140115. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső elektrontükörrel

Megjelent 1950. évi június hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140115 SZÁM 21g 1—16 OSZTÁLY P-11102 ALAPSZÁM — (Vll/d) „Villamos kisütőcs» elektrontükörrel." N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-ban (Németalföld) A bejelentés napja: 1944 május 9. Németalföldi elsőbbsége: 1943 május 11. . A találmány oly villamos kisütőcső, amelyben nyalábolt elektronáram eredeti irányát elektron­tükröző elektróda mezeje jnegváltoztatja. Braun-csövekben,- távolbalátó és hasonló csö­vekben' nyalábolt elektronáramot irányítanak fluoreszkáló ernyőre vagy több felfogóelektró­dára. Ilyen elektronnyalábot különféle elektródák általában akként befolyásolnak, hogy a fluoresz­• káló ernyő vagy a felfogóelektródák helyén a nyalábnak jóformán minden elektronja ugyan­arra a helyre csapjon. A távolbalátókhoz hasz­nált féleségű lumineszkálóernyővel felszerelt csö­vekben az elektronok rácsapásánalí helye áz er­nyőn pontalakú; erősítésre, egyenirányításra és hasonló célokra való felfogóelektródákkal fel­szerelt csövekben ellenben az elektronok rácsa­pásának helye a felfogó-elektródákon gyakran vo­nalalakú. Általában megkülönböztetnek pont­fókuszt és vonalfókuszt. Az elektronoknak vonal­vagy_ pontfókuszba gyűjtése különfélekép történ1 hetik. Egyes csövekben a fókuszba gyűjtés mind­járt a katóda után megy végbe, úgy, hogy a nya­láb az úthosszának legnagyobb részén nagyjából változatlan keresztmetszetű nyalábba gyűjtött nyaláb bizonyos részeken divergáló, más része­ken konvergáló. Nem közvetlenül a katóda után változatlan keresztmetszetű nyalábbav gyűjtött elektronáram alkalmazásának előnye, "hogy na­gyobb lehet az elektronintenzitás. Ilyen nyaláb te­hát különösen előnyös olyan felfogóelektródás csövek esetén, amikor a nyaláb szállította elek­tronmennyiségnek igen nagy a fontossága. A fókuszbagyüjtés akként történhetik, hogy a nyaláb kétoldalasán, vagy minden oldal felé rész­arányos. Egy kétoldalasán részarányos alakot, például akként kapunk, hogy hosszúra nyújtott katódát i és olyan, nyaláboló elektródákat alkal­mazunk, hogy csak egyetlen, a katódára merőle­ges irányban következik be fókuszbagyüjtés. Az ilyen fókuszbagyüjto rendszert „optikai hengeres rendszerbnek neveznek. Minden oldal felé rész­arányos alakba való fókuszozás például hengeres elektródával érhető el. Minthogy, amint fentebb említettük, a nyaláb végén pont- vagy vonalfókusz kívánatos, diver­gáló nyalábot konvergáló.vá kell változtatnunk. Ez például elektronlencsével történhetik. De ha a csőben egy vagy több, elektrontükröző mezőt létesítő tükrözőelektróda is van, akkor a nyalábot úgy változtathatjuk konvergálóvá, hogy a tük­rözőelektródáknak együttvéve görbített vagy tört felületet adunk, amint ezt egyik korábbi, közzé még nem tett bejelentésünkben ismertettük. Minden nyalábolt elektronáramú és elektron­tükrös csőben kívánatos, hogy az elektronoknak a tértöltéstől eredő szóródását korlátozzuk, mert különben nem kaphatunk jó vonal- vagy pont­fókuszt. . A találmánybeli villamos kisütőcsőben a kató­dától emittált elektronok oly nyalábbá egyesül­nek, melynek eredeti irányát elektrontükör me­zeje megváltoztatja és a tükröző elektródának az elektronnyaláb két oldalára terjedő s a nyaláb elektronjainak szóródását csökkentő részei van­nak. Az elektrontükröt a találmánybeli csövekben egy vagy több oly elektróda is alkotjiatj a, ame­lyek együttvéve alkotnak akként görbülő vagy tört felületet, hogy ez' a nyalábot konvergálóvá változtatja. : Nyalábolt elektronáramú csőberí a vezérlés igen gyakran eltérítéssel történik. Az eltérítő elektródák a legtöbb esetben lemezalakúak és aránylag közel vannak a nyaláboló elektródák-., hoz. A tükröző elektróda több részből is^ állhat és ezekre a részekre adhatjuk az eltérítő fe­szültséget. Ilyen tükröző elektródát is,alkalmaz­hatunk a találmánybeli csőben. A találmánybeli csőben a tükröző elektróda- • nak igen különböző alakjai lehetnek. Allhat pél­dául egy sík részből, amelyre a nyalábot irányít­juk és ehhez csatlakozó, az elektronnyaláb két oldalára terjedő sík részekből. Az utóbbiak ez esetben 180°-nál kisebb szög alatt csatlakoznak v az előbbihez. Más kiviteli alakban a tükröző elektróda egy görbített részből áll, melyre a nya­lábot, irányítjuk s amely már maga is konver­genciát idéz elő és ehhez csatlakozó, a nyaláb két oldalára eső görbített részekből, melyeknek görbületi sugara kisebb, mint az előbb említett

Next

/
Thumbnails
Contents