140210. lajstromszámú szabadalom • Szakítózár

140210 a végső helyzetében a kapocsnak ütközik. A tolókát a szakítózár zárására megint ugyanazzal a csekély erővel, mellyel végső helyzetébe húztuk, e véghelyzetből eltávolíthatjuk. A kapocs maga tehát nincsen erős igénybevételnek kitéve, mivel csak az a feladata, hogy a tolóka ütközőjéül szolgáljon és az 5 és 6 részeket összetartsa. E részek soha sincsenek olyan igénybevételnek kitéve, amely azokat szétszakíthatná. Ha a tolóka elromlik és ki kell cserélni, a kapcsot erre való' szerszámmal a végső tagból eltávolíthatjuk. A tolókát a zárótagsorról eltávolíthatjuk és újjal helyettesíthetjük, anélkül, hogy az 5 és 6 végső tagrészeket a tartószalagokról el kellene távolítani, vagy" pedig a tartószalagokat a használati tárgyról, melyre fel vannak varrva, le kellene fejteni. A 2 tartószalagon lévő végső tag 6 részének az utolsó zárótag felé fordított oldalán 7 és 8 kapcsolóbordák és 9 és 10 kapcsolóhornyok vannak hasonlóan, mint ahogy a 4 zárótagok kapcsolófejének egyik oldalán. E 7 és 8 bordák zárótagok bekapcsolt helyzetében az 1 tartószalagon lévő utolsó 4 zárótag 13 és 14 hornyaiba nyúlnak. Ha a végső' tag nem műanyagból, hanem fémből, például cfnköntvényből van, a kapocsszárak végeit nem tudjuk csupán zömítéssel a végső tag anyagába becsájtani, mert ez az anyag túlságosan kemény. Miként a 6. és 7. ábrákból látható, az 5 és 6 részeken 37 bemetszések vannak, melyekbe a 30 kapocsszár végeinek zömítése esetén a kapocs és a végső tag között helytálló kötés létesítésére a szárak anyaga hatolhat. A 8. és 9. ábrák szerinti kivitelnél a 30 kapocs szárait nem a végső tagrészek külső oldalán lévő hornyokba, hanem e részeken áthatoló kúpos lyukba vezetjük. Azáltal, hogy a 38 lyukak lefelé kúposán szűkülnek, e részek műanyagából való anyagát a kapocsszárak bevezetésükkor" deformálják és" abba beszoroulnak. Már ezzel a besajtolással is elegendő tartást biztosítunk a kapocsnak a végső tagban. A kapocsszár végeit azonban nagyobb biztonság okáért, miként az a 9. abrán látható, még zömítjűk vagy szögecseljük is. -A 10. és 11. ábrák szerinti kivitelnél az 5 és 6 végső tagrészek cinköntvényből vannak. A kapocsszárak befogadására való lyukak hengeresek és végükön kúpos 39 bővület van, melyekbe a kapocsszárakat be lehet szögecselni. E példánál a 30 kapocs középső gerince az 5 és 6 végső'tagrészek 34 és 35 mélyedésébe teljesen be van süllyesztve és a tolóka löketének nem szolgál határoló ütközőként. A tolókát a végső tagba ütköző 36 (1. ábra.) tolókaék tartóztatja fel. Ha a leírt végső tag és a zárótagok műanyagból vannak, még az a további előny adódik, hogy a végső tagnak ugyanaz a színe, mint a zárótagoké, mert a végső tag és a zárótagok ugyanabból az anyagkészletből ugyanabban a munkamenetben és azonos fröccsöntőforma felhasználásával vihetők a tartószalagra fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Szakítózár, melyre jellemző, hogy két zárószalag tartós összekötésére a zárótagsor egyik végén kétrészű végső tag van, melynek részei 6gy-e

sy tartószajagra fröccsentessél vannak helytállóan felvive és melyeket azokon rögzített kapocs tart össze. 2. Az 1. igénypont szerinti szakítózár kiviteli alakja, jellemezve a végső tag mindkét részének egymással szemben fekvő oldalain kialakított, a két részt összekapcsoló nyúlványokkal és mélyedésekkel. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti szakítózár kiviteli alakja, jellemezve a végső tag mindkét részén kialakított, e részeknek a két tartószalag közös síkjára keresztben való kölcsönös elmozdulását gátló, egymást átlapoló felületekkel. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti szakítózár kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a végső tag mindegyik, részén a másik rész felé fordított oldalán nyúlvány és mélyedés van, melyek a rész egyik határfelületétől e rész szélességének felénél lévő, a tartószalagok közös síkjával párhuzamos felületig terjednek, mi mellett az egyik rész nyúlványa a másik rész mélyedésébe nyúlik és a nyúlványokat és mélyedéseket határoló említett felületek egymást átlapolják. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti szakítózár kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a végső tag két részét U-alakú kapocs tartja ösíze, melynek két szára egy-egy részén van rögzítve. 6. Az 5. igénypontok szerinti szakítózár kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az U-alakú ka-DOCS középső gerince a végső tag két részének felszínéből kiáll és a szakítózár nyitását korlátozó ütközőként szolgál. 7. Az 5. igénypont szerinti szakítózár kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az U-alakú kapocs középső gerince a végső tag két részének mélyedéseibe van süllyesztve. 8. Az 5. igénypont szerinti szakítózár kiviteli alakja, melyre iellemző. hogv az U-alakú kapocs két szára a kétrészű vécső tag egymással szemben fekvő oldalán kialakított hornyokban fekszik és a szárvégek zömitve vannak. 9. Az 5. igénypont szerinti szakítózár kiviteli alakja, melyre jel'emző. hogv az U-alakú kanocs két szára a végső tag két részén kialakított Ivukakon hatol át és a részeken zömitett végeikkel vannak rögzítve. 10. Ae 1—9. igénypontok bármelyike szerinti szakítózár kiviteli alakia. jellemezve egy-e^v tartőszalapra erősített végső taprészek egyikén kialakított, a szakítózár zárásakor e tagrésszel szembenfekvő tartószalag utolsó zárótagjával ecvüttmííködő kapcsoló eszközökké. 11. A 6. igénvnont szerinti szakítózár kiviteli alakia. melyre jellemző, hogy a kapocs a véeső tap két részén akként van elrendezve, hogv a to'óka vép/ső fielvzetében a kanocs p-erincébe <"t£ö7ik mielőtt mé?r a tolókaék terpesztő hatása folytán a zárótagok a tolóka vezetőcsatornáiba beszorulnának. 2 rajzlap-melléklettel