140111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kép- és hangfeljegyzés megvalósítására keskenyfilmen

140111 hívásnál. Ekkor ugyanis a képet csak azok a fém­sók alkotják, melyek az emulzióban már jelen vannak. A fizikai előhívással való másolási mód­szernél sokkal kevesebb minőségi veszteség lép fel, mint a szokásos fotókémiai módszernél. Az átlátszó hordszerv használatának azonkívül az az előnye, hogy a másolásnál a másolófény nem szó­ródik a fényérzékeny anyagban és így a kép sem torzul el, mint a használatos, tejszerű zselatin­emulzióknál. A hordszerv a ráeső másolófényt akként nyeli el, hogy a hordszervből többé nem lép ki másolófény. Önmagában véve ismeretes már képek máso­lása fényérzékeny hordszervekre, melyekből a ké­pet fizikai előhívással hozzuk ki, azonban még sohasem jutottak arra a gondolatra, hogy ezek a képek igen csekély filmszélességre való kicsinyí­tett másolás esetében elég élességet tartanak meg sokszoros optikai nagyításra. Ismeretes további rendesfilm sebességével mozgó hordszervre felvett hangfeljegyzések má­solása fényérzékeny anyagra és a hangnyomnak ebben az anyagban fizikai előhívással való létesí­tése. Az ekként kapott, hangfeljegyzéssel ellátott hordszervet ezután ugyanazzal a sebességgel ta­pogatják le, mint amellyel az eredeti hordszerv a felvételnél mozgott. Nem lehetett azonban el­várni, hogy a keskenyfilmnél használatos kisebb filmsebességek esetében a visszaadásnál és így kisebb hullámhosszaknál a hangnyomban a hang­kép elégséges élességét tarthatjuk fenn. Ámbár a találmány főcélja, hogy a 10 mm szé­les és ennél keskenyebb filmeket jó minőségű kép­pel és hanggal valósíthassuk meg, a találmányt nagyobb szélességű, pl. 16 mm-es filmre is alkal­mazhatjuk, mikoris olyan kép- és hangminőséget valósíthatunk meg, mely a sokkal nagyobb film­méretekéit, nevezetesen a 35 mm-es filmet köze­líti meg. A látens kép fizikai előhívása minden erre al­kalmas hordszervben mehet végbe. Különösen al­kalmasak erre olyan filmek, melyeknek anyaga vagy felületileg, vagy pedig teljesen fényérzékeny diazovegyülette! és merkurosóval van átitatva, melyhez esetleg még olyan fém sója van hozzá­téve, mely a feszültségsorban a higanynál maga­sabban áll. Filmanyagként pl. regenerált cellulóz alkalmas. Erre a célra olyan filmszalagok is al­kalmasak, melyek felületileg elszappanosított cel­lulóz-észterekből állnak és melyeknél ez a felüle­tileg elszappanosított réteg a fényérzékeny anyaggal van átitatva. A találmányt még részletesebben a rajzon lát­ható foganatosítási példái kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra képpel és hanggal ellátott, felületi­leg elszappanosított acetil-celíulózbó! álló filmet mutat. A 2. ábrán kb. 9 mm széles, fényérzékennyé tett, regenerált cellulózból való filmsáv látható. Az 1, ábrán a szabványos 16 mm-es szélességű hangsávot 15 jelöli. Ezen a szélességen 16 hang­nyom és 17 képsor van elrendezve. A képek a fil­men szokásos módon vannak elrendezve, azaz a filmkép szélességmérete párhuzamos a film szé­lességméretével és az egyes filmképek magassága a filmsáv hosszában fekszik. Ez a film ű. n. opti­kai perforációval van ellátva, azaz a filmen levő jelekkel, melyek a filmképhez képest fixhelyze­tűek. Ezt az optikai perforációt a visszaadókészü­lékben a filmképnek a képablakban való helyes állásának fenntartására használjuk. A feltüntetett foganatosítási példa esetében az optikai perforá­ció a filmképek között levő, fekete, vastagított 18 képcsíkokból áll. A felületileg elszappanosított acetilcellulózból álló filmsávoknak azonban ned­ves környezetben és nedves megmunkálásnál elégséges mechanikai szilárdságuk van, hogy azo­kat, ha kívánatos, mechanikai perforációval ellát­hassuk. Ebben az: esetben a 16 mm-es filmszéles­ségnél a filmsáv egyik oldalán 19 perforációvonal van jelen. A két perforációfajtát esetleg kombi­nálhatjuk, hogy a filmet mind fogazott filmgör­gőkkel dolgozó készülékekhez, mind a filmképnek a képablakban optikai szabályozásával dolgozó készülékekhez is alkalmassá tegyük. A 2. ábra kb. 9 mm széles filmsávot mutat. E filmsáv anyaga regenerált cellulóz. Ebből az anyagból igen vékony, pl. csak 40 mikron vastag hordszerveket készíthetünk, melyek azonban mechanikailag nem eléggé szilárdak, hogy azokat, kiváltképpen nedves megmunkálásoknál, a film tóvamozgatására való, ismert perforációnyílások­kal elláthassuk. Ez esetben nem is alkalmazunk mechanikai perforációt, hanem ehelyett a film­sávot az egyik széle mellett eltérő nagyságú, vál­takozva fehér-fekete 14 kockákkal látjuk el, me­lyek a hordszerven levő képhez képest fixhelyze­tűek. Ezeket a fehér és' fekete kockákat a film mozgása közben optikailag letapogatjuk és ezek segélyével a vetítőkészülék filmablakában levő képeket optikai-villamos úton szinkronizáljuk. Ezen a kb. 9 mm széles filmsávon az említett 14 szinkronizációsávon kívül 11 képsor is van, mely kb. 6X8 mm méretű képekből áll, melyek­nek legnagyobb mérete a filmsáv hosszirányába esik. E képsor mellett még hely van kb. 2 mm teljes szélességű 12 és 13 kettős hangnyom szá­mára. Ebbe a kettős hangnyomba a képekhez tartozó hangot, ha kívántatnék, sztereofónosan fektethetjük le. A még rendelkezésre álló, kb. 1 mm-es szélességet a már előbb említett 14 szin­kronizációsáv foglalja el, emellett a filmsáv szé­lesség-toleranciáit is ez a szinkronizációsáv ve­szi fel. A filmképeknek a legnagyobb méretükkel a filmsáv hossztengelye irányában való, ismertetett elrendezésének előnye egyrészt, hogy ennek kö­vetkeztében a legkisebb képméret a film széles­ségirányába esik, úgy hogy keskenyebb filmsávot alkalmazhatunk. Másrészt pedig a hangnyom szá­mára rendelkezésünkre álló hossz növekedik, úgy hogy a nagyobb frekvenciákat jobban jegyezhet­jük fel. Az ismertetett filmsáv összeállítására eredetileg mechanikai úton felvett hangnyomból indulunk ki, melynek hossza és szélessége a 12 és 13 hang­nyoméval megegyezik. Ezt a hangnyomot kon­taktmásolással a 10 hordszervre vagy közvetle­nül, vagy pedig közbensőkópia segélyével vihet­/

Next

/
Thumbnails
Contents