140089. lajstromszámú szabadalom • Termomágneses kapcsolóberendezés villamos kisütőcsövek, különösen kisfeszültségű világítócsövek gyujtásához

2 140089 Á berendezés működésmódja a következő: Á 2 kapcsoló zárásánál a fűtőáram a 6 tekercselésen, a 4 fűtőhurkon, a 9 rész 13 szárán, a 11, 12 zárt gyujtókapcsolón és a 16 fűtőhurkon keresztül folyik az 1 áramforráshoz. Ezenfelül a 7 szekundertekercselésből a fűtőárammal arányos áram folyik a 9 ferromágneses részen keresztül. Ezáltal ez felmelegszik, és egy bizonyos 200 és 300 G° között fekvő hőfoknál a permeabilitás és ezzel a mágneses húzóerő annyira lecsökken, hogy a rugóerő túlsúlyba jut és a 11. 12 gyújtókapcsoló működik, azaz érintkezői szétnyílnak, miáltal ismert módon a 3 cső gyújtása bekövetkezik. Most már a rendes^ üzemáram folyik, amely kisebb mint a 3 cső fűtőárama. Ennek megfelelően a szekunderkörben is kisebb az áram, mint a fűtésnél. A 9 ferromágneses rész úgy van méretezve, hogy még ez a kisebb áram is a 9 részben oly felmeelgedést, illetőleg permeabüitáscsökkenést" okoz, hogy a rugóerő a mágneses húzóerőt felülmúlja, miáltal a kapcsoló nyitva marad. Amennyiben szükséges még 38 szikraoltókondenzátort is lehet alkalmazni. A csőnek a 2 kapcsoló útján való kikapcsolásánál a 9 rész ismét a környezeti hőfokot veszi fel, úgyhogy azt a mágnes magáhozhúzza és a 11, 12 kapcsoló ezáltal záródik. A berendezés a legközelebbi gyújtásra ezzel üzemkész állapotban van. A 7 szekundertekercselés kimélésére a berendezés ügy is kivitelezhető, hogy a 11, 12 érintkezők a 9 ferromágneses részhez képest szigetelve vannak. A szigetelés nehézségét megkerüli a 2. ábra szerinti kaocsolóberendezés. Ebben: 37 az áramforrás; 21 kapcsoló; 22 fojtótekercs; 23 és 24 a 25 cső elektródjai fűtőhurkák alakjában; 26 a termómágneses kapcsolóberendezés a két 27 és 28 ferromágneses résszel, mimellett a 27 rész a 29, 30 gyújtókapcsoló egyik mozgó kapcsolókarját alkotja: Mindkét 27 és 28 rész a mágneshez viszonyítva úgy vannak elrendezve, hogy a berendezés nyugalmi állapotában a mágneses erővonalak túlnyomóan a 28 részen, amely drótkengyelként van kialakítva, haladnak át, úgyhogy a 27 részt, mely rugózó bádogból van, nem húzza oda és a 29, 30 érintkezők zárva vannak. A 27 és 28 ferromágneses részek anyagául ismét 200 és 300 C° közötti Curie-pontú vas-nikkel-ötvözetet használunk. A 27 rugózó kapcsolókar más ferromágneses anyagból is lehet, például vasból, amelynek a mágneses viselkedése a permeabilitás szempontjából a hőfok függvényében a találmány érielmében megfelelő. Ez a berendezés a következőképen működik: A 21 kapcsoló zárásánál mindenekelőtt a fűtőáram a 22 fojtótekercsen, a 23 hurkon, a 27 részen, a 29, 30 kapcsolón, a 24 hurkon, a 28 részen keresztül folyik és vissza a 37 áramforráshoz. Növekedő hőfokkal, melyet a fűtőáram a 28 drót felmelegítésével előidéz, csökken e drót permeabilitása, az áramvonalak mindig számosabban folynak a 27 részen keresztül, amíg végre a 28 rész bizonyos hőfokánál a 27 részre ható mágneses vonzóerő a rugóerőt legyőzi és a mágnes a 27 részt magához vonzza, miáltal a 29, 30 kapcsoló működik, azaz a 29, 30 érintkezők szétnyílnak, amidőn a 27 rész a 33 ütközőnek nekifekszik. Ezáltal bekövetkezik, a 22 fojtótekercs megfelelő mérezetésénél, a gyújtáshoz, azaz a 25 cső gyújtásához szükséges túlfeszültség. Gyújtás után a rendes üzemáram folyik a 28 részen keresztül, ami e rész felmelegedését és permeabilitásának csökkenését úgy tartja fenn, hogy a 27 rész meghúzva és a 29, 30, kapcsoló nyitva marad. A 21 kapcsoló nyitásánál, illetve nyitása után kihűl a 28 rész; a 27 rész a rugóerő hatására nyugalmi helyzetébe megy vissza, miáltal a gyujtökapcsoló ismét záródik és a legközelebbi gyújtásra készen áll. A 39 kondenzátor a szikraoltásra való. Amint a bevezetésben hangsúlyoztuk, a ferromágneses rész a mozgó kapcsolókarnak csak egy részét alkothatja. Különösen, jó rugózás biztosítására, célszerű lehet, ha a kapcsolókart túlnyomóan különleges rugóbádogból, például újezüstből vagy bronzbádogból készítjük. Ez esetben a ferromágneses részt erre a rugóbádogra hozzuk rá, például összeforrasztással, összeszegecseléssel, vagy heggesztéssel. A találmány szerinti kapcsolóberendezés nagy üzembiztonságával, hőfoktól való függetlenségével és mindenekfölött azzal a ténnyel tűnik ki, hogy a kapcsolási folyamat pillanatnyilag megy végbe, ami a cső biztos és gyors gyújtása szempontjából nélkülözhetetlen. Szabadalmi igénypontok. 1. Termómágneses kapcsolóberendezés villamos kisütőcsövek gyújtásához, különösen kisfeszültségű világítócsövekhez, jellemezve mágneses mezőben levő oly ferromágneses résszel, amelyet a cső fűtőárama vagy egy ettől függő áram annyira felmelegít, hogy permeabilitásának csökkenése folytán a gyújtókapcsoló működésbe jön és a világítócső rendes üzeménél működésben is marad. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ferromágneses rész 'a gyújtókapcsoló egyik, mozgatható kapcsolókarjának legalább egy részét alkotja. 3. A 2. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolókar legalább részben, az áramtól átfolyt rugalmas bádogból van. 4. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ferromágneses rész oly anyagból van, amelynek a Curie-pontja 200 és 300 C° között van. 5. A 4. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ferromágneses rész vas-nikkel-ötvözetből van. 6. Az 1. igénypont szerinti kapcsolóberendezés kiviteli alakja, jellemezve két oly ferromágneses résszel, amelyek közül az egyik legalább részben a gyújtókapcsoló egyik, mozgatható karját alkotja, míg a másikat a fűtőáram, illetőleg egy ettől függő áram melegíti fel, mimellett mindkét ferromágneses rész a mágnesmezőhöz viszonyítva úgy van elrendezve, hogy a mágneses erővonalak fűtéskor előbb legalább túlnyomóan a fűtőáramtól átfolyt részen haladnak keresztül, és a kapcsolókarban levő ferromágneses részt csak akkor befolyásolják és ezáltal a gyujtókapcsolót csak akkor hozzák működésbe, ha a fűtő-