140219. lajstromszámú szabadalom • Fekvőhellyé átalakítható ülőbútor

2 140219 tartozó 13a vagy 13b fülek egyikét vagy mindkettőt előrehúzzuk. Ha pl. a 2. ábra szerinti baloldali. 13a fület előrehúzzuk, akkor a 7a ülőpárnával összefüggő és az 5a fiókrészbe lenyúló 14a ütköző magával húzza az 5a fiókrészt és ezen egyetlen húzómozdulattal a 7a—10a részek fekvőhellyé húzhatók ki (lásd 2., illetve 3. ábrán), amely a kihúzás hosszát határolja és a túlhúzást meggátolja az említett részeknek egymással és a 11 léc révén az 1 hátfallal létesített kapcsolata. A 7a, illetve 7 b ülőpárnák hátsó része a 15a görgők révén a 4a lécekerr gördülnek, inig elülső részüket az 5a, illetve 5b fiókok homlokfala támasztja alá, de ezenkívül célszerűen még a 15b görgőket is alkalmazzuk a 4b lécben elforoghatóan ágyazva, amelyek még jobban megkönynyítik a párnák előrehúzás vagv visszatolás közbeni gördülései. A fejtámlát alkotó 9a, 10, illetve 9b, ^ 10b összekötőtagok ferdeségét fekvőhellyé kihúzott állapotban a 11 léc magassága szabja meg, amelynek nyitott helyzetben történő változtatásával a fejtámla ferdesége is változtatható. Ennek megvalósításaképpen a 11 léc felerősítése az 1 hátfalon állíthatóvá készíthető. Az ágykénti helyzetből ugyancsak egy mozdulattal újból ülőbútorrá csukhatjuk össze a taláknányszerinti bútort és erre a célra szolgálnak a 16, illetve 16b fülek, amelyeket a 3 ábrán feltüntetett nyil irányában felfelé lendítve, a 7a, 8a, illetve 7b, 8b párnák és velük együtt a 9a, 10a, illetve 9b, 10b fejtámla tagok az 1. ábra szerinti helyzetbe hozhatók. Az 5a és 5b fiókokban az ágyneműk helyezhetők el és azok külön is Kihúzhatók, de az ülőbútornak a 13a, illetve 13b fogantyúk révén végrehajtott fekvőhellyé való kihúzása, illetve átalakítása alkalmával a 7a, illetve 7b 'ülőpárnákkal kényszermenetűen, illetve önműködően előregördülnek. Az 5a és 5b fiókokat szomszédos oldalfalaiknál tolóretesz révén egymással össze is kapcsolhatjuk, miáltal kétszemélyes »fekvőhely létesítéséhez elegendő az egyik füllel és egy kézzel végrehajtandó kihúzó-, illetve előrehúzó művelet. A fentiekből már nyilvánvaló, hogy a találmány lényege egyrészt az oly kétrészű fejtámla, amely a csukott helyzetben egyik részével vízszintes helyzetben a háttámla fölött helyezkedik el, másik részével pedig függőlegesért (.vngy legalább álló helyzetben) a támlapárna mögött van; lényege továbbá, a találmánvnak az összes részek, tehát az ülőpárna, tárma^-na és kétrészű fejtámla (amelyek együttesen a fekvőfelületet alkotják) oly csuklós összekötése, hogy lényegileg egyetlen mozdulattal nyitott helyzetbe húzhatók, illetve a csukott helyzetbe tolhatók. A 8, 9, 10 részek tehát nagyjában úgy, mint a tagos mérőlécek részei, egymás mellé csukhatok és szétnyithatók, A találmány szerinti bútor egyszerű és szolid szerkezeti kivitelét biztosítja, hogy a hát- és két oldalfallal, vagy vázrésszel, pl. kerettel határolt bútor két magasságban is összefüggő kerettel van összeerősítve és kimerevítve, miáltal az eddigi ilyen nyitott oldalú bútorokkal szemben előnyük nyilvánvaló. A bútor tehát három főrészből áll, az oldalfalakból, fiókokból és a kárpitozott részből, amely utóbbi csuklósan összefüggő egységet alkot egymással és a bútor falaival is, úgyhogy ezen egyszerűsége és előbb igazolt szolidsága lehetővé teszik olcsó előállítását és széles néprétegek számára úgynevezett típusbútorként! készítését. Szabadalmi igénypontok: 1. Fekvőhellyé átalakítható ülőbútor hátsó és kétoldali határoló oldalfalakkal, illetve vázrészszel, azzal jellemezve, hogy a három oldalról határoló oldalfalakat, vagy vázrészeket két magasságban keret köti össze, melyek között egy vagy kettéosztott fiók van elmozoghatóan elrendezve, míg a felső keret fölött az ülő- és támlapárna egymással és csuklós összekötőtagok révén a hátsó vázrésszel'vagy hatfallal is csuklósan vannak összekötve, úgyhogy e csuklósan összekötött párnák és tagok egy mozdulattal nyitott, illetve fekvő helyzetbe húzhatók, miközben túlhúzásukat a hátfallal létesített csuklós kapcsolat megakadályozza. 2. Az 1. igénypont szerinti fekvőhellyé alakítható ülőbútor kiviteli változata, azzal jellemezve, hogy az ülő- és támlapárna folytatásaként csuklósan kapcsolt tagok alkotják a fejpárnát és ferdeségük előnyösen a háttámlával létesített csuklós kapcsolatuk állíthatósága révén szabályozható. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fekvőhellyé alakítható ülőbútor kiviteli változata, azzal jellemezve, hogy az ülő- és támlapárnával kapcsolatos csuklós tagok imagasságirányban állítható léc révén vannak csuklósan összekötve a háttámlával. 4. Az 1. vagy rákövetkező igénypontok bármelyike szerinti fekvőhellyé alakítható ülőbútor kiviteli változata, azzal jellemezve, hogy a fiók, az ülő- és támlapárna, valamint a velük csuklós tagok szélességük irányában ketté osztottak, úgyhogy egy osztott rész kihúzásával egy személy részére való fekvőhely létesíthető. 5. Az 1. vagy rákövetkező igénypontok bármelyike szerinti fekvőhellyé alakítható ülőbútor kiviteli változata, azzal jellemezve, hogy a kettéosztott fiókrészek egyikén kapcsolótolattyú van elrendezve, mely révén az a másik fiókrésszel kényszermenetűen együttmozgó kapcsolatba hozható. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti fekvőhellyé alakítható ülőbútor kiviteli változata, azzal jellemezve, hogy a fejtámlát alkotó csuklóstagok kárpitozott bevonattal bírnak és ezek, valamint az ülő- és támlapárnák egymással való csuklós kapcsolatát kárpitozásuk, illetve burkoló szövetanyaguk összedolgozása létesíti. 1 rajzlap -melléklettel