139862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózának növényi nyersanyagokból való feltárásakor a pentozán és a lignin kinyerésére
Megjelent 1949. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 189862. SZÁM. a arv-55 b OSZTÁLY. — B-16719. ALAPSZAM. (IV/h/1.) Eljárás cellulózának növényi nyersanyagokból való feltárásakor a pentozán és a lignin kinyerésére. Dl*, Bölcs Gyula oki. vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1947. évi szeptember hó 22. A találmány eljárás1 cellulózának növényi nyersanyagokból való feltárásakor a pentozán és a lignin kinyerésére. Ismeretes, hogy a cellulózát növényi 5 származású nyersanyagokból,, például fából, nádból, kukoricaszárból vagy mezőgazdasági hulladékanyagokból nátron lúgos, biszulfitos vagy salétromsavas kezeléssel közvetlenül ki tudják nyerni. Az ismert 10 eljárások hátránya azonban, hogy a növényi eredetű nyersanyagok másik két nagy értékű összetevője az eljárás során roncsolódik. Ha ugyanis meggondoljuk, hogy a fa általában 40—15o/0 cellulózát, 15 20—250/'o pentozánt és« ugyanennyi lignint tartalmaz,, nyilvánvalóvá válik, hogy a kizárólag cellulóza kinyerésére irányuló eljárás; során a fa átlagának mindössze 50o/o-a alakul át hasznos termékké. El■20 tekintve a hasznosítás százalékos arányának csekély voltától, az ismert eljárásoknál oly nagy értékű anyagok mennek veszendőbe, mint a pentozánból származtatható furfurol és a ligninből származtat- 25 ható vanilin vagy egyéb szerves vegyilletek. Ezeknek az anyagoknak kinyerése azonban mindezideig nem volt lehetséges, mert az isimert eljárások azonos töménységű anyaoldallal egyetlen munkamenetben 30 dolgozlak és így az érzékenyebb összelövök vegyi összetétele az eljárás során annyira megváltozott, hogy feldolgozásra alkalmatlanná váltak. Ehhez járult még, hogy az anyaoldat bizonyos esetekben nem volt regenerálható. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböltük és oly eljárást dolgoztunk ki, amely- Ível cellulózának növényi nyersanyagokból való feltárásakor a pentozánt és a lignint kinyerhetjük. A találmány abban van, hogy az eljárást fokozatokban foganatosítjuk és ennek során előbb a pentozánt, majd a lignint vonjuk ki. A fokozatokban való foganatosítás lehetővé teszi, hogy az eljárás során az anyaoldalt töménységével és hőfokával igazodjunk az oldatból kiválasztandó alkotórészek Jermész étéhez. A találmány értelmében célszerű, ha a pentozánt gyengébb lúgos oldattal, a lignint viszont erősebb lúgos oldattal vonjuk ki. Lúgos: oldat helyett dolgozhatunk azonban vízzel is. Lúgos oldat alkalmazása esetén célszerű továbbá, ha a gyengébb lúgos; oldat töménysége legfeljebb 7,0/0 és hőfoka legfeljebb 170° C. az erősebb lúgos oldat töménysége viszont 1—20/0 és hőfoka legfeljebb 140° C. Az eljárási gyakorlati foganatosítása szempontjából különösen célszerű, ha az eljárást diffúziós rendszerben foganatosítjuk. A gyakorlatban általában úgy járunk el, hogy a növényi anyagok pentozán tartalmát a megadott hőfok határok között kilúgozzuk, a kilúgozással nyert pentozánoldatot besűrítjük, a furfuról kinye-
