140186. lajstromszámú szabadalom • Villamos ellenállástest és eljárás előállítására

2 140186 Fe3 0 4 -tartalomra van szükség. Minthogy továbbá az Fe30 4 zsugorodási hőfoka alacsonyabb az MgCr2 0 4 zsugorodási hőfokánál, a kromitkeveré­kek zsugorodási hőfoka a megfelelő hasonló ellenállású aluminátkeverékek zsugorodása hő.­fokához viszonyítva ugyancsak alacsonyabb. Ennek ellenére a találmány szerinti ellenállás­masszák nagy terheléssel szemben észrevehető módon nem kevésbbé ellenállóképesek, mint a régebbi eljárással készült ellenállásmasszák. A zsugorításkor alkalmazott altmoszférában lévő oxigén parciális nyomásában az előállí­tás során esetleg fellépő változások a talál­mány szerinti masszák esetén a fajlagos ellen­állás értékében csekély különbségeket okoznak. Ennek műszakilag az az előnye, hogy zsugorí­táskor az ismételhetőség (reprodukálhatóság) feltételei kedvezőbbek. Ebből a szempontból a kromitkeverékek az aluminátkeverékeknél némi­leg ugyancsak előnyösebbek. Minthogy a FeO:Fe2 0 3 viszonyt a gáz­atmoszféra és a zsugorítási hőfok.megválasztá­sával szabályozzuk, a találmány szerinti ellen­állások kiindulási szerkezeti anyagaiként a vas­oxid valamennyi salakja és — esetleg — vaspor jöhet szóba. Célszerű, ha Fe3 0 4 -et (tartalmazó keverékekből indulunk ki. Ha az Mg:Cr2 0 3 molekulaviszonyt kifejező számot az egység kö­zielében választjuk, zsugorításkor a termék és a környező gázatmoszféra között nem . kell oxigéncserének fellépnie. Ez a körülmény fo­kozza a termék egyneműségét (homogenitását). Az elegykristályban lévő oxidok, továbbá izomorfosan kis részben más oxidokkal helyet­tesíthetők, mégpedig az ellenállástulajdonsá­gokra való említésre méltó befolyás nélkül. A találmány hatása — jóllehet kisebb mérték­ben.— akkor is jelentkezik, ha az előbbiekben említett FeO—Fe2 0 3 —MgO—-A1 2 0, kombinációk­ban az Al2 0 3 -nak csak egy részét helyettesítjük Cr2 0 3 -mal. Ha az előállítás szempontjából kívá­natos, kis mennyiségben zsugorító szert is al­kalmazhatunk. A találmány szerinti ellenállásokat például fe­szültséglökések kiküszöbölésére és kiegyenlítő ellenállásokként alkalmazhatjuk. A találmány szerinti ellenállás előállítása vé­gett a találmány értelmében úgy járunk el, hogy a szerkezeti anyagólt finoman elosztott ál­lapotba hozzuk és keverjük, majd <a kerámiai technikában szokásos módon a kívánt alakra hozzuk és zsugorítjuk, a zsugorítás közbeni hő­mérsékletet és a környező atmoszféra oxigénjé­nek parciális nyomását pedig úgy állítjuk be és a zsugorítást követő lehűtést oly módon fogana1 tosítjuk, hogy a kétértékű és háromértékű oxidok összmennyiségének molekulaviszonyszáma az egységtől oly kevéssé különbözzék, hogy a ke­letkező homogén spinellfázis 500° C hőmérsékle­ten ne legyen második fázissal túltelítve. Eljárhatunk például a következőképpen is: MgO-t és Cr2 0 3 -at 1:1 molekulaviszonyban vasgolyós malomban 4 órán át Fe3 0 4 -gyel és al­kohollal együtt őriünk. A kiindulási keverék összetételét továbbá úgy szabjuk meg, hogy.oly massza keletkezzék, amelybén az MgCr2 0 4 -ként számított Mg0-f-Cr2 0 3 grammolekulák 'száma úgy viszonylik az Fe3 0 4 grammolekulák számá­hoz, mint 2:1. Szárítás uitán elegykristályképződés végett zárt térben és nitrogénatmqszférában 1 órán _ át 1300° C-ra hevítünk. Ezután 4 órán át újoól őriünk, majd a masszát szerves kötőszer, pél­dául polimetakrilsavas metilészter alkalmazásá­val 0,3 mm átmérőjű huzalokká sajtoljuk. A ke­letkezett huzalokat körülbelül 200 mm hosszú­ságú darabokra osztjuk és ezeket 30 percen át percenként 2 liter nitrogént és 1—2 térfogatszá­zalék oxigént szállító áramba felfüggesztve 1400° C hőmérsékletre hevítjük. A zsugorítás befejezése után a kemence hideg részébe való áthelyezéssel gyors hűtést alkalmazunk. A találmány szerinti ellenállásoknál alkal­mazhatunk árambevezető huzalokat, anélkül, hogy nem kívánatos átmeneti ellenállások je­lentkeznének. Az árambevezető huzalokkal ugyanis néhány menetben körülvesszük az ellen­állás végeit és ezekkel széntartalmú paszta, pél­dául a szénszálas izzólámpákban az izzótest ra­gasztás útján való rögzítéséhez alkalmazott is­mert paszta felhasználásával összekötjük. A találmány szerinti ellenállásokat továbbá pl. az előbbiekben említett méretekben feszültségstabi­lizátorokként is alkalmazhatjuk. E huzalok nagy hőmérséklettel szembeni nagyobb ellenállóképes­ségükre való tekintettel a negatív hőmérsékleti együtthatójú ismert ellenállásokhoz viszonyítva nagyobb áramerősségkörzetben alkalmazhatók, Az előbb említett módon előállított ellenállás­pálca ; például, amelynek összetétele szerint 1 grammolekula Fe3 0 4 -re 2 grammolekula MgCr 2 0 4 esik és amelynek vastagsága a zsugorítás befeje­zése ultin 0,26 mm, hossza 2 cm, amely továbbá az előbb leírt módon nikkelből készült 150 ft vastagságú árambevezető huzalokkal ellátva üvegcsőben van elhelyezve, vákuumban 15 és 40 mA közötti terhelések esetén igen lapos karakte­risztikával rendelkezik. Gázatmoszférában, pél­dául ;nitrolgénafanjoszférában, 30 cm-es higany­oszlop nyomás alatt az ellenállás a nagyobb­mérvű lehűlés következtében jobban terhelhető és ez esetben 35—65 mA között ad. lapos karak­terisztikát. )A .feszültségváltozások mindkét eset­ben kisebbek, mint 1 %. A nitroigénatmöszférában való terhelés legfelső határaként körülbelül 70 mA jelölhető meg. Ez a hosszúság minden centi­méterére számítva körülbelül 3 W terhelésnek felel meg. Az ellenállás 20° C hőmérséklet esetén körülbelül 0,2 Megohm. Az említett 70 mA-es legnagyobb terhelésnél az ellenállás körülbelül 1100 Ohmra csökken. Ez esetben az ellenállás­pálca legímelegebb részének kívül mért fekete hő­mérséklete körülbelül 1100° C-ra emelkedett. Szabadalmi igénypontok: 1. Negatív hőmérsékleti együtthatójú zsugo­rított villamos ellenállástest, melyre jellemző, hogy FeO—Fe2 0 3 —MgO—Cr 2 0a összetételű, 500° C hőmérsékleten második fázissal túl nem telí­tett homogén spinellfázisból áll, amelyben az

Next

/
Thumbnails
Contents