140202. lajstromszámú szabadalom • Szabászati eljárás, különösen férfiingek kiszabására

2 140202 lat a másik ingujj felső részét határoló görbü­lethez csatlkoztatjuk. A következő sorban a kö­vetkező ingujjpár síkbafejtett palástjait , az előző ingujjpár alsó egyenes vonalához és felső görbületéhez azonos elrendezésben, de for­dított sorrendben csatlakoztatjuk, mert így az előző ingujjpár alsó egyenesvonala a következő ingujjpár felső görbületével, mig az előző ing­ujjak felső görbületi vonala, a következő ing­ujjak alsó egyenesével érintkezik. A kisebb mé­rető ingeknél itt még marad anyag a —10— ujjahasítékpánto|k kiszabására is. A nagyobb (40—42. számú) ingeknél a 2. ábra szerint meg­maradó anyagból a —11— ujjtoldásokat szab­juk ki. A pontozott rész azt jelöli, hogy az anyag több rétegben egymásrahajtogatott lapjaiból, az alsó lap egy kis* részét kellett a —10— és —11 — részekhez felhasználni. Ez azonban ott nem hiányzik, mert az idomok határgörbéi között meg­maradó anyagból van kiegészítve. A találmány még arra is vonatkozik, hogy mi­ként lehet tömegesen feldolgozandó (konfekcio­nálandó) textilárukra a szabásminta szerinti ido­mokat felrajzolni, különösen pedig a fentiekben leírt eljárással készült síkidomok határgörbéit feltüntetni. Eddig többnyire valamely szabás­minta mentén vágták ki a textilanyagból a kisza­bandó alakokat. Ez az eljárás azonban lassú és nehézkes volt, mert a textilanyagra ráfektetett szabásminta körülvágását egymásután kellett ábránként végezni, ezenfelül még az is meg­történhetett, hogy a szabásminta (sablon) az anyagon elcsúszott. A találmányszerinti eljárás értelmében a szabásmintán (sablonon) kirajzol­juk á kiszabandó részek, illetve síkidomok határ­görbéit, e görbék mentén a szabásmintát sűrűn apró lyukakkal pontozásszerűen lyuggatjuk (per­foráljuk), az így elkészített szabásmintát ráhe­lyezzük az előnyösen többrétegben kifektetett ki­szabandó anyagra és a szabásminta lyukait a textilanyag Színétől eltérő színű festékkel, cél­szerűen porfestékkel beszórjuk, vagy átsimítjuk, miáltal a kiszabandó idomok határgörbéit leg­felső textilanyagon pontozottan kirajzoljuk. A szabásmintát (sablont) áttetsző papírból, per­gamenből, vagy más áttetsző anyagból is készít­hetjük és egyetlen összefüggő anyagon lyugga­tással az összes egyidejűleg kiszabandó részeket, pl. négy drb ing összes síkbafejtett részeit, pon­tozottan kirajzoljuk, és így a szabásminta alatt elhelyezett textilanyagon is ez összes részek por­festékkel kirajzolhatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Szabászati eljárás, különösen férfiingek ki­szabására, melyre jellemző, hogy több ing ösz­szeállításához szükséges síkbafejtett ingrésze­ket, azaz síkidomokat, úgy szabunk ki, hogy azok a textilanyag síkjában szorosan egymáshoz il­leszkednek és szomszédos határgörbéik között a legkevesebb hulladék keletkezik, különösen pedig az ingujjak síkbafejtett palástjait páronként egyik hosszanti oldaluk mentén egymással érintkezve minden ingméretnél (tehát a nagyobb, azaz 40— 42. számozású ingméreteknél is) úgy szabjuk ki, hogy az egyik ingujj alsó részét határoló egyenes vonalat, a másik ingujj felsőrészét ha­tároló görbülethez csatlakoztatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti Szabászati eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egyik ingujjpár síkbafejtett palástjaihoz a másik ingujjpár síkbafejtett palástjait hosszirányban úgy csatlakoztatjuk, hogy az egyik ingujjpár egyenes vonala a másik ingujjpár görbületéhez, miig az egyik ingujjpár görbülete a másik ing­ujjpár alsó egyenes vonalához fekszik neki, tehát a másik ingujjpárt fordított sorrendben szabjuk ki, mint az'előző ingujjpárt, de szorosan az előző ingujjpárhoz csatlakoztatjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szabászati eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nagyobb (40—42. számú) ingméretek­nél az ingujjakhoz esetleg szükséges ekalakú tol­dásokat a síkidomok szomszédos határgörbéi kö­zött kieső anyagból szabjuk ki, különösen pedig az ingujjak kiszabása után még megmaradó alsó vagy felső textilanyagból. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti szabászati eljárás fogganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a síkbafejtett ingréSzek szom­szédos határgörbéi között megmaradó anyagból az ingek kisméretű alkatrészeit, különösen a nyakpántokat, a gallérokat, a nyakfoltokat, a kézelőket, a vállrészeket, a francia hasítékok pántjait és az ujjatoldásokat szabjuk ki. 5. Eljárás tömegesen feldolgozandó (konfek­cionálandó) textilárúk kiszabásához, illetve a ki­szabandó idomoknak a textilanyagra való fejraj­zolásához, különösen az 1—4. igénypontok bár­melyike szerinti eljárás foganatosításához, mely­re jellemző, hogy a szabásmintán kirajzoljuk a kiszabandó részek, illetve síkidomok határgör­béi't, e görbék mentén a szabásmintát (sablont) sűrűn apró lyukakkal pontozásszerűen lyuggat­juk (perforáljuk) és az így elkészített szabás­mintát ráhelyezzük az előnyösen többrétegben kifektetett kiszabandó textilanyagra, a szabás­minta lyukait a textilanyagtól eltérő színű fes­tékkel, célszerűen porfestékkel beszórjuk vagy átsimítjuk, miáltal a kiszabandó idomok határ­görbéit a legfelső textilanyagon pontozottan ki­rajzoljuk. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, melyre jellemző, hogy a szabásmin­tát áttetsző anyagból, áttetsző papínból, vagy pergamenből készítjük. 7; Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, melyre jelemző, hogy egyet­len szabásmintán az összes egyidejűleg kisza­bandó részek határgörbéit lyuggatjuk ki. I rajzlap-melléklettel

Next

/
Thumbnails
Contents