139811. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés periódikus impulzusok keltésére vagy felerősítésére
139811. „Késleltető kapcsolási elrendezésben oly kapcsolási elrendelés értendő, melyben az általa átvitt rövid, éles impulzus késleltetése legalább kétszer akkora, mint az impulzusai nak a kapcsolási elrendezéssel létesített kiszélesedése. A késlekedést azzal az időközzel mérik, mely az impulzusnak a kapcsolás bemenő körében és az impulzus csúcsamplitudójának a kimenőkörben való fellépése között lefolyik. A kiszélesedés megállapítására a kimenő impulzus időtartama szol gál alapul fél-csúcsamplitudónál. A késlel tetés, illetve kiszélesedés tekintetében támasztott, említett követelmény huilámszű- 15 rőnek késleltető kapcsolási elrendezésként! alkalmazása esetén több szűrőfokozat alkalmazását igényli. Az 1—6. ábrák a találmány példaképpeui kiviteli alakjait szemléltetik. 20 Az 1. ábra billenőrezgéseket keltő generátort szemléltet, melyet késleltetett impulzus vezérel. A (24) késleltetőkapcsolás a kimenőkörben fekszik és átvivő vezetékként van szemléltetve, (19) a vezeték bemeneti -■> kapcsai és (20) a rövidrezáró vezetéke. Az átvivővezetéket és hullámellenállását a (19) bemenőkapcsok közötti (21) ellenállás zárja le. A (20) vezeték oly impedancia, mely sokkal kisebb, mint a hullámellenállás. Ez- 30 által a feszültséget megfordító és visszaverő szűrő képződik. A (19) kapcsok sorba vannak kapcsolva a (10) cső kimenőkörében fekvő (11) kondenzátorral. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés 35 működési módját a 2a—2d. ábrák nyomán ismertetjük. A 2a. ábra szinkronizáló impulzusok sorozatát mutatja a kiindu ásí hullám periodusonkénti három impulzusával. A 2b. ábra a (10) cső kimenetkörében fellépő áram 40 kezdeti impulzusát szemlélteti, mely a negatív rácselőfeszültség pillanatnyi csökkenése folytán a szinkronizáló impulzus fellépése alatt szétreteszelődík. Ez az impulzus az oszcillátor (16, 17) tekercsein át történő +r> visszacsatolás folytán keletkezik, majd a (11) kondenzátor kisülése folytán hirtelen összeroskad. A (11) kondenzátoron és a (21) ellenálláson átfolyó, 2b. ábra szerinti ¡áramSmpulzus negatív polaritású reszült- 50 ségimpulzust létesít, mely a (24) átvivő vezetékben a (20) rövidrezáró vezeték felé vándorol és — előre meghatározott idő eltelte után — ellentétes polaritással viszszakerüi. A 2c. ábra a 2b. ábra szerinti 55 visszavert impulzusnak a (24) kapcsolás (19) kapcsaihoz való későbbi érkezését szemlélteti. Közvetlenül a 2b. ábra szerinti impulzus után, azaz a (ti) időpontban, a (11) kondenzátor a 2d. ábra szerinti feszültségkarakterisztikának megfelelően kezd fel. t;<i töltődni. A 2d. ábra szerinti szaggatott vonal a kritikus anódpotenciált jelzi, melynél a szinkronizáló impulzus a (10) csövet szétreteszeli. A 2d. ábra szerinti görbének a # (ti—ts) (¡5 időközben, tehát a visszavert, pozitív impulzusnak a kimenőkörbe érkezése alatti lefolyásából kitűnik, hogy a cső ezen időköz alatt .szétreteszelődík, feltéve, hogy szinkronizáló impulzus egyidejűleg lép fel ebben 7n az időközben. A (24) kapcsolás késleltetését úgy választjuk meg, hogy csak valamivel kisebb, mint a rezgéseket vezérlő szinkronizáló impulzusok periódusa. A (10) cső működését tehát pontosan az az időpont határozza meg, amelyben a 2a. ábra szerinti impulzus a bemenőkörre ráadódik és a 2c. ábra szerinti pozitív impulzus lép fel a kimenőkörben. Közvetlenül a szétreteszelés után negatív impulzus lép fel a (19) kap- •s" csökön; ez a negatív impulzus a (24) késleltető kapcsoláson át előre és hátra vándorol, majd pozitív impulzusként jelenik meg a (19) kapcsokon a végből, hogy a (10) csőnek következő szétreteszelését heve- sr> zesse. Mivel a (24) vezeték okozta késleltetés alig kisebb a szinkronizáló impulzusok periódusánál, a (10) cső a munkaperiódus legnagyobb része alatt elreteszelve marad. A csövet azonban a (24) késleltető kapcsolástól jövő impulzus éppen idejében kapcsolja be, ha kívánt szinkronizáló impulzus k p föl a (10) cső bemenőkörében. Ily módon a generátor nemkívánatos vezérlőbefolyásokkal szemben érzéketlen marad. !'r> A 3. ábra szerinti generátor lényegében hasonló az 1. ábra szerintihez. A 3. ábra ^zerini kapcsolás az 1. ábra szerintitől főleg abban különbözik, hogy a (11) kondenzátor, amely az 1. ábra szerinti kapcsolási elren- KO dezésnél főleg az anódfeszültséget határozza meg, a 3. ábrában hiányzik. Ezért a potenciál a (24) késleltető kapcsolás (19) kapcsain, a 3. ábra szerinti kapcsolásnál, a (10) cső anódfeszültsége változtatásának ior> egyetlen tényezője. A 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezés működési módját a 4a—4d. ábrák nyomán ismertetjük. A 4a. ábra szinkronizálójelet szemléltet. A (10) cső révén szinkronizáló no impulzus folytán létesült, a (19) bemeneti kapcsokon fellépő negatív impulzust a 4b. ábra szemlélteti. Az ellentétes polaritású, késleltetett, visszavert impulzus a 4c. ábrán látható. A 3. ábra szerinti kör anód- 115 feszültségének változását a 4d. ábra mu-NYom,
