140033. lajstromszámú szabadalom • Szenesített fémelem és eljárás előállítására

140033. 5 mikronig terjedt. Ezek a (16) nikkeloxid­szemcsék, ill. részecskék nikkelszivacsokká redukálódtak, melyek rendszerint ugyan­akkorák, mint a nikkeloxid-részceskélk, 5 melyekből képződtek. Ezek a zsugorított szivacsok igen egyenletesen finom szielm­csézetű hordozót adnak . (1. ábra), mely világos szürke színű é,s kb. kétszer olyan durva, mint az egyszeresen honiokfúvoü 10 nikkelfelületek. Nyilvánvaló, hogy dur­vább felszínű hordozót kapunk, ha na­gyobb oxidszemcséket használunk. Ha az alapot merítés útján vonjiuk be a nik­keloxiddal, akkor jó eredményt érünk el 15 a nikkeloxidpor olyan szuszpenziójával, amelynél a szuszpendáló, eltűnő kötő­anyag erősen illékony bulil- vagy amil­acetátból és némi' nitrocellulózából áll. Megfelelő mennyiségek: kb. 1500 g nik-20 keloxidpor, kb. 700 g amilacetát és 35 g 40 másodperces nitrocellulóza. A kötő­anyag kellő viszkozitásának biztosítására ahhoz némi — pl. 250 g — metanolt ad­hatunk. Ez az iszap az alapot egyen-25 letesen vonja be és szárítás után meg­felelő nikkeloxid-bevonalot, ill. rétegiet hagy vissza, mely az alaphoz tapad. Ta­pasztalat szerint jó eredményt érünk el, ha ennek a kötőanyagnak ,a viszkozí-30 tása 23 C°-on kb. 35 centi poise vagy szab­ványos pipettával mérve 23 G°-on 115—170-sec per 100 cm3 kötőanyag. A nikkcloxidot célszerűen úgy redu­káljuk, hogy az oxiddal bevont alapot 35 (5. ábra) redukáló atmoszférában, elő­nyösen hidrogénben, kb. 800—1100 C°-on, kb. 10—0.5 percig hevítjük, mire a (16) nikkeloxid-részccskék rendszerint a (12) nikkelszivacsokká redukálódnak. Kb. 1 40 percig tarló, 900 C°-os hevítés különösen előnyös. A hordozót alkotó, redukált nik­kel előnyös mennyisége kb. 5.5 mg a hordozóval 'borítóit felület négyzetcenli­méterére. Ekkor az alap mindkét oldalán 45 kb.. 0.0254 mm vastag hordozó keletke­zik. Jó fémszivacsokat kapunk . kb. 900 C°-on, mely hőfok a (11) alap lágyacél­anyagának átalakulási hőmérséklete alatt fekszik. Ha az acélallap lágyától szalag, 50 melynek vastagsága pl. kb. 0.127 mm, akkor azt a szokásos fajtájú, kb. 183 cm hosszú redukáló kemencén vezetjük át, kb. 2.44 m/min sebességgel, miközben .a csövet egész hosszában akkora hőmér-55 sékleten tartjuk, amely a csíkot az aján­lott hőfokra hevíti. Ilyen viszonyok kö­zött az alap fémje, különösen ha az lágy­acél, gyakorlatilag teljesen kiizzítódik és csaknem teljesen lággyá válik, vissza­ugrása pedig rendszerint elhanyagolható 60 (kb. 18—20 fok), szemben a gázban »ze­nésített, nikkelbevonatú acélszalagok kb. 50—60 . fok visszaugrásával. A visszaug­rató próba jól ismeretes. Egy ilyen el­fogadott próbát az American Society of 65 Testing Materials egyik, közleménye' is­mertet (B—155. próba). 800 és 1000 C° között a nikkeloxid megolvadás nélkül redukálódik és nikkel­szivacsokat alkot, melyek egymáshoz zsu7 70 gorodnak és az alaphoz molekulárisiatn kapcsolódnak valamilyen nikkel-vais ötvö­zet következtében,, mely a nikkelsziva­csok és az acél alap közötti felületen képződik. A legtöbb lágyacél átalakulási 75 hőfoka 'fölölt, mely kb. 930 C°, az acél­szalag kissé eltorzulhat és tulajdonságai,, így iiyújlbatósága, megváltozhatnak. Eze­ken a magasabb hőfokokon ai nikkel­oxid szemcséi tömör fémrészecskékké re- 80 dukálódhatnak. Az így keletkező hor­dozó, melyei a részecskéi közötti üregek likacsoss-á lesznek, szénbevonatot jól tart ugyan, de nem olyan jól, mint a nikkel­szivacsokból álló hordozó. Tömör részecs- 85 kékből álló hordozói kaphatunk úgy is, hogy a nikkeloxidot alacsonyabb hőmér­sékletien, pl. 750 C°-oin redukáljuk sokkal hosszabb ideig, pl. félóráig, ez a mód­szer azonban költséges volta miatt a; 90 gyakorlatban nem alkailmiais. A redukálás alatt a mikkeloxid-réleg térfoga!» csökken., mert oxigén és kötőanyag távozik, és így a nikkelrészecskék egymáshoz zsu­gorodnak, űgvhogy likacsos, szövetszerű 95 hordozó jön léire, apró pórusokkal és üre­gekkel. A zsugorított porózus részecskékből álló hordozó meglehetősen lágy és kb. 50«/o­nyira összenyomható, és kemény, kaparó 100 részecskéket nem tartalmaz. Ezt a lika­csos íiikkelhordozol deformálhatjuk és vö­rösrézből, nikkelből, sárgarézből, sőt lágy fából való csiszolóval simíthatjuk. A hor­dozót továbbá az anódképző nyomóformák- 105 kai nagy mértékben összenyomhatjuk, úgy­hogy amikor az alapot elektródákká ala­kítjuk, a nyomóformák kopása csak cse­kély. A találmány szerint likacsos hordozóval no borított, bevonat nélküli fémaliaip számos cHra, különösen elektronkisütő készülékek­hez használható. Minthogy ez az anyag1 jól ki van izzíiva és gázoktól jól megszabadult, az kiisűtőkészülékek huzalaihoz és egyéb 115 elemeihez alkalmas,. Minthogy az továbbá bevonatot igen erősen rögzít,, ez az anyag bevont elemek, pl. szénnel bevont rácsok

Next

/
Thumbnails
Contents