140099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemes áru, pl. magvak fajtázására

140099 Üzemben a -45- cső -44- rácsának állandó előfeszültségét az előfeszültséget adó hálózati szerelvény megfelelő beszabályozásával úgy állítjuk be, hogy iái cső levág, ha a -24- fotoelektromos cellában áram nem folyik. Ennek eredménye, hogy mindaddig, amíg a -14- rézsútos vályú .-14a- csúcsában lévő babszem nem vet fényt a -24- cellába, a -45- cső üzemen kívül van és a -46, 47 és 48- anódáramkörben áram nem folyik. A -45- csővel az -55- kisütőcsövet vezéreljük, amelynek -56- anódája egyrészt közvetlenül a rézsútos -14- vályú -14a- fémcsúcsával, másrészt 20 megohm nagyságrendű -57- ellenálláson át, a nagyfeszültségű tápláló áramkör -36- pozitív pontjával és végül a 200 megohm nagyságrendű ellenálláson át földdel van öszszekötve. A -45- cső -46- anódája közvetlenül van az -56- cső -59- csúcsával a rajzban feltüntetett módon összekötve, míg a cső -60- katódája földelve van. Eddigi leírásunk kalpcsán feltettük, hogy a -24- fotocellát fény nem éri. Az alábbiakban az -55- cső működését ily körülmények között ismertetjük. Mivel a -45- cső előfeszültsége, mint már említettük, a zárásnak megfelelően van beállítva, a -47- ellenálláson áram nem folyik és így az -55- cső rácsa gyakorlatilag földpotenciálon van. Ezért az -55- cső vezet és azon át áram folyik. Ily körülmények között a cső belső ellenállásai az -57- ellenállás és az -56- anódellenállás nagysága mellett elhanyagolható, úgyhogy az -56- csőben a feszültségesés igen kicsiny és így a -14- vályú -14a- fémcsúcsán uralkodó feszültség is igen kicsiny. A gyakorlatban a -14a- fémcsúcs potenciálja földpoten ciálnak tekinthető és az azzal érintkező bahszem nem töltődik fel. A következőkben azt az esetet vizsgáljuk, amikor a -24- fotoelektromos cellára fény esik, úgyhogy a cella áramot vezet. Az -51- ellenállá son át folyó áram potenciált kelt, amely a -45-cső -44- rácsán uralkodó potenciállal ellentétes értelmű, úgyhogy a -45- cső már nincs záró állapotban. A -45- cső tehát vezet és a -47- ellenálláson át áram folyik. A -47- ellenálláson oly feszültségesés keletkezik, amely az -55- cső -59- rácsán érvényesül és a -47- ellenállás nagyságát a -45- cső belső ellenállásához viszonyítva) úgy választjuk meg, hogy az adott viszonyok között az -55- cső előfeszültsége a zárásnak megfelelő pont felett feküdjék. így az -55- csövön át nem folyik áram és az -56- anód potenciálja gyakorlatilag megfelel a -36- pont potenciáljának, amely, mint azt fent már említettük, a pozitív -12- kitérítő lemezhez van. kötve; ugyanis az -57- ellenállás kicsiny az -58- ellenálláshoz képest, amire fent már ntailtunk. Énnek következtében a -12- kitérítő lemez nagy potenciáljához hasonló nagyságrendű potenciál uralkodik a -14- vályú -14a- fémcsúcsán és így az azzal- érintkező babszem nagy pozitív töltést kap. A szemosztályozó gép működése a fentiek kifejtése után megmagyarázható. Elsősorban vegyük fel azt az egyszerű esetet, hogy világos színű babszemeket sötét színű babszemektől kell különválasztani, tehát oly babszemeket, amelyeknek felülete jó fényvisszaverő tulajdonságokkal rendelkezik^ oly babszemektől, amelyek gyakorlatilag fényt nem vernek vissza. A babszemeket a rézsútos -14-vályúba adagoljuk és azok egyenként érik el a -14a- fémcsúcsot, miközben azokat a -21- lámpa fénynyalábja világítja meg. Ha a -14a- fémcsú csőt világos színű babszem éri el, úgy annak felületéről fény verődik a -24- fotocellába, amely ennek folytán áramot vezet. Ennek következtében a -45' cső ugyancsak áramot vezet, az -55 cső zár és a -14a- fémcsúcson nagy potenciál uralkodik, amely a babszemet a fent leírt módon pozitív töltéssel látja el. A nagymértékben feltöltött babszem a vályú végéi ől lehull és a nehézségi erő hatására, a -12- és -13- kitérítő lemezek között lefelé esik. Amint a pozitív töltéssel nagy mértékben feltöltött babszem a -12-és -13- lemezek közötti elektrosztatikus mezőbe jut, azt a pozitív töltésű -12- lemez eltaszítja, a negatív töltésű -13- lemez magához vonzza és pályáján úgy téríti ki, hogy íaiz a -20- gyűjtőtartányba esik. Matematikailag beigazolható, hogy egy-egy babszem pályája az elektrosztatikus mezőben, feltéve, hogy az nem kerül túl közel a negatív töltésű -13- lemezhez, egyenes vonal és nem parabola, amint azt első pillalntásra feltennők. Ha a -12- és -13- kitérítő lemezeket megfelelően méretezzük, akkor egyenlő mértékű kitérítés könnyen érhető el. Ha a -14- vályú -14a- fémcsúcsára sötét színű babszem érkezik, annak felülete fényt vagy egyáltalán nem, vagy nem elegendő menynyiségben ver vissza ahhoz, hogy az a -24-fotocellát aktiválja. így a fotocella nem vezet. Ily körülmények között, amint azt fent kifejtettük, a -45- cső 'nein vezet. Az -55- cső vezet és a -14a- fémcsúcsra adott potenciál gyakorlatilag nulla. így sötét színű babszem nem töltődik fel és a -14- vályú elhagyása után a -12- és -13-lemezek között, 'ai nehézségi erő hatása alatt, egyenesen a -19- gyüjtőtartányba esik. A világos színű babszemek pályáját az 5. ábrában -X- a sötét színű babszemek pályáját -Y- jelzi. Érdekes megemlíteni, hogy nem a -12- és -13- lemezek és a babszemek közötti potenciálkülönbség a döntő tényező, A -12- lemez földdel szemben pozitív nagy potenciálra, a -13- lemez földdel szemben negatív nagy potenciálra van feltöltve. Ennek dacára 'ai sötét színű babszem, amely földpotenciálon van, kitérítés nélkül hull át az elektrosztatikus mezőn. Ilymódon a világos babszemeknek a sötét babszemektől való hatásos elkülönítését biztosítottuk. A fenti folyamatot, amelyben világos színű babszemeket sötétszínű babszemektől különítünk el azért választottuk, mert annak kapcsán a találmány szerinti berendezés működése egyszerűen és könnyen magyarázható. A fentiekből kitűnik, hogy mindaddig, amíg az egyik