139933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melamin előállítására

Megjelent 1949. évi szeptember hó 2&n. MAGTAB SZABADAIMI BIBÓSAG SZABADALMI LEÍRÁS 139933. SZÁM. 12 p 6—10 OSZTÁLY, —r C-6194. ALAPSZÁM. (IV/h/1.) Eljárás melamin előállítására. American Cyan amid Company cég, New-York, mint Faden Joseph. Hayes vegyész és Mackay Johnstone Sinnott vegyész jogutódja. A bejelentés napja: 1947. évi december hó 31. A. E. Á.-beli elsőbbsége: 1943. évi július hó 17. (A 8.780/1948. Korm. sz. rendelet alapján.) A melamin elnevezés alatt ismeretes anyag fehér, kristályos szilárd test, amelynek olvadási pontja 354° körül van, empirikus képlete CsNeHe, szerkezeti képlete pedig valószínűleg H,N —C /Nv C-NEL • N ' N ' • I . NHS Ezért gyakran 2, 4, 6-triamino-l, 3, 5-triazinnak is nevezik. Néhány reakciója arra enged következtetni, hogy részben, 10 vagy egészben izomérjei is vannak pl. H H / i\\ / NH = C t C = = NH és HNC C=NH HN N-H N NH \ c-/' c/ • NH NHa A melamin szerkezetére nézve teljesen biztos adataink nincsenek, de a melamin elnevezés általánosan használatos és az alantiakban is a 2, 4, 6-triamino-l, 3, 5- tri- 15 azint és izomérjeit értjük alatta. Habár a melamint évek óta ismerik, az egyedüli gyakorlati eljárások annak előállítására cianamidból vagy dicianamidból indultak ki. Ezeket a vegyületeket melegí- 20 téssel polimerizáljuk és a polimerizáeiót egyedül, akár oldószerek, vagy hígítószerek, akár pedig katalizátorok jelenlétében jó hozadékkal hajtottuk végre. Néhány más szerves vegyületről, pl. guani- 25 dinsókról szintén állították, hogy egyéb vegyületek mellett csekély mennyiségű guanidint is adnak, ha azokat mintegy 200°-ra hevítik. A találmány szerint azonban a méla- 30 mint úgy állítjuk elő, hogy karbamidot és/vagy ammoniumcianátot, és/vagy guanilkarbamidot és/vagy ezen anyagok hőbomlási termékeit ammóniák jelenlétében legalább 270°-ra, de előnyösen legalább 35 300°-ra hevítjük. A CON2H4 empirikus képletű karbamid szerkezeti képlete 0 II HiN — C —NH, 132°-on megömlik és 100°-nál magasabb 40 hőmérsékleten, víz jelenlétében gyoysan bomlik széndioxidra és ammóniákra. Ha lassan melegítjük 150—-160°-ra, úgy két