140035. lajstromszámú szabadalom • Berendezés időben változó erőhatásoknak, illetve elmozdulásoknak villamos áramingadozásokká való átalakításáre

Megjelent 1949. évi szeptember hó^J^én. SZABADALMI LEÍRÁS 240885. SZÁM. 21a* 1—13 OSZTÁLY; _ S-30502. ALAPSZÁM. (VH/j.} Berendezés időtett ^áltoM erftatássknak itletvg eisB©ad«lAso]BaaÍE vülaiaos áramingadcrzástíkká való átalakítására. Dr. Setényi Fái fizífetts, Budapest. A; tejeteatés napja: 1947. évi június hó 13. A találmány berendezés időben változó erőhatásoknak, illetve elmozdulásoknak villamos áramingadozásokká való átalakítására, amelyet az jellemez, hogy az átalákftásjt: 5 végző szerve egyenáram« feszültségre kapcsolt szélén egyenirányító lemez. A találmány bejelentőnek azon az új felismerésén alapszik, hogy egy szélén egyenirányító lemezen (tárcsán) akár az áteresztő, 10 akár a záró irányban átfolyó áram erőssége megnövekszik, ha a lemezt hajjításnak] vetjük alá. A hatás különösen nagy záró- irányban, így például egy, kb. 15 V-nyi zárófeszültségre kapcsolt 55 ram átmérőjű kör-15 alakú tárcsán puszta kézzel való meghajlítással az áramnak 200—300 százalékos pillanatnyi megnövekedését lehet előidézni. Az áteresztő-irányú áramot ugyanilyen mértékű alakváltozás csupán kb. 10,o/o-kal növeli meg. 20 Ezek szerint ezt a hajlítási hatást minden további nélkül felhasználhatjuk arra, hogy általa változó erőhatásokat, illetve elmozdulásokat — például mechanikai vagy hangrezgéseket — villamos áramváltozá-25 sokká alakítsuk át. Az erre a célra használandó berendezés lényeges részié egyetlen szelén egyenirányító lemez, amelyre áteresztő-, avagy célszerűbben záróirányú ' egyenfészültségét kapcsolunk és amellyel az £0 átalakítandó elmozdulásokat olymódon közöljük, hogy azok a lemezen hajlításbeli alakváltozást hozzanak létre. Ez az esejü forog fenm, ha például köralakú egyenirányító tárcsát a kerületén rögzítünk és a szóbanforgó erőhatásokat, illetve elmozcFü- 85 lásokat — például egy működésben lévő gép alkatrészeinek rezgéseit stb. — a tárcsa síkjára merőleges irányban (tengelyirányban) közöljük a tárcsa középpontjával. A lemezen átfolyó áramnak ilymódojn 40 létrehozott ingadózása azonban — például rezgőmozgás esetén az egyenáramra reárakódó váltakozóáram — távolról sem hű képe az őket előidéző elmozdulásoknak, például a tárcsával közölt rezgőmozgásnak. A 45 tapasztalat szerint ugyanis a fentebb ismertetett hajlítási hatásnak a következő sajátságai vannak; a) A hajlítás által előidézett áramnövekedés a hajlítás változatlan fenntartása mel- 50 lett sem marad időben változatlan, hanem a méghajtítás pillanatától, kezdve eleinte gyorsabban, majd lassabban csökken és néhány másodperc elmúltával kezdeti értékének tört részére esik vissza. Ebből követ- 55 kezik, hogy igen lassan változó elmozdulásokat, például rezgő mozgásokat, amelyek szaporasága nem haladja meg a íjnéhány hertz-et, az áramváltozás nem követhet híven. 60 b) A hajlítás hatása — amennyiben a lemez eredeti, meg nem hajlított állapotából indulunk ki — független a hajlítás irányától. Feküdjék bár a szelénréteg a meghajlított lemez hoBJorú avagy domború oldalán, a 65 hajlítás maidig? áraajMövekedóst okoz, vagyi»