140104. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső vagy izzólámpa

Megjelent 1950. évi június hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140104 SZÁM 21g 1—16 OSZTÁLY P-10463 ALAPSZÁM — (VII/d.) „Villamos kisütőcső vagy izzólámpa." N. V. Philips' OioeilainpenfaiBrisken cég Eindhoven-ban (Németalföld) A bejelentés napja: 1942 október 5. Németalföldi elsőbbsége: 1941 október 8. A találmány villamos kisütőcső vagy izzólámpa és eljárás ilyen cső vagy lámpa előállítására. Szokásos a kisütőcsövek vagy izzólámpák belsejének légtelenítése ú. n. legtelenítőcsövecske segélyével; a lapítással, valamint tányércsővel ellátott csöveknél a légtelenítőcsövecske sokszor a lapítási helyen.torkolliflMd.es

a tányércsőben tovább halad; ez esetben a légtelenítőcsovecskét lökésekkel szemben a tányércső és a kisütőcső alsó végén elrendezett aljzat védi. Olyan csöveknél azonban, melyeknél a légtelenítőcsövecskét valamilyen okból nem lehet a lapítási helyen elrendezni, vagy pedig olyan csöveknél vagy lámpáknál, melyeket nem zár le lapítási hely, hanem lemez- vagy korongalakú talp, a légtelenítőcsövecskét a csőfal valamilyen helyén alkalmazzák, ahol sokszor kiálló részt alkot, mely igen könynyen megsérülhet. Javasolták már gázzal vagy gőzzel túlnyomás alatt töltött kisütőcsőnél vagy izzólámpánál befelé irányuló légtelenítőcsövecske alkalmazását és e csövecskének a befelé terjedő részére tekercselt drót segélyével váló hevítését akként, hogy a légtelenítőcsövecske megolvad és^ záródik. Kitűnt azonban, hogy ez a zárási mód gyakorlatilag nem használható, mert az üveg a lágyulásnál minden irányban szétfolyik és a légtelenítőcsövecske kielégítő lezárása nem jön létre. A találmány célja e lezárási (probléma gyakorlatilag használható megoldása. E célból a találmány szerinti villamos kisütőcső vagy izzólámpa ragaccsal, üveggél, forraszanyaggal vagy hasonlóval lezárt belső légtelenítőcsövecskét tartalmaz, amely olyan tartályban van, mely a légtelenítőcsövecskének a cso belseje felé irányuló végére nyomást kifejt. A ragacs, üveg, forraszanyag vagy hasonló anyag kifejezésnél olyan anyagra kell gondolnunk, mely könnyebben olvad, mint az az anyag, melyből a légtelenítőcsövecske van előállítva, úgy hogy e tömítőanyag hevítésénél a légtelenítőcsövecske lezárását kapjuk. Pl. fémből való légtelenítő csövecskéknél forraszanyag, pl. ón alkalmazását, üvegből való légtelenítőcsövecskéknél olvadó ragacs alkalmazását, míg kerámiai légtelenítőcsövecskéknél üveg alkalmazását kell előnyben részesítenünk. A találmány szerinti kisütőcső vagy izzólámpa alkalmazásával a légtelenítőcsövecske teljesen kielégítő és kényelmes tömítését kapjuk; mivel a légtelenítő csövecske végére kifejtett mechanikai nyomás a tömítőanyagot és esetleg maga a légtelenítőcsövecske megolvadt anyagát zárja, ez nem folyhat szét minden irányban. A találmány szerinti cső egyik igen egyszerű foganatosítása szerint a tömítőanyagot tartályban, pl. csészécskében tartjuk, mely vagy a saját súlya következtében vagy pedig rugó segélyével a légtelenítőcsövecske végére támaszkodik; ilyen rugó az elektródarendszer és a tartály között lehet. Üvegből való légtelenítőcsövecske lezárására olyan ragacsanyagot alkalmazhatunk, melyet előzőleg a tartályba forrasztottunk. Kitűnő eredményeket olyan olvadó ragacs segélyével érhetünk el, mely 65% ólomoxidból, 12,6% sziliciumoxidból és 22,4% bóroxidból áll. A cső zárása akként történhetik, hogy az ev.akuálás és kigázosítás közben, amit pl. légtelenített térben harang alatt végezhetünk, a tömítőanyagot tartalmazó tartályt rugó vagy a nehézségi erő hatásával szemben a légtelenítőcsövecske végétől eltoljuk. Miután a csövet elégségesen evakuáltuk és kigázosítottuk, a ragacsot tartalmazó tartályt nyomás alatt érintkeztetjük a légtelenítőcsövecskével, mire a tömítőanyag hevítésével a légtelenítőcsövecske zárását létesítjük. Ez a hevítés különféle módon történhetik; pl. az anyag tartályát nagyfrekvenciás úton hevíthetjük vagy ezt a tartályt elégségesen magas hőmérsékletre áram átjáratásával hozhatjuk vagy pedig a tartály körül áram átjárta csavart rendezhetünk el. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg. Az 1.„ábrán cső látható abban az állapotban, melyben a részek kigázosítása és az evakuálás történik, míg a 2. ábra azt az állapotot mutatja, melyben a tömítőanyag a légtelenítőcsövecske végét teljesen lezárta. A két