140105. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső tartószervekre erősített elektródákkal

140105 3 kalmazhatunk, mely a 19 huzalt feszítetten tartja. Ha a 12 dugattyút áramforrás egyik kapcsával, a 11 hüvelyt pedig ez áramforrás másik kapcsával kötjük össze, úgy áram folyik a 19 huzalon keresztül, mely elegendő erősség esetén a huzalt felhevíti. Aszerint, hogy rövidebb vagy hosz,szabb huzalokról van-e szó, a 19 huzalt rövidebbre vagy hosszabbra szabjuk és a 15, 16 karokat kevésbbé vagy jobban húzzukjszéjjel. Ha egy elektródarendszert egynél több rúdra kell erősíteni, úgy több tartót állíthatunk fel akként, hogy mindegyik tartó helyzete egy-egy rúdénak feleljenek meg. Evégből a 31, 32 tartók kölcsönösen 90°-kal el vannak fordítva és a rajzon csak részben feltüntetett két 24, 25 gyűrűre vannak csavarolással erősítve, mely gyűrűk egyúttal az áram vezetésére is hasznosíthatók. Ezek a gyűrűk azonban szigetelőanyagból is lehetnek. Ez kívánatos lehet, hogy a huzalokat egymással sorbakapcsolhassuk olyan fémből való összekötődarabok segélyével, amelyeket a gyűrűkre helyezünk. E soros kapcsolás valamennyi huzal egyenletes felhevülését biztosítja és ekként az elektródarendszer részarányossága szempontjából előnyös. A 31 tartóba szorítás révén erősített 19 huzallal a 26 tartórudat hevíthetjük fel. Ebben a szigetelőanyagból való rúdban két horony van. A 27 horonyba a 19 huzal illik, míg a 28 horonyban a szaggatott vonalakkal jelzett elektródatámasztékokat állítjuk fel és ebben helyezzük el a pépszerű üvegport. Ez az űvegpor a 19 huzal felhevítésekor, amit a villamos árammal érünk el, egyenletes masszává alakul át, mely lehűlve megkeményedik és az elektródatámasztékokat a 28 horonyban fogvatartja. A 7. ábrán szaggatott vonalakkal pl. hengeralakú elektródát jeleztünk, melynek egymásra merőleges négy támasztéka van. Ezt az elektródát négy rúdra erősíthetjük, amelyeket mind egyidejűleg hevíthetünk fel. E célra négy, egyegy fűtőhuzallal ellátott tartót alakzattá egyesítünk. Miután az elektródákat a szerelősablonban felállítottuk, ezt a négy tartót a 23 rögzítő' csapokkal a 24 és 25 gyűrűk 29 hornyába toljuk, úgyhogy a 19 huzalok a 27 hornyokba, az elektródatámasztékok vége pedig a 28 hornyokba kerülnek, mire csavaranyákkal rögzítünk. A hevítés és az ezt követő lehűlés után az alakzatod kivesszük és az elektródarendszert elkészítjük. Ekként az elektródák igen pontos felállítását gyorsan érhetjük el akként, hogy egyúttal a pontosság megtartása szempontjából is teljes biztosítékunk van. Horony helyett a rögzítőrudakban a hevítődrót elhelyezésére köröskörül'zárt csatornát is alkalmazhatunk. Ez esetben még kevesebb hő megy veszendőbe, azonban az alakzat fel- és leszerelése kevésbbé gyorsan történik, mert a 19 huzalokat mindenkor oldani és a csövecskéken átdugni kell. Szabadalmi Igénypontok: 1. Villamos kisütőcső, azzal jellemezve, hogy a cső belső részei, kiváltképpen elektródái egy vagy több olyan tartószervhez vannak erősítve, melyekben vájatok vannak, emellett ezek a vájatok megkeményedett töltőmasszát tartalmaznak akként, hogy a rögzítendő részek támasztékai e töltőmasszába vannak befogva. 2. Az 1. igénypont szerinti villamos kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a töltőmasszát szigetelő, szervetlen, hőképlékeny anyag, kiváltképpen üveg vagy zománc alkotja. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti villamos kisütőcső kiviteli alakja rúdalakú tartószervekkel, azzal jellemezve, hogy a vájatok e rudakban hosszhornyokat alkotnak. 4. A 3. igénypont szerinti villamos kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy vagy több rúdban olyan rögzítőhorony van, mely torkolatánál szűkebb, mint befelé, úgyhogy a rudak pl. hosszhasítékos csövet alkotnak, 5. A 2. és 3. vagy a 2. és 4. igénypont szerinti villamos kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy vagy több rúdon, egy vagy több rögzítőhornyon kívül még egy vagy több olyan hosszhorony, illetve csatorna is van, melyben villamos fűtőhuzal helyezhető el. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti villamos kisütőcső kiviteli alakja, jellemezve kerámiai anyagból való tartószervekkel. 7. Eljárás az előző igénypontok bármelyike szerinti villamos kisütőcső előállítására, azzal jellemezve, hogy a tartószervekhez erősítendő tárgyakat szerelősablonra állítjuk abban a helyzetben, amelyet a csőben kölcsönösen el kell foglalniuk, a tartószerveket pedig, melyek vájatait előzetesen megtöltöttük lágy, majd megkeményítendő masszával, a tárgyakra állítjuk fel akként, hogy az e tárgyakon levő támasztékok a lágy masszába szorulnak, majd a* keményítési eljárást foganatosítjuk és végül a szerelősablont eltávolítjuk. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a tartószervek vájatait üvegport és a keverék készítéséhez való folyadékot tartalmazó, pépszerű masszával töltjük meg. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a masszát villamos áram segélyével hevítjük fel akként, hogy ezt az áramot a tartószerv elkülönített hornyába vagy csatornájába helyezett vezetőn járatjuk át. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, rudakhoz való erősítéshez, azzal jellemezve, hogy a vezetőt szorítással olyan tartóban rögzítjük, amelyben azt, esetleg rúgóerővel, feszítve tartjuk. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás foganatosítása módja, azzal jellemezve, hogy a fűtővezető tartóit párhuzamosan felállított több tartórúd számára alakzattá egyesítjük és a vezetőket a villamos árammal egyidejűleg hevítjük fel. 1 rajzlap-mellékle ttel.