139932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott nedves-szilárdságú cellulozatermékek előállítására
13993Ő. szítettükj hogy a 3. példában leírt módon előállított melamin-aldehid gyantából vett mintákat forró vízben oldottuk, az o'dalot lehűtöttük és a pontos sósavmennyiséget adtuk hozzá. Az utolsó két minta úgy ké- 5 szült, hogy ugyanolyan gyantát annyi híg sósavban oldottuk fel, hogy az oldat kellő savanyúsága és töménysége álljon elő. 10 15 • gyanta sósav K e z e 1 v e Brie Ive yäntä T arány 25 C°-on 29 C° -on enyséj ' mólokban 24 óráig 48 óráig 72 óráig 24 óráig 48 óráig 20 1:1 gy. köd kék köd gel kék köd gel 10 1 '•: 1 derült gy. köd kék köd gy. köd kék köd 20 1:2 derült gy. köd fehér cs. fehér cs. — 10 1:2 derült derült kék köd derült gy. köd 20 1:3 kis cs. erős cs. — erős cs. — 10 1:3 derült derült fehér cs. derült fehér es. 20 1:1 gy. köd kék köd gel gel — 10 1:1 derült gy. köd kék köd gy. köd kék köd A fentiekben gy = gyenge , cs = csapadék. A gyantaoldat kellő érése után kékes 20 köd fejlődák. Az ekkori kolloidális anyag végtelenül hígítható vízzel, de timsó, náttriumaluminát, ammonuimhidroxid vagy más sók és alkáliák hozzáadására koagulál. Az amúgy is erősen savanyú oldatban to-25 vábbi savak sajátos hatást váltainak ki. így pl. 6 N sósav a kolloidális oldatban sűrű csapadékot hoz létre, amely rendesen víz hozzáadásával ismét oldatba vagy diszperzióba vihető. Ez a viselkedés a gyantai-30 oldat polimerizációfokának megállapítására használható, mert a savanyú melamim-aldehid gyanta friss oldata sósavval nem ad csapadékot. Néha ez a próba oly érzékeny, hogy még a kolloidális állapotra jellemző 35 kék köd megjelenése előtt és még mielőtt a rost képes volna a gyanta túlnyomó részét felvenni, is ad már csapadékot. Ezzel a reakcióval, a lecsapó sa:v töménységének kellő megválasztásával, a polimerizáló ció különféle fokozatai mutathatók ki. 2. példa, A savanyú melamin-aldehid gyanták aldehid, pl. formaldehid és melaminsó re. akciója vagy pedig äz aldehidnek és me-45 laminnak szabad sav jelenlétében előidézett kondenzálása útján állíthatók elő. így pl. 21 s. r. melamint [>/6 mol] 42 s. r. 370/o-os vizes formaldehidoldaltal \}/2 mol] keverünk és 160 s. r. vízzel .hígítunk fel. 50 Ezután Ve mol sósavat adunk hozzá annyi vízzel, hogy a keverék 420 s. r. legyen. iA keveréket l1 /..— 2V2 órán át, ill. derült oldat képződéséig, 40—50 G°-ra melegítjük. A savanyú melamin-aldehid gyanta 55 keletkező oldatának pH-ja mintegy 1.8— 2.8 lesz. Szobahőmérsékleten 24—48 órai érés után, vagy magasabb hőmérsékleten rövidebb idő múlva, kationos természetű kolloidális gyantaoldattá alakul át. IO0/0 szilárd gyantaanyagfcartalma mellett az ol- 60 dat szobahőmérsékleten hetekig stabilis. Ugyanoly tulajdonságú gyantaoldatot kapunk, ha a melaminból savra! előbb sót állítunk elő és ezt kondenzáljuk aldehiddel. Más reaktív aldehideket pl. pára- 65 form-aldehidet, vagy acetaldehidet is használhatunk. Fehérített szulfát-rostpépet állítunk elő M hollandiban 30 percnyi keringetéssel és 15 percnyi foszlatással. A pépet 2 percig 70 kezeljük Mordan finomítóban. A kolloidális savanyú gyantát a pépnek vízzel annyira hígított mintájához adjiuk, hogy 100 s. r. minta 0.6 s. r. rostot tartalmazzon és annyi gyantaoldatot aidunk hoz- r <5 zá, hogy a rost súlyára 8.60/0, vagyis 0.0516 s. r. gyanta essen. A pépet 5 percig kavarjuk, 15 percig pihentetjük és íveket merítünk belőle. A papír nitrogéntartalmának meghalta- 80 rozásával megállapíthatjuk^ hogy a rost a kis gyantatöménység dacára ia péphez adott gyantának több, mint 30<yo-át vette fel. A papír fizikai vizsgálata ;a nedves szilárdság lényeges fokozódásiát mutatta. 85 Az adatokat az alanti táblázást tartalmazza. . kolloidális Tisztán melamin gyantával pH 6.6 3.4 gyanta °/o az ívekben — 3.0 a gyanta felvett °/o-a — 38 90 Húzó szilárdság (kg): szárazon 5.85 6,35 nedvesen 0.135 1.62 Nedves dörzsölési ellenállás 4 1555 95 Hajtogatási ellenállás 441 770
