139956. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egymáskörül elrendezett elemekből álló rendszer szerelésére és ezzel az eljárással előállított rendszer

139956. 3 (.3) és (1) idomszerek magassága előnyö­sén szintén kisebb, mint az .elektródák hosszúsága. Az (1) ós (2) idomszerekben kialakított (16) kivágások^ valamint ;a 5 (3) és (4) idomszerekben kialakított (17) kivágások, végül az (5) és (6) idomszerekben kialakított (18). kivágá­sok a'fentismertelett módon akkor is hasz­nosak, ha olyan rácsokat alkalmazunk, me­to lyék egyik végükön hűtőszárnyakkal van­nak ellátva. Ha kizárólag végig egyforma' keresztmetszetű elektródákat, tehát pl. lűílőszervek nélküli rácsokat alkalmazunk,, úgy ál tálában két idomszercsoport ele-15 gendő. Az idomszerek — célszerűen lökéssze­rűen történő — mozgatását nem ábrázolt rudak és húzórúgók .útján idézzük elő, ', mimellett a rudakat fogazott kerületű hen-20 gerekkel működtetjük.' A fogak elállít­hatóan vannak elrendezve^ úgyhogy raiz idomszerek mozgásainak kilengései az elektródaméretekkel összefüggésben ponto­san beállíthatók. Az egymáskörül elren-25 dezett elektródákat a szerelőlap (7) .és (8) pofái megfogják és azokat a (9) pecek visszahúzása után az idomszerek közül el lehet távolítani. Emellett lehetséges, az is,, hogy az elektródákat felső végeiken a (19) 30 és (20) fésűszerű szervekkel központosítva megrögzítsük és pl. csillámból készült (21) központosítószervet vigyünk fel az elek­tródák vagy tartóhuzalaik végeire (2. ábra). Előnyösen két egymással csuklósan ösz-35 szekötőtt részből álló olyan csililámszerve­ket alkalmazunk, mint amilyeneket la 1. ábra szemléltet. Az 1. és 2. ábrákon szemléltetett kivi­teli alaknál ia (26) szerelőlap a nyílások 40 mentéin kettéosztott, úgyhogy (7) és (8) pofák keletkeznek,, melyek az elektródáik lehullásakor kissé szétállmak. Minthogy a pofák egymástól kissé el vannak távo­lítva, ugyanazt a hiatást érjük el, mintha; 45 nyílások nagyobbak volnának, ami nagyobb biztonságot nyújt az iránt, hogy a tartó­huzalok végei ezekbe a nyílásokba jussa­nak. A pofák összeszorításakor a tartó­huzal, illetőleg elektródavégek a pontosan 50 illeszkedő nyílásokban megszorulnak, ami után egy szigetélő (22) központosítószervet lehet hozzájuk vezetni és e végieikrie! fel­tolni. Itt is alkalmazható iazonbain. egy a 4. ábra szerinti szerv. 55. Egy módosított kiviteli alaknál a (23) szerelőlap (3. ábra) több (24) nyílással vau ellátva, melyekbe az elektródák illetőleg a (25) támasztóhuzalok végei jutnak, ami­kor az elektródák az (5).és (6) idomsze­rek között 'lehullanak. Hogy nagyobb, biz- 60 tonságot érjünk el abban a .tekintetben,, hogy a tartóhuzalvégek a (24) nyílásokba jussanak, ezeket fent kissé kibővíthetjük és a tartóhuzalokat lat (25) helyen ferdén levághatjuk. - 65 Egy további módosított kivi'eli alak sze­rint az egymás körül elrendezett elektró­dákat a (7) és (8) pofák (26) tartószervé­nek elbillenlése útján, vízszintes helyzetbe nozzuk, mimellett azokat valamilyen mő- 70 don központosítjuk és központosító szer­vekkel látjuk el. Evégett egy kart rendez­hetünk el, mely az elektródákat a (7) és (8) pofák közé való befogás után felső végükön megtámasztja, míg az elbUlenés- 75 kor a (7) pofa végül visszamanaid, ügy, hogy az elektródák végül vízszintes hely­zetben szabadon feküsznek az említett kar és a (8) pofa szélén egymás körül. Az elektródákat ezután tamaszloperemes ka-. 80 rok segélyével tovább szállíthatjuk és központosító szervek útján elektródacso­maggá egyesíthetjük. Nyilvánvaló, hogy háromnál több idoim­szercsoport is, alkalmazható, de iajmint már 85 említettük, általában két ilyen csoport ele­gendő. Ilymódon egyébként tetszésszerinti számú elektródát lehet egymás körül el­rendezni. xAz is lehetséges, hogy ilymódon vályualakú vagy félhengeres elektródákat 90 is elrendezzünk részletenkint egymás kö­rül, bár ezek gyakran egyszerűbb módon rendezhetők el, oldalról bevezetve. Emel­lett közvetlenül fűtött katóda is alkalmaz­ható, melyet adott esetben utólag rendez- 95 hetünk el az elektróda-rendszerben. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egymás körül elrendezett, pl. hengeres elemekből álló rendszer szere­lésére, melyre jellemző, hogy az ele- 100 meket a szerelőkészülékekhiez hozzáve­zetjük és vezetőid'omszerek között, füg­gőleges helyzetben,, sorban leejtjük, úgyhogy az, elemek a vezető idomszerek viszonylagos mozgása folytán» végül egy 105 szerelőlapön egymás körül nyugvó hely­zetbe jutnak. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga­natoísitási módja, melyre jellemző,hogy az elemeket a legbelső elemen kezdve 110 egymás után ejtjük át a vezetőidom­szerek között és visszük a szerelőlapon 'egymás körül nyugvó helyzetbe. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljá­rás foganatosítási módja, melyre jel- 115 lemző, hogy miután a legbelső elem a szerelőlapon nyugszik, a rendszer többi

Next

/
Thumbnails
Contents