139866. lajstromszámú szabadalom • Növényi szárakból készített épület- vagy bútorlemez és eljárás annak előállítására
Megjelent 1949. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139860. SZÁM. 34 i 28—29 OSZTÁLY. R-9089. ALAPSZÁM. (VIII/a., VIII/C.) Növényi szárakból készített épület- vagy bútorlemez és eljárás annak eló'állítására. Röliringer Károly építész és Scliütz Mihály vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1947. évi október hó 16. A találmány olyan lemezre irányul, amelynél a növényi szárak hossztengelyükkel a lemez síkjára merőlegesen helyezkednek el. •) A növényi rostokból vagy szárakból készített és eddig ismert lemezeket az jellemzi, hogy a szárak hossztengelye a lemez síkjával párhuzamos és a szárak többnyire mechanikai úton fémhuzallal vannak' 10 egymáshoz rögzítve vagy pedig a lemezek többé-kevésbbé felbontott rostokból, esetleg ragasztóanyag hozzáadásával, sajtolással készülnek. A találmány szerinti lemez úgy készül, I- hogy a növényi szárakat (nád, kukorica, cirok, napraforgó-szár, szalma, faág, hulladék fa, bambusz) — esetleg ragasztó anyaggal kezelve — egymással lényegileg — párhuzamosan rendezzük el és jii a szárak irányára merőleges síkú, oly kere(ékből álló, préselő szerkezetbe helyezzük, mely kereteknek egyik oldala vezetékbon csúsztatható és ki is vehető. Az egymáshoz kapcsolt és szárakkal megtöltött keretek 25 csúszó oldalait ezután közös nyomtató lappal nyomás alá helyezzük és a kívánt öszszenyomosódás elérése után a csúszó oldalakat rögzítjük. Az ilymódon készített szárakból álló tömböt, a keretek közötti héza:!0 gok mentén, szalagfűrésszel, lemezekké fűrészeljük fel. Az így nyert lemezeket melyeknek vastagsága az alkalmazott keretek vastagságától függ — ragasztásit i sál vagy más alkalmas rögzítési eljárássál, mindkét oldalon -farétegelt fa-, papír-, 35 műanyag- vagy fém-réteggel vonjuk be. A talalmány szerint, így készült lemezek hajlító szilárdsága, az eddigiekhez képest, igen nagy, mivel a szárakat természetes alakjukban, azaz eredeti szilárdságukban használjuk fel, mivel továbbá a szárak a lemez síkjára merőlegesen helyezkednek el és a ráragasztott, nagyobb szilárdságú, borító rétegekkel szerkezetileg együttműködnek. Ha szivacsos belü szárakat (pl. kukorica vagy cirok szárai) használunk, akkor a lemez igen jó hő- és hangszigetelő. A találmány szerinti szerkezetű lemezek közös tulajdonsága, a nagy hajlító szilárdság mellett, a viszonylag kis fajsúly. Az alábbiakban a talalmány szerinti lemezek előállításának három példáját ismertetjük. I. Példa. Éreti, száraz kukoricaszárakat, leveleiktől és vékony csúcsrészüktől megfosztunk, majd zárt térben, nyomás alatt, rothadás ellen, nitrophenol gőzével impregnálunk. Az így előkészített szárak sajtolására olyan présformákat használunk, melyek a szárak irányára merőleges síkú, derékszögű négyszög alakú idomvas (pl. U szelvényű) keretekből állnak olymódon, hogy a keretek felső oldala a keret síkjában fel-le csúsztatható és kivehető. A keretek szélesön (>0
