139801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vékony fémszalagok készlettekercsről való egyenesvonalú lefutásának biztosítására, különösen elektrolitos kondenzátorok előállításánál
Megjelent 1949. évi augusztus hú 1 (i-an. M A fi Y A R S Z A R A l> A L M I I! I lí () S Á fi 13ÍKS01. SZÁM. 7h i /:; OSZTÁLY. _ S- 191)1 7. ALAPSZAM. (X VI <1.) Eljárás vékony fémszalagok készlettekercsró'l való egyenesvonalú lefutásának biztosítására, különösen elektrolites kondenzátorok előállításánál. Scibolcl Liulxvig- ¿».város, Wien. A bejelentés napja: 1944. évi április hó 24. Németországi elsőbbsége: 1943. évi április hó 24. Elektrolites kondenzátorok előállításánál, amelyeket tudvalevőleg alumíniumfoliáknak elektróda anyagként való felhasználásával kapnak, újabban ismeretessé vált az, hogy f> az elektródák maratását és alakítását folytonosan működő készülékekben foganatosítják, mi mellett a fóliát készlettekercsröl csévélik le és meghatározott «.sebességgel húzzák ár a sziiKséges kezelőfürdőkön. 1° Fémszalagfóliákat, különösen aluminiumfóliákat a finonihengerlőmüvek azonban csak bizonyos hengerlési és vágási tűrésekkel tudnak szállítani, amihez még azok a pontatlanságok is járulhatnak, amelyek a '•’> tekercsre való felcsévélésnél fellépő egyoldalú húzás következtében állanak elő. Ez arra vezethet, hogy a szalag a marató és alakító berendezésen való áthaladásnál „félrefut“, minekfolytán a folytoncs üzemi 20 munkamenet rendkívüli módon megnehezül, továbbá nehézségek adódnak a kon<ieiizatortest későbbi csévélésér.el és végül túlságosan erős szórású villamos értékekkel rendelkező kész kondenzátorokat kapunk, 25 ¡¡mennyiben egyáltalában lehel séges a nagymértékben „félrefutott" szalagok kifogástalan maratása, alakítása és esetleg a folyamatos üzemben való újbóli felcsévélése. 30 A végett, hogy elsősorban e hengerlési és vágási tűrések lényegéi és azok követ - kezményeit megmagyarázzuk, a csatolt rajz I -5. ábráira utalunk. Az 1. ábra erős torzítással oly fémszalag keresztmetszetét mutatja, amely a hengerlőmü utolsó hengereinek nem kellően párhuzamos helyzete folytán keletkezik. Ha ilyen keresztmetszetű szalagot valamely (1) részlettekercsről (lásd a 2. ábrát) a nyíl irányában lecsévélünk, úgy az ívalakban eltér az egyenes iránytól, azaz „félrefut". E hengerlési hiba mellett azon bán még vágású' hiba is előfordul, amely azt jelenti, hogy a (2) vágási síkok (lásd a 3. ábrát) nem pontosan merőlegesek a (3) csévélési tengelyre. Ebben az esetben a sáalag hullántalakban cisévélődik le, mimelleit a hullámok távolsága a készlettekercs átmérőjének csökkenésével mindig kisebb lesz. I la a vágószerszám tompa, vagy pedig a szalag túl lazán helyezkedik el a kés daltekercsen, az élek fdnyomódnak, mielőtt még a vágás bekövetkezik. Ebben az eset ben a szalag a rosszul vágott oldalon hullámosán deformálódott, amint azt a 1 ábrán látjuk. A fent ismertetett hengerlési és vágási Ili bakon kívül még felcsévélési hibák is le hetségesek, amelyek annak folytán állanai elő, hogy a szalag egyenetlen húzás kövei kéziében a tekercs egyik oldalán lazán csé velődik fel. Ebben az esetben a k-csévélés né 1, amint azt az 5. ábra szemlélleli ugy ancsak ívalakú szalaglel u tas kdeiké zik' WyöMDAHíB/ÍS
