139799. lajstromszámú szabadalom • Színes televíziós eljárás és berendezés

2 139790. járás megvalósítása, amelynél kísérő hang-és /vagy fakszimile-jelek vagy egyéb jelek alakjában további közléseket is közvetítünk, ugyanakkor, amikor a frekvencia-5 spektrumot gazdaságosabban használjuk ki. A találmány további céljait szakértők a leírás alábbi részeiből ismerhetik meg. Tapasztalat szerint az emberi szem részlet-feloldóképessége a különböző színekkel io szemben más és más. Minthogy ez természeti jelenség, nincs szükség az addíciós többszínű televíziós rendszer mindhárom kiválasztott összetevő, ill. alap-színénél egyenlő résziet-feloldású képekre. Az em-15 béri szem részlet-feloldóképessége, az alapszíneket tekintve, a kép kék összetevőivel szemben kisebb, mint akár a vörös, akár a zöld összetevővel szemben. Nyilvánvaló tehát, hogy a kép visszadásakor a -° kék színösszetevőt képviselő, közvetített jelhez nincs szükség oly sok részletre, mint a zöld vagy vörös szín esetében, mert az emberi szem a kép zöld és vörös összetevőit sokkal nagyobb ábrázoló részleíe-2r> zéssel és sokkal nagyobb mértékben oldja fel, mint a kék összetevőket. Minthogy továbbá az átlagos képek nem tartalmaznak oly sok tiszta vörös részietet, mint zöldet, a találmány szerint a vörös részlet adásá-30 hoz használt sávszélesség nagyobb ugyan, mint a kék összetevő részlet adásához használt sávszélesség, de nem olyan nagy, mint az a sávszélesség, amelyet a találmány szerint a zöld összetevő részlet adásához 3» használunk. Minthogy az egyes összetevő színeknek megfelelő jelek adásakor elfoglalt frekvenciasáv szélessége a leadott részlettel arányos, és minthogy két színösszetevőt kisebb ábrázolóképesség mellett to*o vábbíthatunk, mint a harmadikat, a két színösszetevőnek megfelelő jelek adásához szükséges fekvenciasáv csökken és az egyidejű, addíciós, többszínű televíziós adásban a frekvenciaspektrumot az eddi-45 ginéi jobban hasznosítjuk. Evégből a kép három kiválasztott színösszetevőjének megfelelő jeleket három különálló kamrában hozhatjuk létre és azokat megfelelő, jól ismert módszerekkel to-50 vábbithatjuk az adócsatornákba. Az egyik ilyen eljárásban, melyet az alábbiakban ismertetünk, három vivőfrekvenciát állítunk elő és ezeket a kiválasztott színösszetevőknek megfelelő egy-egy jellel külön-külön 55 moduláljuk, majd a három vivőfrekvenciát egyszerre adjuk le. E vivőfrekvenciákat a spektrumban olyan kölcsönös távolságban rendezzük el, hogy a közvetítendő kép egyes színösszetevőit képviselő, leadott oldalsávok egymást nem lapolják át. Ezt QO majd a mellékelt rajzokon világosabban lehet követni. Az eljárás egy másik változata szerint a jeleket három különböző, fényérzékeny jelkeltő készülékben hoztuk létre, még pedig 65 adott esetben három különálló kamrában, melyek közül kettőnek a jeleivel a berendezésben keltett vivő alhuilámokat modulálunk, egy magányos adó vivőfrekvenciáját pedig az egyik kamra jeleivel és a két rao- 70 dulált vivő alhullámmal közvetlenül moduláljuk. Az eljárás mindkét változatában alkalmas oldalsávszűrőket használunk, mert nem a teljes oldalsávokat adjuk le, hanem mindegyik színösszetevőnél csak az 75 egyik oldalsávot és vele egy csonka oldalsávot. A találmány szerint a kék képrészletet közvetítjük a legkisebb részletfeloldással, a vörös összetevő részletet pedig kisebb részletfeloldással, mint a zöld 80 összetevő részletet. A zöld részletet úgy adjuk le, hogy azzal ,a fekete-fehér képek eddig elért normális minőségét a lehető legjobban megközelítsük. Az „adás" vagy „közvetítés" kifejezés ebben a bejelentés- 85 ben nem csak kisugárzással történő adást ölel fel. Miután előállítottuk az egyes színcsszetevőknek megfelelő jeleket, melyeknek képrészlet-feloldási foka különböző, azokat bármilyen alkalmas és ismert módszerrel 90 továbbíthatjuk a hasznosító berendezésbe. Ez történhetik egy vagy több modulált vivőfrekvencia kisugárzásával vagy vezetéssel, így közös tengelyű kábelekkel vagy egyéb vezetőszervekkel. Az említett kifejezéseket 95 tehát ebben a bejelentésben a legtágabb értelemben használjuk. A mellékelt rajzok a találmány szerinti berendezés két kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az '• 100 1. ábra az egyik kiviteli alak vázlatos blokkdiagrammja. A 2. ábra a második kiviteli alak hasonló képe. A 3. ábra a találmány szerinti adókarak- 105 terisztikáját és jelsáv-közeit mutatja. A 4. ábra a találmányt hasznosító vevőberendezés karakterisztikája. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósításának egyik módját szemléltető lio vázlatos blokkdiagramm. Példaképpen feltételezzük, hogy a szem a kép zöld összetevőjének részletét tudja a legjobban feloldani, ami után a vörös összetevő részlete, majd végül a kék összetevő részlete 11.5 következik.