140102. lajstromszámú szabadalom • Berendezés képek felvételére és visszaadására

Megjelent 1950. évi június hó 15-én. ORSZÁGOf TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140102 SZÁM 57a 33—63 OSZTÁLY P-10408 ALAPSZÁM — (IX/f,/IX/h.) Berendezés képek felvételére és visszaadására. N. \f. Philips' Gloeilampinfabríeken cég Eindhoven-ban (Németalföld) A bejelentés napja: 1942 július 22. Németalföldi elsőbbsége: 1941 július 25. A találmány olyan berendezés képek felvételére és visszaadására, amely el van látva homorú szférikus tükörrel, e tükör görbületi középpontjában vagy ennek közelében elrendezett optikai kiigazítóelemmel és domború alátámasztással ama hordozószerv számára, melyre a képet felveszszük, illetve melynek képét visszaadjuk, mimellett az alátámasztás a tükör és a kiigazítóelem között fekszik. Ezek a berendezések Schmidtkamra néven ismeretesek. A tükör görbületi középpontja közelében levő optikai kiigazítóelemet, amely e tükör szférikus aberrációját kiküszöböli, Schmidt-féle kiigazítóelemnek nevezik. Ezeket a kamrákat nagy nyílásnál nagy képélességük, tehát nagy fényerősségük tünteti ki. E kamrák főalkalmazási terepe a csillagászatban van. A fényérzékeny lemezt vagy filmet, melyen a kép keletkezik, domború, szférikus képasztal támasztja, mely a kiigazítóelem és a tükör között van elrendezve. Ezek az iámért kamrák azonban csak egyetlen felvételre alkalmasak. Minden egyes felvétel után a képasztalon levő fényérzékeny lemezt vagy filmet újjal kellett helyettesíteni. Ismeretes továbbá filmkészülékekben a képablak domborúvátétele, hogy a film mozgása a képmezőnek a kamralencse által előidézett boltozatos voltához alkalmazkodjék. E boltozatos alakú képablak görbületi sugara azonban csak viszonylag nagy lehet, úgy hogy a filmvezetés tekintetében különleges nehézségektől tartani nem kell. A találmány célja a nehézségek elhárítása a filmvezetés tekintetében még olyan erősen görbült képasztal esetére is, amilyent a találmány szerinti, képek felvételére és visszaadására való berendezésekben alkalmaznak. A találmány berendezés képek felvételére és visszaadására homorú, szférikus tükörrel, e tükör görbületi középpontja közelében levő optikai kiigazítóelemmel, valamint a képhordozószerv számára a tükör és kiigazítóelem között elhelyezett, domború alátámasztással és a találmányt az jellemzi, hogy ez az alátámasztás filmpályaként van kialakítva és hogy a filmmozgás iránya* ban e filmpálya előtt és mögött hajlítot szelvényű vezetőgörgők vannak elrendezve, hogy továbbá olyan eszközök vannak jelen, melyek a < filmszalagot az említett vezegörgőkön és a szférikus filmpályán át feszített állapotban vezetik. A találmány szerinti berendezés további ismérveit még részletesebben a rajzon látható foganatosítása példái kapcsán magyarázzuk meg: Az 1. és 2. ábrán a találmány szerinti berendezés látható képek felvételére. A 3. és 4. ábrák hasonló berendezést tüntetnek fel, mely hajlított szelvényezésű vezetékgörgőket tartalmaz a képablak előtt, és mögött. Az 5. ábrán a találmány szerinti képvetítőberendezés látható. Az 1. és 2. ábrán a fel vevőkamra hengeres tokját 10 jelzi. A hátsó falhoz támaszkodóan van elrendezve a 11 szférikus tükör, amely pl. üvegtükör tükröző réteggel a felületen, úgy, hogy az üvegréteg vastagsága következtében duplaképek nem keletkezhetnek. A szférikus aberrációt, amely ilyen nagy nyílásszögű, szférikus tükröknél elkerülhetetlen, kiküszöböli a 12 Schmidt-féle kiigazítóelem, amely a 11 tükör görbületi középpontjában van elrendezve. A 12 kiigazítóelemmel felfogott fénysugarakat a 11 tükör visszaveti a 13 képablakra. Ennek a képablaknak szférikus alakja van, mert a 11 tükörrel kivetített képfelület szintén szférikus. Ha a kamra végtelen távolságra van beállítva, a 13 képablak a 11 tükör gyújtófoltjában van. Végtelennél kisebb távolságra való beállításnál a képablakot kissé a kiigazítólemez felé kell eltolnunk. Az ábrázolt szerkezetnél a képablak a kamrában helytálló elrendezésű, úgy hogy ez a karara csak határozott tárgytávolság számára használható. A 21 képfilmnek a képfelületen való, szükséges szférikus hajlását azzal kapjuk, hogy a 17 filmvezeték a 13 képablaknál homorú-szférikusán van kivájva és a filmet a kivájt ablakba a dqmború-szférikus 14 .képasztal nyomja. A film a felvétel közben a domború 14 felület és a 17 filmvezeték homorú része közé van zárva, úgy