140112. lajstromszámú szabadalom • Keverő áramkör

140112 rezgések frekvenciájára hangolódik. Ennek eredményeképp az oszcillátor frekvenciájának megfelelő soros rezonancia keletkezik a helyi 0 oszcillátor, a párhuzamosan kapcsolt bemeneti 5', 5" impedanciák, a párhuzamosan kapcsolt 3', 3" és 6', 6" Lecher-vezetékek és ezeknek* a földhöz képest jelentkező impedanciájuk alkotta áramkörben, minek következtében az ilyen frekvenciájú feszültség az 5', 5" kapacitások között, tehát a két dióda mindegyikének anódája és katódája között mérhető feszültség maximális értékre emelkedik. A 6', 6" vezetők hossza, ha kívánatosnak mutatkozik, rövidebbre is vehető, mintsem rajzolva van, vagy akár nullára is csökkenthető, ha a rövidrezáró 7 híd és a föld közé impedanciát, előnyösen változtatható impedanciát iktatunk. A kívánt rezonancia ekkor ennek az impedanciának kellő értékre beállításával érhető, el. A találmánynak ezt megvalósítható kiviteli alakja látható a 3. ábrán, ahol ezenkívül a 3', 3', 6', 6" Lecher-rendszert 8 ernyőzés veszi körül, melynek az 1', 1" keverő rendszerektől távolabb eső '9 vége földeive van. Ez esetben a megtoldott Lecher-rendszer rövidrezáró 7 hídja nem közvetlenül, hanem változtatható 10 kondenzátor közvetítésével van földelve, amely kondenzátort állítjuk úgy be,'hogy a kívánt hangolást kapjuk. A 4. ábrán is a találmány oly kiviteli alakja látható, melyben a 3', 3" Lecher-drótokat 6', 6" vezetők meghosszabbítják és ezeket a drótokat 8 ernyőzés veszi körül. Ez esetben a rövidrezáró 7 híd nemcsak a két 6', 6" Lecher-drót hosszában, hanem a 8 ernyőzés belső oldala mentén is eltolható és az ernyőzést, valamint a Lecherdrótokat a földdel köti össze. Az említett rezo-' nancia a rövidrezáró 7 híd helyzetének pontos beállításával érftető el. Nem feltétlenül szükséges a Lecher-drótök megtoldása a 6', -6" darabokkal a " különféle kiviteli alakokban, ehelyett elegendő például egyetlen drót is, amely a rövidrezáró 4 híd közepéhez csatlakozik. A kivitelezési példákban az a hely is tetszés szerint választható, iából a beérkező rezgéseket az ellenütemű áramkörbe visszük (a szóbanforgó esetben az antenna csatlakozása a 3', 3" Lecherrendszerhez). E helyet aszerint választjuk meg, vájjon a helyi rezgések kisugárzásának ríiegakadályozására vagy inkább a legjobb összeműködés biztosítására törekszünk-e. Ha az antenna nem a helyi rezgések feszültségének csomópontjában van, akkor a helyi rezgéseket kisugározza, ezenkívül az antenna impedancia-értékéhek változtatása visszahat a helyi rezgések, frekvenciájára, Gyakran azonban kívánatos, hogy az antennát oly pontban kössük a Lecher-rendszérhez, hogy optimális összeműködést, tehát maximális erősítést, illetve maximális jel-zörej arányt kapjunk. Ha azonban az egyfázisú áramkört alkotó impedanciák összességét az antenria-csatlaközásokhoz képest megfelelő módon osztjuk el, akkor minden esetben teljesen ivagy lényegileg teljesen kikerülhetjük, hogy az antenna a helyi rezgéseket kisugározza. Az 5. ábra erre mutat példát. A rövidrezáró 7 •híd és föld közé, előnyösen változtatható, 11 impedancia van beiktatva és előnyösen ugyancsak változtatható 12 impedancia >az 1', 1" keverő rendszerek. és, a föld közé van a helyi 0 oszcillátorral sorban beiktatva, ezeket az impedanciákat Lecher-rendszerek is alkothatják. Ali impedancia megfelelő agilitásával elérhetjük, hogy az egyfázisú áramkor jobboldali fele, az antenna-csatlakozásoktól a földig számítva a' helyi rezgésekre legyen hangolva. Az egyfázisú áramkör bal fele tekintetében, ugyancsak az antennacsatlakozásoktól számítva, -ugyanezt elérhetjük a 12 impedancia állításával. Ennek eredményekép az egész egyfázisú rendszer a helyi rezgések frekvenciájára van hangolva és, ezenfelül, az antenna (a helyi rezgések frekvenciáján) minimális potenciálkülönbséget mutat a környezettel szemben és így a helyi rezgéseket a lehető legkisebb mértékben sugározza ki, sőt egyáltalán nem, ha veszteségmentes impedanciákat használunk. A leírt módon tehát sikerül nemcsak a helyi rezgések kisugárzását megakadályozni, hanem az antennát optimálisan a keverő rendszerekhez idomítanunk. Keverő rendszereként nemcsak diódákat, hanem triódákat, tetródákat §tb. is alkalmazhatunk. A két keverő rendszert gyakran előnyösen lehet egy kisütőcsőben együttesen és esetleg egy közös katódával. elhelyeznünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Keverő áramkör, különösen rövidhullámokhoz, amelyben a beérkező rezgéseket ellenütemű kapcsolásban, a helyi rezgéseket pedig egyfázisú kapcsolásban adják a két kisütő rendszer (keverő rendszer) bemeneti elektródáira, azzal jellemezve, hogy az az egyfázisú áramkör, melyet az ellenütemű áramkör két felének páronként párhuzamosan kapcsolt impedanciái és a két felének páronként párhuzamosan kapcsolt impedanciái és a két kisütő rendszernek párhuzamosan kapcsolt bemeneti impedanciái a két rendszer 'bemeneti áramköreinek közös impedanciáival alkotnak, a helyi rezgések frekvenciájára van hangolva 2. Az 1. igénypont szerint keverő áramkör kiviteli alakja, melyre az jellemző, hogy a beérkező rezgések olyan pontokbán adódnak az ellenütemű áramkörre, melyekben a helyi rezgések feszültsége minimális. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti keverő áramkör kiviteli alakja, melyre az jellemző, hogy az ellenütemű áramkör akként kapja a beérkező rezgéseket, hogy az erősítés maximális legyen. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti keverő áramkör kiviteli alakja, melyre az jellemző, hogy az ellenáramú áramkör akként kapja a beérkező rezgéseket, hogy a jel-zörej arány maximális le-* gyen. 5. Az 1., 2., 3. vagy 4. igénypont szerinti keverő áramkör kiviteli alakja, melyre az jellemző, hogy az egymással nem közvetlenül kapcsolt bemeneti elektródák között lévő I impedanciák alkotta áramkör a beérkező rezgések, frekvenciájára van hangolva.