140125. lajstromszámú szabadalom • Forgóalvázas vasúti kocsikhoz való fékberendezés, amelynek önműködő fokozatnélküli teherlefékező szerkezete van

2 140125 kocsiszekrényt hordozó részét támasztják, továbbá általában más módon vannak kialakítva és teljesen eltérő módon vannak elrendezve, mint erre kéttengelyű kocsiknál szükség van. Ennek folytán forgóalvázas kocsiknál a kéttengelyű kocsikhoz viszonyítva újabb és nehezen megoldható feladatok merülnek fel, amikor arról van szó, hogy az egyes kocsikat önműködő fokozatnélküli teheríefékező szerkezettel ellátott fékkel szereljük föl. Jóllehet nem nyilvánosan, de javasolták már a forgóalvázak mindegyikének egy-egy saját fokozaínélküli teherlefékező szerkezettel ellátott fékberendezéssel való felszerelését és ezzel kapcsolatban beállítható szerkezetként oly kalibrált rúgó alkalmazását, melyet a forgóalváznak a kocsirúgókkal támasztott rugózó részén ágyazott és a forgóalváz e része és a kocsirúgók közé iktatott egy vagy több emeltyű a kocsirúgók terhelésével állandó arányban álló beállító erővel terhel. Ily módon azonban egyrészt a forgóalváz szerkezete lényegesen bonyolultabbá válik, másrészt szerkesztési szempontok miatt nehézségekbe ütközik annak biztosítása, hogy a fokozatnélküli teherlefékező szerkezet valamennyi része a forgóalvázban a felügyelethez és szemrevételezéshez szükséges módon könnyen hozzáférhető helyen szabadon maradjon. Nem egyszerű e nehézségek oly módon való megkerülést', hogy a fékberendezésnek olyan részeit, például a fékhengert és a fékrudazatnak az eltolható támponttal együttdolgozó egy vagy több fékemeltyűjét a forgóalvázról a forgóalvázzal támasztott kocsiszekrényre helyezzük át, minthogy ez szükségessé teszi a forgóalvázon elrendezett és a kocsirúgók terhelésével állandó arányban álló beállító erővel terhelt kalibrált rúgó rugózó mozgásának a kocsiszekrényen elrendezett eltolható támpontra való átvitelét, ami a íorgóalváznak a kocsiszekrényhez viszonyított mozgathatósága miatt bonyolult szerkesztési nehézségekkel jár. A találmánnyal az említett hátrányokat kiküszöböltük és önműködő fokozatnélküli teherlefékező szerkezettel ellátott, forgóalvázas kocsikhoz való oly fékberendezést szerkesztettünk, amelynél a féket a kocsiterhelés függvényében önműködően ható és fékezéskor a fékkel kifejtett fékerőnek a kocsiterheléshez való fokozatnélküli illeszkedését kiváltó szerkezet állítja be, a beállító mozgást pedig nem a kocsirúgók áthajtásából, hanem a kocsiterheléssel változó beállító erővel terhelt kalibrált rúgó rugózó mozgásából származtatja és lényegileg ugyanazokkal az előnyös üzemi tulajdonságokkal bír, mint a kéttengelyű kocsikhoz való fentiekben leírt megfelelő beállító szerkezet. A találmány abban van, hogy a kéttengelyű kocsikhoz hasonlóan a Kocsiszekrényen, nevezetesen ennek alvázán elrendezett kalibrált rúgó, e rugót terhelő, a kocsiterheiéssel változó erőt levezető, a kocsiszekrény alvázán ágyazott és a kocsiszekrényt a forgóalvázon támasztó egy vagy több emeltyűt, valamint'-az emeltyűket az egyik irányban a kocsiszekrénynek az alváz útján a forgóalvázra nehezedő súlyával, a másik irányban, viszont a kocsiszekrényen elrendezett kalibrált rugóval működtető eszközöket alkalmazunk. A rugót terhelő beállító erő ez esetben a kocsiszekrénynek a forgóalvázra nehezedő súlyával állandó arányban változik és így a fékberendezésnek a fékezéskor kifejtett fékerőnek a kocsiterheléshez való fokozatnélküli illeszkedését biztosító további beállítását a forgóalvázak önmagában való fékezésének megfelelő kezdeti fékerőből kiindulva, a kalibrált rúgó rugózó mozgásai útján teljesen kifogástalanul foganatosíthatjuk. Az önműködő fokozatnélküli teherlefékező szerkezettel ellátott forgóalvázas vasúti kocsikhoz való fékberendezés szerkesztésére vonatkozó feladat megoldásával számos jelentős műszaki előnyre teszünk szert. Ezek 'közül legfontosabb, hogy az önműködő fokozatnélküli teherlefékező szerkezetnek a forgóalvázon elrendezett fékszerkezetbe való iktatása a forgóalvázakon használatos fékrészek megtartásával és a használatos forgóalvázszerkezetek nagyobb mérvű megváltoztatása nélkül teljesen azonos módon foganatosítható, úgyhogy a forgóalvázak teljesen vagy majdnem változatlanul megtarthatók. Minthogy a kocsiterhelés függvényében önműködően ható beállítószerkezet a kocsiszekrényen, tehát nem a kocsiszekrénnyel szembenlévő viszonylag elmozduló forgóalvázon van elrendezve, az önműködő fokozatnélküli teherlefékező szerkezet és a fékhenger is a kocsiszekrényen rendezhető el,; anélkül, hogy a beállítószerkezetbe iktatott kalibrált rúgó rugózó mozgásainak a teherlefékező szerkezet beállítható tagjára való átviteléből bármilyen bonyodalmak származnának, jóllehet a teherlefékező szerkezet beállítható tagját" úgy kell beállítanunk, hogy a fékezéskor a fékkel kifejtett fékerő a kocsiterheléshez fokozat nélkül, vagyis folytonosan illeszkedjék. A fékhengernek és az önműködő fokozatnélküli teherlefékező szerkezet teljes egészének a kocsiszekrényre való áthelyezése lényegesen megkönnyíti helyszükségletük biztosítását és a forgóalvázak üzemben esetleg szükségessé váló cseréjének foganatosítását. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti fékberendezés néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, nevezetesen az la. és lb. ábra forgóalvázas vasúti kocsi különböző részeinek részben metszett oldalnézete. A 2. ábra az la., lb. ábrák szerinti forgóalvázas kocsi kocsiszekrényének alvázát ugyancsak részben metszett oldalnézetben tünteti fel. A 3. és 4. ábra a forgóalváz központi ágyazásán és a kocsiszekrény alvázának szomszédos részein, valamint az alvázat a központi ágyazáson támasztó emeltyűn át vett két egymásra merőleges metszet. Az 5. ábra a 3. ábra V — V vonala menti metszetben feltüntetett részlet. A 6. ábra az 5. ábrához hasonló metszetben a központi ágyazás más példakénti kiviteli alakját tünteti fél. A 7. ábra a 6. ábra VII — VII vonala menti metszet. A 8., illetőleg 9. ábrán forgóalvázas kocsi egyik végső részének hosszmetszete, illetőleg fölül-