140113. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás frekvencia átváltoztatására

2 140113 frekvenciájára. Jóllehet e második frekvenciaátváltoztató fokozatot egyúttal középfrekvencia -erősítőként használhatjuk, az ehhez szükséges kapcsolás ja gyakorlatban nagyon bonyolult. Az említett javaslatokkal járó hátrányokat a találmány értelmében a középfrekvenciájú rezgések frekvenciasávját illető pozitív visszacsatolással küszöböljük ki, amelyhez a visszacsatoló áramot vagy feszültséget olyan áramkörből vesszük, amelyben a jel-zörej-arány a nevezett frekvenciasávra pagyobb mint a kimeneti elektróda áramkörében. E célból a bemeneti elektróda áramkörébe az említett áramkörrel csatolt, a középfrekvenciára hangolt rezgőkört iktathatunk. A visszacsatoló áramot vagy feszültséget a katódavezetéknek a kimeneti elektróda és az említett, pozitív előfeszültségű további elektróda vagy elektródák köreivel közös részéből vesszük. A találmány szerint alkalmazott középfrekvenciájú visszacsatolásos kapcsolásnak a már javasolt nagyfrekvenciájú visszacsatolásos kapcsolással szemben jelentős előnye, hogy a visszacsatolás nagyon erős lehet, anélkül hogy a kapcsolás hangolt frekvenciájának megváltozásakor begerjedéstől kellene tartanunk. Ha a stabilitás még mindig nem elegendő vagy ha a pozitív visszacsatolás a szétválasztás élességét túlságosan fokozza, akkor a középfrekvenciájú rezgések frekvenciasávját illető negatív visszacsatolást alkalmazhatunk olykép, hogy az ehhez szükséges visszacsatoló feszültséget a kimeneti elektróda köréből vesszük. E negatív visszacsatolással a pozitív visszacsatolás hatását, ami a szétválasztás élességét és a begerjedésre való hajlandóságot illeti, egészben vagy részben megszüntethetjük, és pedig anélkül, hogy a pozitív visszacsatolással elért kedvező jel-zörej-arány megváltoznék, mert a negatív visszacsatolás a kimeneti körben minden középfrekvenciájú zúgási összetevőt ugyanolyaíi mértékben csökkent, mint amennyire a jelet csökkenti. Ha mindkét visszacsatolást visszacsatoló feszültségnek a bemeneti elektróda körébe iktatott, a középfrekvenciára hangolt rezgőkörbe való átvitelével foganatosítjuk, a negatív visszacsatolást előnyösen úgy méretezzük, hogy az említett rezgőkört legalábbis megközelítően ugyanolyan mértékben csillapítsa, amennyire a pozitív visszacsatolás csökkenti a csillapítást. A most leírt középfrekvenciájú pozitív és negatív visszacsatolásnak előnye, hogy mellőzhetővé tes'zi azt a második frekvenciaátváltoztató fokozatot, melyre a korábban, javasolt pozitív és negatív nagyfrekvenciájú visszacsatolásos kapcsolásban szükség volt, hogy a negatív visszacsatoláshoz szükséges visszacsatoló feszültséget a frekvenciájukban átváltoztatandó (nagyfrekvenciájú) jelek frekvenciájára vezessük vissza. Az átváltozás meredeksége, azaz a bemeneti elektródán mutatkozó nagyfrekvenciájú jelfeszültség egy-egy voltjára eső középfrekvenciájú jeláram, a kimeneti elektróda körében, amint talán ismeretes, nagymértékben függ a csőbe vezetett helyi rezgések amplitúdójától. Nagyfrekvenciájú pozitív visszacsatolás esetén akkor kapunk maximális jel-zörej-arányt a kimeneti impedanciában,« ha az átváltozás meredekségét kicsinyre szabjuk. Ezért javasolták már nagyfrekvenciájú pozitív visszacsatolásos frekvenciaátváltoztató kapcsolásnál, hogy a helyi rezgések amplitúdóját és a kisütőcső üzemi feszültségeit úgy szabjuk meg, hogy az átváltozás meredeksége legfeljebb egyötöde le,gyen a kisütőcső meredekségének az átváltoztatandó (nagyfrekvenciájú) rezgésekre. Ez a szabály a találmánybeli középfrekvenciájú viszszacsatolásos kapcsolásra nem érvényes; itt a helyi rezgések amplitúdója előnyösen úgy választandó, hogy az átváltozás meredeksége, legalábbis megközelítően, maximális legyen. Részletesebben a találmányt a rajzon látható kiviteli példája kapcsán ismertetjük. A rajzbeli frekvenciaátváltoztató kapcsolásban az 1 antennával felfogott nagyfrekvenciájú rezgéseket induktív úton oly bemeneti 2 rezgőkörre visszük át, amely a vázlatosan jelzett helyi 4 oszcillátorral csatolt 3 tekerccsel sorosan 5 kisütőcső bemeneti körébe van iktatva. A kisütőcsőben 6 katóda, 7 vezérlőrács, 8 ernyőzőrács és 9 anóda van. A 9 anóda körébe a középfrekvenciára hangolt 10 rezgőkör van beiktatva, amellyel egy második középfrekvenciájú 11 kör csatolódik. A 11 körről vesszük le 12 és 13 kapcsok segítségével a megváltozott frekvenciájú (középfrekvenciájú) rezgéseket. A 6 katódát a szokásos módon párhuzamosan kapcsolt 14 ellenálláson és 15 kondenzátoron át földeltük, minek következtében a 7 vezérlőrács megfelelő negatív előfeszültséget kap. A 8 ernyőzőrácsra és a 9 anódára 16 ill. 17 ellenállásokon át pozitív előfeszültséget adunk. Ezeket az ellenállásokat a feszültségforrássalegyütt 18 ill. 19 kondenzátorok hidalják át, melyek mind a nagy-, mind a középfrekvenciájú rezgésekkel szemben rövidzárlatot alkotnak. A találmány értelmében a 6 katódát a 8 ernyőzőráccsal és a 9 anódával összekötő vezetékek közös részébe 20 önindukciós tekercs van beiktatva, amely a középfrekvenciára hangolt, a 2 körrel és a 3 tekerccsel sorosan a 7 vezérlőrács körébe iktatott 21 rezgőkörrel csatolódik. A 20 tekercs és a 21 rezgőkör között a csatolás olyan értelmű, hogy a középfrekvenciájú rezgések pozitív visszacsatolása következik be. E visszacsatolás folytán a jelfeszültség a 10 kimeneti körben jelentős mértékben növekszik. A 8 ernyőzőrács' és a 9 anóda közötti árameloszlás ingadozásaiból eredő elosztási zúgás árama azonban nem folyik át a 20 tekercsen, tehát a visszacsatolás' arra nem hat ki. Ennek következtében a jelzörej-arány jelentékeny növekedését érjük el. Megjegyzendő azonban, hogy magának a 21 körnek beiktatása az anódakörben a zúgási áram növekedését okozza, az ebben a körben jelentkező spontán feszültségingadozások folytán. Ha ez a növekedés akkora lenne, mint az elosztási zúgás árama, akkor a pozitív visszacsatolás alkalmazásával gyakorlatilag semmi hatást sem érnénk el. Minthogy az említett feszültségingadozások nagysága a 21 áramkör impedanciájától függ, ajánlatos ez impedanciát nem túlságosan nagyra méreteznünk. Megfelelő értéke pl. 800 Ohm.