139790. lajstromszámú szabadalom • Berendezés jelfeszültségnek meghatározott időközben adott pillanatnyi értékeivel egyező feszültség létesítésére

á 139790. anódát, (13) katódát és két közbenső (14) és (15) elektródát tartalmazd A rajz gáztöltésű klsütőcsövet szemléltet. A cső katódája (16) ellenálláson át földelt és a (10) jelfeszült-5 ségforrás a katódához csatlakozik úgy, hogy ezen a jelfeszültség amplitúdójával változó feszültség adódik. A cső anódája (18) tekercsen és (1S) ellenálláson át a +B feszültségforrással á'M összeköttetésben és az össze-10 kötővezetéknek a tekercs és az ellenállás közötti része és a föld közé (17) kondenzátor kapcsolt. A (18) tekercset egészen vagy részben a cső anódakörének szórt induktir vitása alkothatja. A cső (13), (14) bemenő-15 elektródáihoz kioldóimpulzusoknak a csőbe való bevezetésére hivatott együttjárató (20) kapocs csatlakozik (21) kondenzátoron és (22) ellenálláson át. A cső közbenső (15) elektródájával földelt (23) kondenzátor és 20 (24) kimenőkapocs áll összeköttetésben. A (11) cső rendesen nern vezető állapotú és ennélfogva megszakítja a (23) kondenzátor töltőáramkörét a (13) katóda és a közbenső (15) elektróda között. Ha a +B fe-35 szültségforrás teljesen feltöltötte a (17) kondenzátort, akkor pozitív kiodóimpulzusnak a (20) együttjárató-kapocshoz való hozzávezetése kisülést idéz elő a csőben, minek folytán a cső vezetővé válik és.zárja a (23) kon-3t) denzátor töltőáramkörét. Ez a kondenzátor ennélfogva olyan feszültségre töltődik fel, amely megfelel -a cső vezető állapota közben adott katódafeszültségnek, azaz a (10) jelfeszültségforrásból származó jelfeszültség 35 pilanatnyi értékének. A csőben keletkező kisülés következtében kisül a (17) kondenzátor és kisülésének időtartaniia határozza meg a csőben végbemenő kisülés, azaz a cső '• vezető állapotának időtartamát. Ez az idő-40 tartam a (17) kondenzátorból és a (18) tekercsből összetett soros kapcsolású rezonanciás kör rezonanciás periódusának felével egyenlő, mert a cső anódafeszültsége ez időszak elteltével annyira csökkent, hogy 45 nem képes a csőben létrejött kisülés további fenntartására. A csőben végbemenő kisülés megszakadásakor megszakad a (23) kondenzátor töltőáramköre is és ez a kondenzátor ennélfogva a jeiíeszüitségnek a 50 cső kisülése közben adott pillanatnyi értékével egyező feszültségen marad, amely (24) kimenőkapcson át elvezethető Ha a jelfeszültség a cső kisülésének többnyire rendkívül rövid időartama alatt is vá'toznék, 55 akkor a kimenő (24) kimenőkapcson rendelkezésre álló feszültség a jelfeszültségnek a cső kisülési időtartama végén adott pillanatnyi értekével egyezu .meg. Minthogy a (17) kondenzátor újbóli feltöltése a (19) ellenállás hatása folytán csak lassan megy 60 végbe, a cső gáztöltésének íonizálása e töltési időszak alatt teljesen megszűnik. Ami-, kor a (17) kondenzátor újbóli teljes feltöltése után újabb kioldóimpulzus érkezik, megismétlődik az előbb leírt folyamat. 65 A berendezés kifogástalan működéséhez szükséges természetesen, hogy a (13) katódához vezetett jelfeszültség a cső tulajdonságaival meghatározott határok között maradjon. A katóda pozitív feszültségének 70 nem szabad olyan naggyá válnia, hogy meg. gátolja a csőnek a kioldóimpulzussal előidézett kisülését és negatívfeszültségének nem szabad annyira megnövekednie, hogy a kisülés a kioldóimpulzus közreműködése nél- 75 kül is bekövetkezzék. E határértékek meghatározásakor természetesen a (23) kondenzátoron adódó feszültségeket is számításba kell venni. Az 1. ábra szerinti berendezés legfonto- 80 sabb előnye abban van, hogy a (23) kondenzátoron adódó feszültség a gáztöltésű kisütőcső alkalmazása következtében meglehetősen pontosan megfelel a jelfeszültség pillanatnyi értékeinek, mert ilyen csőben a S5 feszültségesés nagyon kicsiny. További előnye a berendezésnek, hogy a gáztöltésű kisütőcső kisülésének természete lehetővé teszi a (23) kondenzátor töltésének a kisülés közben mind negatív, mind pozitív értelem- üo ben való változását. Ez abból adódik, hogy a csőben vébemenő ionizálás a jelíeszültségnek a kisülés közben adott változása szerint vagy pozitív ionokat, vagy negatív elektronokat bocsát a (23) kondenzátor töltésére 95 rendelkezésre. Ez a lehetőség légtelenített cső alkalmazása esetén nem áll fenn, mert ilyen csőben csak elektronok vannak, minek folytán a (23) kondenzátor feszültsége csak a csövön kívüli elvezetéssel csökkenthető, 100 ami csökkenti azt a sebességet, amellyel a berendezés a jelfeszültség változásait követni tudja. Előnye végül az ismertetett berendezésnek, hogy a (10) feszültségforrásból való feszültségelvezetés időtartamainak 105 hosszát kizárólag a (17) kondenzátor és a (18) tekercs határozza meg úgy, hogy ezek az időtartamok függetlenek a kioldópulzusok időtartamától. Ezt az előnyt ugyan légtelenített cső alkalmazása esetén is el lehet 110 érni, azonban csak akkor, ha a kioldóimpulzusok időtartama legalább is egyenlő a jelfeszültségforrásból való ' feszültségelvezetések kívánt időtartamaival. Minthogy az 1. ábra szerinti berendezés 115 esetében a (16) katódaellenállás a (17) kon-