139860. lajstromszámú szabadalom • Lökéscsillapító
139860. és szabályozására használnak, olyan képlékeny. szilárd anyagot használunk, amely nyomás alatt deformálódik és amelynek íolyóssága többezerszerte kisebb, mint a folyadékoké. A találmány kiterjed az említett anyaggal dolgozó lökéscsillapítók alkatrészeinek alább ismertetett kialakítására és elrendezésére is. A találmány szerinti lökéscsillapítókban előnyösen használható egyik képlékeny, szilárd anyag az a műanyag, amely Nagybiitanniában „Government Rubber Styrene” néven (állami gumistirol) ismeretes, aminek rövidítése „G. R. S.”. Ez az anyag a képlékenységét jóval a fagypont alatt is megtartja és nem lágyul meg észrevehetően a nyári melegben, sőt 93 C°-ot megközelítő hőfokokon sem. Használhatunk azonban hasonló fizikai tulajdonságú egyéb képlékeny, szilárd anyagokat is, így pl. kezeletlen, ill. vulkanizálatlan természetes gumit vagy devulkanizált gumit vagy olyan műgumit, amely az ú. n. „elasztomerek" csoportjába tartozik, amilyenek pl. a kloroprének, bu t ad ién-akri lőni tril-kopol ¡merek, i/.obutil-diolefin-kopol¡merek, szilikongumik és szerves poliszulfidok vagy tioplasztok. Amennyiben kezeletlen vagy devulkanizált gumit alkalmazunk, ezt képlékenyíteni kell, ha a lökéscsillapítót olyan éghajlat alatt akarjuk használni, ahol a hőmérsékletközei fagypontig süllyedhet. A plasztikus, szilárd anyagot előnyösen nyomás alatt visszük be a lökéscsillapító főrészét alkotó üres hengerbe vagy kamrába, még pedig úgy, hogy ennek mindenolyan terét, hézagát, ¡11. üregét kitöltse, amelyet nem foglal el a hengerben, ill. kamrában elhelyezett egy vagy több forgó, lengő vagy ide-odajáró szerv. Amikor a csillapítóhoz tartozó gép vagy mechanizmus lökést kap, az említett részek egymáshoz képest elmozdulnak és a képlékeny szilárd anyag az egymáshoz képest elmozduló részek közötti hézagokon és a forgó vagy ide-odajáró egy vagy több szervben létesített egy vagy több furaton vagy egyéb csatornán át a henger,.ill. kamra belsejének egyik részéből a másik részébe folyik át. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerint alkalmazott képlékeny, szilárd anyagnak folyás és deformáció ellen tanúsított igen nagy ellenállása következtében az egymáshoz képest elmozduló részek közötti hézagoknak (a csapágyak nem számítanak ide), valamint annak az egy vagy több lyuknak vagy furatnak a nagysága, amelyet a henger vagy kamra belsejében elhelyezett egy vagy több szervben az anyag t;n átfolyatására alkalmazunk, sokezerszerte nagyobb lehet, mint a hidraulikus lökéscsillapítókban, melyekben olajat v agyegyéb szabadon folyó és könnyen deformálható folyadékot használnak. Ennek követ- <:> keztében elkerüljük a közönséges hidraulikus lökéscsillapítók gyártásában szükséges rendkívüli gondosságot, pontosságot és szakmunkások alkalmazását, ami a szerkezetek gyártását nagymértékben meggyor- 7o sítja és gazdaságosabbá teszi. A találmány szerinti lökéscsillapítók eredményes működését továbbá nem befolyásolják a szerkezet kamrájába vagy hengerébe jutó finom porszemek. 7;, A találmány szerinti lökéscsillapítókat gépjárművek kerekeihez, motorkerékpárok elülső villájához, repülőgépek járószerkezetéhez és számos egyéb géphez, ill. mechanizmushoz használhatjuk', melyekhez sn lökéscsillapítókat szokiak vagy lehet alkalmazni. A lökéscsillapító mechanikai, ill. működő részének kialakítása igen változatos lehet. A mellékelt rajz a találmány szerinti lökéscsillapító néhány kiviteli alakját példaképen tünteti fel. Az 1. ábra a lökéscsillapító egyik előnyös kiviteli alakjának oldalnézete, a szerkezet íőtestéhez képest elforduló, ill. lengő szerv- .Mi vei, közúti járművek kerekeinek rugós felfüggesztéséhez. A jármű keretének, ill. alvázának csak azt a darabját ábrázoltuk, amelyre a lökéscsillapítót szereljük. Ezen az ábrán látható még a csatlakozó lemezrúgóköleg, mely a metszetben ábrázolt keréktengelyt hordja. A csillapítót ehhez a tengelyhez csatlórudakkal kötjük. A 2. ábra a csillapítót a vázról leszerelve, félig nézetben, félig metszetben 11111- t<:tja. az 1. ábrán látható nyíl irányában rézve. A csillapítót a keréktengellyel összekötő csatlórudak egyes részei is láthatók. A 3. ábra metszet a 2. ábra 3—3 vonalán. A 4. ábra a kiszerelt forgó szerv nézete. Az 5. ábra a szerkezet főiestének alább ■' részletesebben ismertetett, levehető részét belülről nézve mutatja. Ennek az ábranak léptéke ugyanaz, mint az 1. ábráé, a 2 4. ábrák azonban nagyobb léptékűek. A 6. ábra az I -5. ábrákon feltüntetett- m> hez hasonló 1 ajtájú lökéscsillapító függélyes metszete, módosított alkatrészekkel. ' A 7. ábra metszet a 6. ábra 7—7 vonalán.
