140062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium előállítására vagy finomítására

Megjelent 1950. évi május hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 14U062szÁM 40a 18—51 OSZTÁLY — A-5117. ALAPSZÁM (XII/d) Eljárás aluminium előállítására vagy finomítására International Alloys Limited, Aylesbury (Nagy-Briltania) mint High Duty Alloys Limited sloughi-cép és Philipp Gross sloughi lakos jogutódja A bejelentés napja: 1948. július 19. Nagybritanniai elsőbbsége 1944. április 19. (A 41.700/1948. Ip. M. sz. rendelet alapján.) A találmány desztilláló eljárás aluminium előállítására vagy finomítására. Már korábban javasolták az aluminium le­desztillálását szilárd haloidsóval, mint pl. alumi­nium-fluoriddal, magnéziumüuoriddal vagy kriolittal bensőleg elkeverve, amikor jóval ala­csonyabb hőfokokon lehetett dolgozni, mintha csak magában, tehát haloidso nélkül hevítették volna. Az aluminium maga e hőfokon nem desz­tillált volna át. E javaslatból kiindulva ajánlottak már oly aluminium termelő vagy finomító eljárást is, mely abból állott, hogy aluminium vagy alumí­niumtartalma anyagból készítettek benső szilárd keveréket s e keveréket olyan gázkörben hevítet­ték, mely gyakorlatilag hatástalan a fémalumí­nium és haloidvegyületek gőzeire, majd e gőzö­ket lecsapták és elválasztották az alumíniumot a csapadékból, mely a halogénvegyületeket és az alumíniumot tartalmazta. Azok a halogénvegyü­letek, melyek a dolgozás hőfokán nem' állandók vagy éppen e hőfokon vagy még alacsonyabb hőmérsékleten válnak gőzzé, nem alkalmasak az eljárás kivitelére, mert a reakcióövezet így még a reakció bekövetkezte előtt halogén­vegyületekben elszegényedik. Arra is rájöttek továbbá (lásd W. Klemm és E. Voss cikkét, a Zeitschrift für anorg. und all­gemeine Chemie c. folyóirat 1943. évi 251. kö­tetének 232—240. lapjain), hogyha azt a csapa­dékot, mely alumíniumnak aluminiumfluoriddal alkotott benső keverékének kb. 700 C-on vég­zett desztillációjából származik, ismételt desztil­lációnak vetjük alá, a végső csapadék összetétele olyan, hogy abban 2 Al jut 1 AlF'3-ra. Ebből azt következtették, hogy az aluminiumfluoriddal kevert aluminium illékonysága, az aluminium­monofluorid képződésén alapszik, mely úgy az alumíniumnál, mint az aluminiumfluoridnál illé­konyabb. A felhozottaktól eltérőleg a találmány sze­rint úgy járunk el, hogy az előzőleg gőzfázisba hozott halogénvegyületgőzöket oly hőfokon hoz­zuk reakcióba az aluminiummal, mely jóval alatta van annak a hőfoknak, mely gőznyomásuk­nak megfelelően desztillál, azért, hogy oly illó re­akció terméket alkossanak, melyek enyhe hűtéssel alumíniummá és az eredeti haloidsóvá csepp­folyósodnak. Az alumíniumot vagy olyan gáz­körben hevítjük, mely csak az illető haloidvegyü­let vagy haloidvegyületek gőzét tartalmazza (előnyösen csökkentett nyomáson) vagy e gőzö­ket aluminiummal szemben hatástalan gázzal pl. hidrogénnel keverjük. Hasonló módon az alumí­nium olyan anyagokból is kapható gőz alakban, melyek aluminiumtartalmúak, minit pl A1F vagy az aluminiumkarbidok. Korábbi tanokkal ellentétben, a találmány szerint alacsony hőmérsékleten forró vagy szub­limáló haloidok, mint pl. aluminiumklorid (nor­mális nyomáson 180.2 G°-on szublimál) vagy aluminiumbromid (normális nyomáson 256.4 C-on forr) jól használhatók, bár magasabb bő­fokon forró vagy szublimáló haloidsók, mint pl. aluminiumfluorid (1260 C-on szublimál normális nyomáson) is hatásosnak bizonyultak. Az alkalmazott haloidso szerint a rendszer­ben uralkodó fűtési-, hűtési- és nyomásviszonyok­hoz képest, a haloidsók vagy-együtt csapódnak le az aluminiummal, vagy külön csapódnak le, vagy le sem csapódnak. Ha a rendszerben fenntartott nyomásón az elpárologtatás hőmérséklete nincs, vagy nem sok­kal van az alkalmazott reakció hőmérséklet alatt, az aluminium teljesen vagy részben a ha-

Next

/
Thumbnails
Contents