140170. lajstromszámú szabadalom • Emulzió és eljárás szövetek színezésére

14<)1?Ü •i még csökkenthetjük is és mégis a színárnyalatok mélységére való tekintet nélkül, a festett vagy nyomtatott áru pergésmentessége is igen jó, a színhatás teljes és a fogás lágy lesz. A kész szövet vizsgálata azt mutatja, hogy a vizes fázis gyantájából eredő hártya maga festetlen, hanem a festékkötő réteget védő bevonatot ad, az ismert, külön védőbevonatot alkalmazó eljárások hátrányai nélkül. Bármi is legyen a hatás magyarázata, tény az, hogy a találmány szerinti emulzióval rendkívül nagyfokú pergésállóságqt érünk el. . A pergésállóságot, tekintet nélkül a színárnyalat mélységére, érjük el és így az eljárás a színek korlátozása nélkül alkalmazhatók. A sötét, mély színárnyalatú szövetek, különösen, ha a vízben hártyaképző elasztomer van diszpergálva, szárazon gyakorlatilag egyáltalában nem. peregnek és nedvesen is csak. igen kevéssé. A találmány szerint kezelt sötét színű szövet pergési hajlandóságának foka még az igen világos színű, de az eddigi módszerekkel készített szövetéknél is általában kisebb. Az ily világos színű, a találmány szerint kezelt szövetek úgy szárazon, mint nedvesen alig észrevehető pergést mutatnak. A találmány előnyei főképpen szembetűnőek oly nyomtatásnál, ahol az alap sötét színű és a párnás nyomtatásnál. Fontos előnye a találmánynak, hogy ha a lakkfázisban melegítéssel keményedő gyantát használunk, a nedves festett áru keményítő kezelése elmaradhat. Szárításakor a szövetet csak a szokásos kezelésnek kell alávetni, nevezetesen a szokásos gőzfűtésű hengereken kell átvezetni a víz és az oldószerek elpárologtatósára. A hengerek rendesen 98—121°-ig vannak hevítve, ami elegendő a melegben keményedő gyanták megkötésére, de nem elegendő a megkeményítésükre. Dacára annak, hogy a teljes keményítés nem következik be, a szövet lényegileg pergésmentes és eléggé jól mosásálló, amely tulajdonságok a gyanta utólagos polimerizálódása folytán idővel csak javulnak. Azáltal, hogy a régebbi eljárásoknál és az ismert emulziókkal szükséges külön keményítési művelet elmarad, a nyomtatott szövetek előállítási sebessége lényegesen növelhető. A találmány szerint sikerült is percenként 180 m szövetet nyomtatni. A kezdeti megkötése után a gyantát természetesen meg is keményíthetjük, de ez külön hevítőberendézést igényel. A lakkfázis kötőanyagához hasonlóan a vízben diszpergált gyanta is oly megszakított hártya alakjában rakódik le a szöveten, amely a szálak közeit nem hidalja át. Ezért a nyomtatott szövet nem merev, hanem eredeti fogását megtartja. Dacára annak, hogy a rostokra járulékos megszakított hártya rakódik le, a szövet rendesen mélyebb és teltebb színezésű. Viszont oly festékes emulzió, amelynek lakkfázisában a gyantamennyiséget növeljük, a szövetet merevíti és emellett, különösen a mélyebb árnyalatokban, a színek árnyalatát rontja. Az emulzió lakkfázisában lévő szerves oldószereknek könnyen illóknak kell lenniök, hogy elpárologjanak, ha a nedves szövetet a szokásos szárítóberendezésen vezetjük át és az emulzió vízfázisában oldhatatlanoknak is kell lenniök, de arra is vigyáznunk kell, hogy a vízben diszpergált gyantában is oldhatatlanok legyenek. Ilyen oldószerek (tekintet nélkül arra, hogy a találmány szerinti emulzió vizes fázisában diszpergálható összes gyantákban oldhatatlanoknak kell lenniök) ph a következők: terpentin, ásványi szeszek, fenyőolaj és magasan aromás szénhidrogénekből álló oldószerek, pl. 154—190° forrpontú frakciók. A találmány szerinti emulzió előállításánál előbb sűrű festéket készíthetünk úgy, hogy a festékkötőanyagot a szerves oldószerben feloldjuk, ebben a festéket!, célszerűen őrlő készülékben diszpergáljuk, ezután pedig ebben emulzifikáljuk a vízben Oldhatatlan gyanta vizes diszpetrziójját. A festék diszpergálószert is tartalmazhat, organofil festék esetén pedig szerves, oldószerrel sűrű pépet készíthetünk belőle. A vizes gyantadiszperziót úgy készítjük, hogy a gyantát vízben diszpergáljuk, vagy azt már ily alakban állítjuk elő. A lakkban emulgálószert, pl. szerves oldószerben oldható etilcellulózát, aluminiumsztearátot, kalciumpalmitátot, vagy száradó olajjal módosított alkidgyantát is adhatunk. Az így előállított víz a lakkban emulziót további szerves oldószer hozzáadásával és további vízmenynyiségek emulgifikálásával a festésre vagy nyomtatásra alkalmas fokig hígíthatjuk. Célszerű egyidejűleg tömény hordozóközeget is készíteni, úgy, hogy vizet emuigálunk stabilizálóányagoit, pl. konyhasót tartalmazó szerves oldószerben, amelyben emulgálp kötőanyag, pl. alkidgyanta lehet oldva. Ez a tömény, „víz a lakkban" emulzió további szerves oldószerrel hígítható és további vízmennyiséget emulgálhatunk benne, hogy a nyomtatásra vagy festésre alkalmas sűrűséget kapja. A sűrű, festéktartalmú közeghez annyi hordozóközeget keverünk, hogy a kívánt színárnyalatot kapjuk. A fent leírt módszereket változtathatjuk is. így pl. a vizes gyantadiszperziót nem a festékkoncentrátumban emuigáljuk, hanem azt további szerves • oldószerrel hígítva a hordozóanyagkoncentrátumhoz keverjük. Ekkor a festék-koncentrátum egyszerűen a festékkötőanyag szerves oldatában diszpergált festékből állhat. A hordozóanyagkoncentrátumot célszerűen úgy is állíthatjuk elő, hogy a vizes gyantadiszperziót a szerves oldószerben emuigáljuk, amelyben emulgáló kötőanyagként alkidgyantát oldottunk. De festésre vagy nyomtatásra alkalmas sűrűségű hordozóközeget is állíthatunk elő a fent leírt módon és akár festékes lakkból, akár pedig „víz a lakkban" emulzióból álló festékkoncentrátumot keverhetünk a hordozóközeggel, a kívánt árnyalatot adó mennyiségben. A vízben oldhatatlan gyanta egy részét „víz a lakkban'*1 festék-koncentrátum is tartalmazhatja. A találmány szerint oly alapot is készíthetünk, amely a leírt emulzióból áll, de a külső" fázisban nem tartalmaz, festéket. A találmány szerinti emulzióval a nyomtatást tetszőleges ösmert módon, pl. mélyvésetű henge rekkel végezhetjük. A szövet festését festékpár-