140175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csiraölő hatású szer előállítására
^ Megjelent 1950. évi augusztus 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140175 SZÁM 30h 1-14 OSZTÁLY K-17582 ALAPSZÁM -r- (IV/lia ) Eljárás csiraölő hatású szer előállítására. Dr. Klein Ernő orvos, Budapest A bejenlés napja: 1948 szeptember 2. A jód csiraölő hatása régi idő óta ismeretes. A jódot oldat, pl. alkoholos jódoldat, vizes jódjódkáliumoldat, vagy gőz alakjában szokás alkalmazni. Használják a test külső felületének, vagy belső üregeinek, pl. száj-, orrüregének fertőtlenítésére. Ez alkalmazási módok közül ugyancsak ismeretes már a fogászatban a fog gyökércsatornájának jóddal való csiramentesítése, amelyet gőzalakban bevezetve, vagy helyi elgőzöltetés útján, vagy iámét iontoforézissel igyekeztek a gyökércsatornába vinni. Megkísérelték már a jódnak oldatban való alkalmazását is, a tapasztalat szerint azonban ennek hátránya, hogy a jódoldat a szövetekre maró, illetve izgató hatást gyakorol, így pl. a gyökérhártyát megtámadja. Kísérleteket végeztem olyan irányban, hogy íjiiképpen lehetne a jódoldat előnyös tulajdonságainak fenntartása mellett az előbb említett hátrányt kiküszöbölni. Kísérleteim eredményeként azt tapasztaltam, hogy a jódoldat mint kiváló hatású csiraölő szer, mindenféle káros mellékhatás nélkül jól alkalmazható abban az esetben, ha a jódoldathoz a szövetekre gyakorolt izgató hatást kiküszöbölő adalékot adunk. Ilyen hatású adalékokat a halogénezett alkolholszármazékok, főként alkohol-klórszármazékok között sikerült találni. E vegyületek közül különösen alkalmasnak bizonyult az acetonkloroform vagy 2-triklórmetil-2-propanol, amely maga is érzéstelenítő és csiraölő hatással bír. Ez a vegyület az alkoholos jódkáliumos jódoldat maró, illetőleg izgató hatását meglepő módon messzemenően kiküszöböli. Ezenkívül a fájdalomcsillapító hatás, amelyet csekély mértékben maga a jód is kifejt, az adalék jelenléte folytán előnyös módon fokozódik. Adott esetben a jód kellemetlen szagát letompító anyagot, pl. butilaoetátot, is adhatunk a készítményhez. Az alábbiakban az új fertőtlenítő szer kitűnő tulajdonságait a fog csatornahálózatának és a gyökérhártyának a csiramentesítésével kapcsolatban ismertetjük részletesebben. Frissen kihúzott és lékelt fog feltárt fogbélkamrájában olyan vattagombócot helyeztünk, amelyet előzőleg acetonkloroformot tartalmazó, vizes-alkoholos jód-jódkáliumoldatba mártottunk. A lékelés* helyét cementtel zártuk el. Hogy a tömés mellett esetleg kiáramló jódgőz hatását kiiktassuk, gumisapkát helyeztünk a fog nyakára olymódon, hogy a fogkorona a légmentesen záró gumisapkában volt a kísérlet tartama alatt elhelyezve. Az így elkészített fogat 20%-os keményítőoldattal félig megtöltött kémlőcsőbe helyeztük és Szobahőmérsékleten vizsgáltuk. A jód a fog csatornahálózatán át eljutott a gyökér külső felületére, aminek jeleként a keményítőoldat gyökérrel szomszédos részében már 3 óra múlva halvány ibolyaszínű elszíneződés volt látható. Az oldat 6 óra múlva élénk ibolyaszínűvé vált és a gyökércsatorna nyílásának megfelelő helyen intenzív kék pont volt látható. Amidőn a behelyezett vattagombócot 24 óra múlva eltávolítottuk, az teljesen fehér volt. Ezt a kísérletet állaton is elvégeztük, amikor a jódnak a fog csatornahálózatában való szétterjedését és a gyökér külső felületére való jutását illetően hasonló eredményeket kaptunk. A kísérleti fogakon nagyszámú esetben végeztünk bakteriológiai ' vizsgálatokat különféle módszerek szerint, amelyek minden esetben negativ eredménnyel végződtek, vagyis a teljes csiramentesség eléréséről tettek bizonyságot. Az ugyancsak nagyszámú szövettani vizsgálatok szerint káros elváltozás sem a gyökérhártyán, sem pedig a környező csontban nem volt látható. Ehhez járulnak a kitűnő klinikai eredmények, amelyek az új szer jelentőségét mindenképpen igazolják. A találmány szerinti szert úgy állítjuk elő, hogy jódoldattal, előnyösen vizes, vizes*-alkoholos, jódkáliumot is tartalmazó jódoldattal a találmány szerinti adalékot, előnyösen az acetonkloroformot egyszerűen elegyitjük.
