139747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés többrétegű lapok és csövek előállítására rostcementből

13U747. 3 termékek felületének clmállását is megakadályozza. Csövek gyártásakor azok belső felületén higiéniailag kifogástalan védőréteg létesül, 5 mely a közbenső rétegekkel együtt a csövek likacsosságát teljesen megszünteti: ez különösen magasnyomású csöveknél rendkívüli fontosságlí. Emellett a szóbanforgó késztermékek 10 gyártási ideje csökken, az előállítás gyorsabb és így olcsóbb is, mert a lap vagy »s cső szükséges vastagságának eléréséhez sokkal kevesebb idő és munka szükséges. Így pl. 5 mm vastag, sajtolatlan lap létre-15 hozására, rendszerint, 10 anyagszalagot kell egvmásra tekercsfelni, míg képlékeny betonból levő, közbenső »rétegek alkalmazásával ugyanilyen vastag laphoz,legfeljebb 7 anyagszalag szükséges. Az időnyereség gyakor-20 latilag úgy jellemezhető, hogy a feltekercselt anyagszalagok számának a képlékeny beton alkotta, közbenső rétegek útján elért csökkentése a gyártást ugyanolyan mértékben gyorsítja, mint amennyi rostanyagszalagot 25 megtakarítunk. Ezeken felül a legdrágább alkatrésznek, nevezetesen a rostanyagnak, például azbesztnek legalább 30o/o-át megtakarítjuk, minthogy az egyes azbesztcementszalagok közé 3Ü bevitt, közbenső rétegek már 5 mm vastag. ságú, sajtolatlan lapok esetében is 3—4 rosttartalmú réteget pótolnak. Ez a megtakarítás az előállítandó lapok, illetőleg csövek vastagságával arányosan növekszik és 35 többek között a késztermékek jelentékeny olcsóbbodásához vezet, mimiellett azok erőművi és fizikai tulajdonságai javulnak és alkalmazási lehetőségeik bővülnek. Az erőművi tulajdonságok tekintetében 40 megjegyzendő, hogy a képlékeny beton alkotta, közbenső rétegek alkalmazásával mindenekelőtt lapoknál a hajlító szilárdságokban mutatkozó különbségeket minimumra csökkentjük, illetőleg teljesen kiegyenlítjük. 45 A késztermékek össz-szilárdsága és elíenállóképessége fokozódik, mely körülmény különösen elemi csapások, például jégeső esetében érvényesül. Olyan esetekben, amikor ilyen szélsőséges szilárdságokra nincs 60 szükség, például falburkoló lapok és máseffélék gyártásakor, előnyösen, silányabb vagy rövidebb yostanyagok használhatók. Ez az előny külöjnösen rostanyagpótlékok, főképen szerves eredetűek alkalmazását teszi 55 lehetővé, amilyenek felhasználása rendes körülmények között csak silányabb gyártmányok eléréséhez vezet. A képlékeny beton alkotta, felső védőréteg a gyártmányokat víz behatásától megvédi, mijg a közbenső rétegek a szerves rostanyagot a meg- 60 duzzadástól és az ezzel kapcsolatos vetemedéstől óvják. Ha az így előállított lapokat falburkolatnak vagy máseffélének használjuk, akkor a lapokat a közbenső rétegek attól is megvédik, hogy a falazatból ned- 65 vességet vegyenek fel úgy, hogy a lapok nem vetemednek, külső oldaluk az időjárási befolyásoknak ellenáll; ezenfelül moshatók és emellett sima felületüket megtartják. 70 Hangsúlyozandó még, hogy az új eljárás a meglevő gyártási berendezések felhasználásával valósítható meg és csupán a képlékeny beton pneumatikus röpítésére és ezzel esömöszölésére alkalmas, egyszerű szer- 75 ikezetet igényel. Ez a szerkezet, minden különösebb nehézség nélkül, közvetlenül a használatos papírgéphez/ csatlakoztatható. Lényege kavarószerkezettel ellátott, nyitott tartály, melynek fenekén egy vagy több 80 tölcséralakú kibocsátócsonk van,:

melyek kilépőnyílásai szabályozható szervekkél, például orsós szelepekkel vezérelhetők és amelyekre olyan, nyomólevegővel működtetett fúvókák vannak illesztve, amelyek 85 képlékeny anyagoknak egyenletes rétegben a haladó szállítószalagra röpítésére és csömöszölésére alkalmasak. A tartály belsejében elrendezett és a kilépő anyag mennyiségét ellenőrző szerveket, például orsós sze- !>() lepeket, egyrészt ellensúlyok vagy rugók működtetik, például a nyitott helyzetbe hozzák, míg másrészt azokat például emelőáttétel hidraulikusan a zárt helyzetbe nyomja, mi mellett a hidraulikus nyomás P5 kellő szabályozásával a mindenkor szükséges, nyitási mérték beállítható ós a nyomás időleges változtatásával á kilépő csőcsonkok eltömődése megakadályozható. A kilépő csonkokra helyezendő fúvóka- 100 kat ebből a célból különlegesen kell kialakítani. Legjobban a lelapított, tölcséralakú fúvóka vált Be, melyet karmantyú útján a kilépő csonkra helyezünk és melybe a levegő oldalt vezethető be. A bevezeteitt 105 nyómólégsugár a fúvókában «jektorszerű hatást fejt ki, amennyiben a tölcsérben a belépés helye előtt vákumot létesít, mely az önsúlya hatása alatt szabadon kilépő anyagszalagot először odaszívja és ezzel no meglazítja. A kilépő tömegnek ezzel nagyobb kezdeti gyorsulást adunk, mint amek- • kora saját szabad esésének megfelelne. Ez a gyorsulás azután a nyomólevegő sugarával való találkozáskor még sokszorosan nö- 115 vekszik, úgy, hogy a tömeg a fúvókából nagy kezdeti sebességgel repül ki. A nyomólevegő sugarát emellett a tölcsér meg-