140202. lajstromszámú szabadalom • Szabászati eljárás, különösen férfiingek kiszabására

2 140202 lat a másik ingujj felső részét határoló görbülethez csatlkoztatjuk. A következő sorban a következő ingujjpár síkbafejtett palástjait , az előző ingujjpár alsó egyenes vonalához és felső görbületéhez azonos elrendezésben, de fordított sorrendben csatlakoztatjuk, mert így az előző ingujjpár alsó egyenesvonala a következő ingujjpár felső görbületével, mig az előző ingujjak felső görbületi vonala, a következő ingujjak alsó egyenesével érintkezik. A kisebb mérető ingeknél itt még marad anyag a —10— ujjahasítékpánto|k kiszabására is. A nagyobb (40—42. számú) ingeknél a 2. ábra szerint megmaradó anyagból a —11— ujjtoldásokat szabjuk ki. A pontozott rész azt jelöli, hogy az anyag több rétegben egymásrahajtogatott lapjaiból, az alsó lap egy kis* részét kellett a —10— és —11 — részekhez felhasználni. Ez azonban ott nem hiányzik, mert az idomok határgörbéi között megmaradó anyagból van kiegészítve. A találmány még arra is vonatkozik, hogy miként lehet tömegesen feldolgozandó (konfekcionálandó) textilárukra a szabásminta szerinti idomokat felrajzolni, különösen pedig a fentiekben leírt eljárással készült síkidomok határgörbéit feltüntetni. Eddig többnyire valamely szabásminta mentén vágták ki a textilanyagból a kiszabandó alakokat. Ez az eljárás azonban lassú és nehézkes volt, mert a textilanyagra ráfektetett szabásminta körülvágását egymásután kellett ábránként végezni, ezenfelül még az is megtörténhetett, hogy a szabásminta (sablon) az anyagon elcsúszott. A találmányszerinti eljárás értelmében a szabásmintán (sablonon) kirajzoljuk á kiszabandó részek, illetve síkidomok határgörbéit, e görbék mentén a szabásmintát sűrűn apró lyukakkal pontozásszerűen lyuggatjuk (perforáljuk), az így elkészített szabásmintát ráhelyezzük az előnyösen többrétegben kifektetett kiszabandó anyagra és a szabásminta lyukait a textilanyag Színétől eltérő színű festékkel, célszerűen porfestékkel beszórjuk, vagy átsimítjuk, miáltal a kiszabandó idomok határgörbéit legfelső textilanyagon pontozottan kirajzoljuk. A szabásmintát (sablont) áttetsző papírból, pergamenből, vagy más áttetsző anyagból is készíthetjük és egyetlen összefüggő anyagon lyuggatással az összes egyidejűleg kiszabandó részeket, pl. négy drb ing összes síkbafejtett részeit, pontozottan kirajzoljuk, és így a szabásminta alatt elhelyezett textilanyagon is ez összes részek porfestékkel kirajzolhatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Szabászati eljárás, különösen férfiingek kiszabására, melyre jellemző, hogy több ing öszszeállításához szükséges síkbafejtett ingrészeket, azaz síkidomokat, úgy szabunk ki, hogy azok a textilanyag síkjában szorosan egymáshoz illeszkednek és szomszédos határgörbéik között a legkevesebb hulladék keletkezik, különösen pedig az ingujjak síkbafejtett palástjait páronként egyik hosszanti oldaluk mentén egymással érintkezve minden ingméretnél (tehát a nagyobb, azaz 40— 42. számozású ingméreteknél is) úgy szabjuk ki, hogy az egyik ingujj alsó részét határoló egyenes vonalat, a másik ingujj felsőrészét határoló görbülethez csatlakoztatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti Szabászati eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egyik ingujjpár síkbafejtett palástjaihoz a másik ingujjpár síkbafejtett palástjait hosszirányban úgy csatlakoztatjuk, hogy az egyik ingujjpár egyenes vonala a másik ingujjpár görbületéhez, miig az egyik ingujjpár görbülete a másik ingujjpár alsó egyenes vonalához fekszik neki, tehát a másik ingujjpárt fordított sorrendben szabjuk ki, mint az'előző ingujjpárt, de szorosan az előző ingujjpárhoz csatlakoztatjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szabászati eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nagyobb (40—42. számú) ingméreteknél az ingujjakhoz esetleg szükséges ekalakú toldásokat a síkidomok szomszédos határgörbéi között kieső anyagból szabjuk ki, különösen pedig az ingujjak kiszabása után még megmaradó alsó vagy felső textilanyagból. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti szabászati eljárás fogganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a síkbafejtett ingréSzek szomszédos határgörbéi között megmaradó anyagból az ingek kisméretű alkatrészeit, különösen a nyakpántokat, a gallérokat, a nyakfoltokat, a kézelőket, a vállrészeket, a francia hasítékok pántjait és az ujjatoldásokat szabjuk ki. 5. Eljárás tömegesen feldolgozandó (konfekcionálandó) textilárúk kiszabásához, illetve a kiszabandó idomoknak a textilanyagra való fejrajzolásához, különösen az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosításához, melyre jellemző, hogy a szabásmintán kirajzoljuk a kiszabandó részek, illetve síkidomok határgörbéi't, e görbék mentén a szabásmintát (sablont) sűrűn apró lyukakkal pontozásszerűen lyuggatjuk (perforáljuk) és az így elkészített szabásmintát ráhelyezzük az előnyösen többrétegben kifektetett kiszabandó textilanyagra, a szabásminta lyukait a textilanyagtól eltérő színű festékkel, célszerűen porfestékkel beszórjuk vagy átsimítjuk, miáltal a kiszabandó idomok határgörbéit a legfelső textilanyagon pontozottan kirajzoljuk. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a szabásmintát áttetsző anyagból, áttetsző papínból, vagy pergamenből készítjük. 7; Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jelemző, hogy egyetlen szabásmintán az összes egyidejűleg kiszabandó részek határgörbéit lyuggatjuk ki. I rajzlap-melléklettel