139755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vegyi eljárások kivitelére
2 139755. melyekre a jelen bejelentés vonatkozik, kifejezetten e-ndotermikus reakcióval kezdődnek, melyet lényegében hőközömbösi esetleg gyengén exotermikuis; reakciók soro-5 zata követ. A találmány eljárásra vonatkozik teljesen vagy főleg nem aromás szénhidrogéneknek lényegében .teljesen aromás vegyületekké való átalakítására oly módon, hogy 0 szénhidrogéneket, gőzeik alakjában, 500 C°—750 C°-ig terjedő hőmérsékleti tartományban, hidrogénezési, vagy dehidrogé nezési íémkatalizátorok fölött vezetünk el, lényegében légköri nyomáson és oly tér-15 sebességgel, melynél az aktív katalizátor minden literére, a folyékony 'fázisra számítva, óránként 0.1—0-5 liter kiindulása anyag jut, melyre jellemző, hogy hős-zükségletének a fenlisimertetett módon történő 20 kielemzésíe után, az. elemzés eredményét tekintetbe vesszük annak a készüléknek méretezésénél, melyen a szénhidrogéneket átvezetjük éisi mely tartalmaz a) hevítő szakaszt, melyben a kiindulási anyagot gőz-25 alakba és, közel krakkolási hőmérséklet alatti hőmérsékletre' hoz,zukw b) első reakciós fokozatot, mely az egész reakciós térnek törtrészét kitevő, a katalizátort, tartalmazó kamrából van és melynek mé-30 rete megfelel az endo'ermikus hőlebontási reakció igényelte nagy hőmennyiségnek és c) egy második reakciós fokozatot, mely a teljes reakciós térnek nagyobb részét teszi- ki és amelynek felület-térfogataránya 35 csekély és amelyben lényegébeiil hőközömbös, re-szintézisi megy végbe, mimellett az egyes- reakciós fokozatok hőszükségl-eléi az eljárási analízisének megfelelően egymással korrelációba hozzuk. 40 A fenthivatkozott • analízisnél az alábbi tényezők valamelyikét vagy azoknak öszs-zességél vesszük figyelembe, melyeket egymással korrelációba hozunk: 1. a reakciósi tér felület-térfogat arányát 15 («felüleb-en ebben a vonatkozásban azon reakciós teret határoló felület értendő, melyen hő vonul át); 2. a reakciós- tér'közepe és a hőfelvevő vagy hőleadó fal közötti távolságot; 50 3. A reakciósi teret határoló felületről vagy falról a reakciós, térre való hőleadásnak egyesített hőleadási együtthatóját, azáltal), hogy az áramló közeg lineáris; sebességét és ennek révén turbulenciáját vagy 55 a reakciós: teret kitöltő anyag szemcsenagyságát vagy mimeműségét változtatjuk, ily anyag alkalmazása esetén; 4. a reakciósi teret határoló faiak hővezetőképesiségét; 5. a hevítő- vagy hűtőközeg fizikai vagy 60 kémiai feltételeit, hogy a hőátvitel ös-szs-ebességét az eljárás mindenkori követelményeihez, szabhassuk. A mellékelt vázlatos; rajzokon az 1. ábra szerinti grafikon háromféle 65 anyag, mégpedig a végtermékben foglalt paraffin-ék^ olefinek ési más aromás vegyületek tekinteitéíbeni, a reakciósi tér százalékos1 térfogata és! a folyékony termék százalékos súlya közötti, összefüggést érzékelteti. A 70 2. ábra szerintL grafikon, hölebontásnál és. szintézisnél1 ., a -reakciós tér térfogata és a hevítés! sebesség közötti összefüggést érzékelteti). A 3. ábra a találmány szerinti készülék 75 példaképpen-Í! kiviteli alakjának vázlata. Az 1. ábrából látható, hogy a paraffinéit (a) görbéje az abszcissza-tengely felé lejt. Az olefinek (b) görbéje a reakcióstér körülbeliil iöo/o-ánál lévő maximumig 80 emelkedik,, azután fokozatosan az abszcissza-tengely felé lejt. Az aromás testek (c) görbéje először például a reakcióstér 250/o-áigl, az abszcissza-tengely felől nézve domború-, majd az itt lévő in- 85 flexi ós- ponttól kezdve fokozatosan emelkedik é-s; az. abszcissza-tengely felől nézve homorú. E görbéket kísérleti, úton határoztuk meg. Azonkívül, amint azt alább részletesen 90 kifejtjük,, a telített szénhidrogénekre átlagos krakkolási hőt vettünk fel. mely több hőlebontásos reakcióra oszlik és,, .azonos módon, a primer bomlási termékekből szintézis útján keletkező aromás 85 vegyületekre, átlagos- szintézis hőt vettünk fel, -mely célra kísérleti ütőn meghatározott,, ismert adatolvat vagy más számokat használtunk fel. I. a reakcióstér ós a végtermékek kö- 100 zötl-i összefüggést szemléltető,, fenthivatkozott görbéket, melyeket az egyidejűleg végbemenő reakciók végeredményeként, kísérleti úton határoztunk meg; II. a kísérleti úton meghatározón át- 105 tagos; krakkolási hőt; III. a kísérleti úton meghatározott átlagos; szj ntézishől; IV. a megfelelő, telített szénhidrogének hőlebontási sebessé gének ismert görbéjét; 110 V. az olefinek re-s-zin tézisének vagy átalakulási sebességének ismert görbéjét mutatja. :>. -'" Az egész reakcióstér igényelte meleget a 2. ábra szerinti grafikonokról'olvassuk 115 te, mely ábrán két (g) és, (e) görbe látható, (d) a paraffinek krakkolási hőjét érzékeltető, krakkolási-hevítési görhe^ az