140135. lajstromszámú szabadalom • Levegővezérlő berendezés egykamrás, önműködő, légnyomásos fékekhez
Megjelent 195Ó. évi június hó lŐ-éri. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140135 SZÁM 20f 17—25 OSZTÁLY W-7635 ALAPSZÁM — (V/b,' V/g/l.) Levegővezérlő berendezés egykamrás, önműködő, légnyomásos fékekhez. Verwaltungsgesellschaft der Werkzeugmaschinenfabrik Oerlikon cég, Zürich—Oerlikon A bejelentés napja: 1947 június 13. Svájci elsőbbsége: 1946 június 20. A vasúti üzem gyors fejlődése, továbbá az a szándék, hogy az előjelzők növelése nélkül a gyorsvonatok sebességét növelni lehessen és a gyors tehervonatok elterjedése szükségképpen megnövelt követelmények kielégítését igényeli a vasúti fékberendezéseknél. Az eddig ismert fékberendezések teljes mértékben megfeleltek a követelményeknek, annak ellenére, hogy bizonyos alapvető hiányosságaik voltak, de a fejlődés mégis azt hozza magával, hogy a légnyomásos fékberendezéseket minden szempontból a teljesítőképesség szélső határáig kell tökéletesíteni. Az alábbiakban következő bevezetésben a korszerű, önműködő, egykamrás, légnyomásos fékberendezések levegővezérlésével szemben támasztott követelmények oly áttekintését fogjuk adni, amely a találmány megértéséhez szükséges összes adatokat tartalmazza. Ezzel kapcsolatosan az ismert fékberendezéseknél tapasztalható egyes alapvető hátrányokat is közölni fogunk, hogy ilyen módon a találmány célja meghatározható legyen, továbbá azok az új eszközök is, amelyekkel a kitűzött célt elérjük. A fékeket úgy kell szerkeszteni, hogy azok mind az üzemi fékezésnél, mind pedig a gyors fékezésnél az egész vonat mentén lehetőleg egyszerre lépjenek működésbe, vagyis a vonat hoszszúságától és a késedelemtől befolyásolt áthaladási sebesség a lehető legnagyobb legyen; a késedelem onnan adódik, hogy bizonyos idő telik el a mozdonyon lévő vezető-fékszelep által a fővezetékben okozott nyomáscsökkenés megkezdésének pillanatától addig a pillanatig, amíg a fékhengerben a nyomásnövekedés megkezdődik. Ha kizárólag sűrített levegőt használunk mint átviteli közeget, akkor az áthaladási sebesség elméleti maximuma egyenlő a hangsebességgel. "A nyomáscsökkenés első hulláma tényleg kb. a hangsebességgel terjed tovább, de egy hosszú vezeték vége felé már csak 0.05—0.06 kg/cm2 nagyságrendű és a vezeték végén haladó nyomásesés már nagyon ellaposodik, pl. 150—200 tengelyhosszúságú tehervonatoknál már csak 0.1 kg/cm2 nagyságrendű 4 másodperc alatt. Kétségtelen tehát, hogy mindazok a vezérlő berendezések, amelyek érzékenysége az első nyomásesési hullám nagysága alatt van, csak a nyomásesési görbe lapos részénél lépnek működésbe és így csak bizonyos késedelemmel léphetnek működésbe. Ennek folytán a vezérlőberendezések érzékenységének növelése az első követelmény. Ilymódon általános törekvés volt rugalmas, nem súrlódó és tehetetlenség nélküli membránok alkajmazása révén az egyes kamrák, illetve levegőterek közötti nyomásátvitel céljaira az érzékenységet növelni. Másrészt az is régi törekvés, hogy a vezetékben a nyomásesést gyorsítsuk, olykép, hogy mindegyik fék vezérlőberendezése működésbe lépése után bizonyos levegőmennyiséget a fővezetékből önműködően lecsapol. Mivel azonban énnek a levegő lecsapolásnak a megkezdéséig eltelő idő megint csak a megfelelő szerv érzékenységének függvénye, így sem lehet bizonyos késedelmet elkerülni. Ezért arra a megoldásra tértek át, hogy a gyorsítás végrehajtását egy külön szervre vit-' ték át, amely a viszonylag mindig' lassú, illetve nagy tehetetlenségű fő-vezérlőszervtől függetlenül lép működésbe. Ha azonban csúszómozgást végző dugattyúkat és tolattyúkat alkalmaznak, akkor ennek a függetlenített gyorsító-szervnek az érzékenysége is csak bizonyos határig fokozható, mely határ túllépése már lehetetlen. A fentieken kívül figyelembe veendő még, hogy a vezérlőberendezés igen nagy érzékenysége, ami a féktuskók tényleges gyors működésbe lépését eredményezi, még az üzemi fékezésnél is, egyáltalában nem olyas valami, ami egyedül vagy kizárólag mértékadó lenne. Ez az érzékenység csak az első és szükséges követelmény. Ugyanis a második késedelmet a vezérlőberendezés belsejében lévő tehetetlenség nagysága okozza,