ágyazzuk. A találmány szerint kialakított hangszórónak, ahogy azt a rajz kapcsán fentebb ismertettük, az az előnye, hogy membránrezonanciái lényegében tökéletesen el vannak nyomva és hogy nagyon tiszta hangvisszaadása van. Az ilyen rezonanciák hiánya a hangvisszaadásnál tudvalevőleg rendkívül fontos. A találmány szerinti kónusz-szerkezet hozzájárul ahhoz, hogy a hozzávezetett rezgések pontosabban követődjenek, mint a szabad tartású M kónuszhangszóróknál. Megjegyzendő, hogy a« olyan konstrukciónál, mint amilyent a rajz kapcsán ismertettünk, sem a kónusz, sem pedig a központosító rész nem szolgáltat központosító erőt, mint az ismert készülékeknél. A gyakorlati üzemben azonban kitűnik, hogy a hangvisszaadó tekercs középvonala arra törekszik, hogy ama résben fennálló mágneses mező középvonalához illeszkedjék, amely résben a hangvisszaadó tekercs mozog. Ez annak a körülménynek tulajdonítható, hogy a mágneses tér a résben nem egyenletes, hanem a legerősebb a rés közepénél és minthogy a hangvisszaadó tekercs mozgása a legerősebb mez5 körül központosítódik, a hangvisszaadó tekercsnek az a hajlama, hogy a közép felé mozogjon. Szabadalmi igénypontok: 1. Kónuszmembrános elektroakusztikai készülék, pl. hangszóró, mikrofon vagy hasonló, azzal jellemezve, hogy a kónuszmembrán és az azt körülvevő helybentartó eszközök egyetlen egy darab textilszövetből vannak előállítva, melynek Huzalai egy vagy több fecskendezett vagy húzott huzalból állnak és a kónusz maga akként van kezelve, hogy a szövet huzalai lényegében merev vagy kemény szövezet (struktúra) elérése végett egymással össze vannak kötve, míg a körülvevő rész kezeletlen úgy, hogy a körülvevő rész egymást keresztező huzalai minden egyes keresztezési pontban szabadon elcsúszhatnak egymáson, eltekintve a szomszédos huzalok okozta ellenálláslól. 2. Az 1. igénypont szerinti elektóakusztikai készülék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a textilszövet üveghuzalokból áll. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elektroakusztikai készülék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a huzalok egymáson való megerősítése valamely kötőanyag vagy valamely irnpregnálóanyag útján jön létre. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti elektroakusztikai készülék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a nyugalmi helyzetben a kezeletlen körülvevő szövet gyűrűfelület alakú felület részeként van kialakítva, mely a kónusz nyitott oldala felé domború, míg a kónuszfelület a gyűrűfelület alakú szélhez érintőlegesen csatlakozik. 5. Az 1., 2., 3. vagy 4. igénypont szerinti kónuszhangszóró vagy mikrofon kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a körülvevő résznek a kónusztól elfordított széle, mely a tartóvázon meg van erősítve, ugyancsak merevítve, illetve keményítve van, miméllett a keményített vagy merevített szegélyt magától a kónusztól a körülvevő rész nem merevített, illetve nem keményített része különíti el. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti elektroakusztikai készülék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kónuszt csúcsán olyan központosító szerv tartja, mely ugyanolyan fajta textilszövetből áll, mint a kónusz textilszövete és e központosító szervnek merevítetlen, illetve keményítetlen körülvevő része van, mely a szövethuzalok egymással való összeköttetése végetti kezeléssel aránylag keménnyé, illetve merevvé tett részt körülveszi. 1 rajzlap-melléklettel