139967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok szétválasztására
Megjelent 1949. évi szeptember Iiö MAGYAR SZABADALEI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 13996T. SZÁM. 17 g OSZTÁLY. — F-I 1389. ALAPSZÁM. (IV/'i.) Eljárás gázok szétválasztására. Dr. Fonó Albert tanácsadó mérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1947. évi július hó 18. Jelen találmány tárgya eljárás különböző forráspontú gázok szétválasztására, jellemezve azáltal, hogy a nyomás alatt álló gázkeverék hűtése folyamán lecsapódó fo-i 5 lyékony fázisát a magasabb forráspontú gáznak a kondenzátorból azonnal eltávolítjuk, mielőtt az tovább lehűlhetne. Ez az eljárás azt eredményezi, azonos hőelvonás mellett, hogy a magasabb forráspontú gáz-egy része 10 folyadék alakban marad vissza. . ' . Az eljárást egy példa kapcsán ismertetem, hivatkozással a csatolt 1, ábrára: Nagy nyomás alatt rendelkezésre áll CHU és COa keverék. A gázból a CO nagyrésze eltávo-15 íítandó. A forrásnyomáson a CO» parciális nyomása elég nagy ahhoz, hogy a CO kondenzáció elkezdése után annak parciális, nyo: mása a megmaradt gáz-fázis mennyisége arányában csökken. A kondenzáció folytató tásához már ennek a nyomásnak megfelelő alacsonyabb hőfokra van szükség. Kisebb nyomáson a folyadékfázis egy része elpárolog és ismételt kondenzálásához újabb hőelvonásra van szükség. Ha a CO2 folyadékot 25 kondenzálódás'után mindenkoj azonnal kivonjuk, úgy, Ihogy fölötte csak CO gáz lehessen, akkor a kondenzáció előrehaladása folyamán összegyűlő COa a különböző hőfokú 'részletmennyiségnek megfelelő átlagos 30 hőfokon fog rendelkezésre állni. A nagyobb parciális nyomáson kondenzálódott részletek kevesebb rejtetthőelvonást kívántak, mint a kisebb parciális'nyomáson lecsapottak. A levonandó hőmennyiség tehát ebben az esetben kisebb, mintha a kon- 35 denzáturnot nem távolítottuk volna el részleteiben, mert ha ezt nem tettük, akkor az elvonandó hőmennyiség ugyanakkora volna, minha az egész kondenzált CO2 .mennyiséget a legkisebb parciális nyomásnak meg- 40 felelő legalacsonyabb hőfokon vontuk volna el, legnagyobb rejtetthő elvonással. A hűtés a kondenzáció folyamán történhetik a lekondenzálódott COä egy részének az elpárologtatása révén is. A kondenzátum 45 elpárologtatva a választott és állandóan -fennmaradó nyomásnak megfelelő rejtetthő mennyiséget von el. Ha a választott nyomás pl. egyenlő a kondenzáció végén uralkodó parciális nyomással, akkor — iha a konden- 50 zátumot nem vontuk ki részletekben a kondenzátorból a lecsapódás folyamán, — a teljes CO2 mennyiséget el kell párologtatni, ahhoz, hogy a kondenzációhoz a hőelvonást biztostísuk. Ha a kondenzátumot lecsapódás 55 után azonnal kivontuk, akkor a kondenzáláshoz kevesebb rejtetthő elvonásra volt •szükség és ennek megfelelően kevesebb rejtetthő elvonásra volt szükség és ennek megfelelően kevesebb COa-t kellett elpáro- 60 logtatni hűtés céljára, tehát marad folyékony CO2 felesleg, Á csatolt 1. ábrán, a szabadalom tárgyát kéoező eljárásnál használt kondenzátor van feltüntetve. A-nál belép a szétválasztandó 65 gázkeverék és B-nél kilép annak le nem kondenzálódott maradéka, miután a hűtőcsőrendszer mentén keresztirányban i^e-oda áramolva lehűlt és részben kondenzálódott. *
